Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-23 / 43. szám

Békéscsaba, 1925 február 23. KórAmvIdék 5 — Az Országos Középiskolai Tanáregyesület gyűlése Csabán. Nagyjelentőségű kulturális eseménynek lesz színhelye városunk március 7 én. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület békésmegye- hódmezővásárhelyi köre e napon tartja alakuló közgyűlését, melyen az egyesület központja részéről dr. Maday Qyula nemzetgyűlési képviselő, elnök, az ismert jeles író, továbbá Sajó Sándor kir. főigazgató, alelnök, a Kisfaludy-Társaság tagja, a nagynevű költő, dr. Lippay György tankerületi főigazgató, Édes Jenő főtitkár, dr. Kovács Dezső szerkesztő vesznek részt s természetesen az érdekelt hét középiskola (Békéscsaba fiu- és leánygimn., Békés, Gyula, Szarvas, Hódmezővásárhely) egész tanársága. Az alakuló közgyűlés után műsoros délután lesz dr. Maday Gyula, Sajó Sándor, dr. Muntyán Ilona énekesnő, Schindler Marianne zongoraművésznő és Berentés Lajos szereplésével, majd este közvacsora. A nagyérdekességü és jelentős kulturünnepségek részletes ismertetésére még visszatérünk s csak még azt emiitjük meg, hogy az ünnepségekben való belekapcsolódásra fel fogja kérni a rendezőség vármegyénk kitűnő főispánjával élén a különböző hatóságokat is. Kétségtelen, hogy ez a csabai kulturnap országos jelentőségű lesz s mint ilyen teljes mértékben megérdemli helyi társadalmunk támogató érdeklődését. — Az Adóügyi Códex már csak korlátolt példányszámban kapható. A maga nemében páratlan és az ujabb könyvkiadványok történetében szinte egyedülálló az az osztatlan érdeklődés, mely az ország mezőgazdasági kamaráinak támogatásával kiadott „Adóügyi Códex" c. szakmunka megjelenését gazdakörökben fogadta. Az értékéhez és terjedelméhez képest feltűnő olcsón: 200.000 koronáért beszerezhető szakmunka ára többszörösen térül meg, mert feleslegessé teszi az adóügyekben kényszerítő, költséggel és fáradtsággal járó utánjárásokat s a címében iránytű biztosságával mutatja meg az adózás útvesztőiből kivezető egyedül helyes és a gazdaközönség érdekeihez szolgáló utat. A 432 oldalas szakmunka kizárólag a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamaránál (Debrecen, Hunyadi utca 10. sz.) szerezhető be, mely a könyvet vidékieknek 5000 korona portóköltség ellenében küldi meg. — Cserkészek az árvizterületeken. Az idő enyhülésével 225. „Petőfi" cserkészcsapatunk már meg is kezdte kirándulásait. Vasárnap reggel — az eredetileg gyalogtúrának tervezett kirándulást — a kedvezőtlen idő miatt Gyuláig és onnan vissza vonaton tette meg a csapat. A gyulai vár megtekintése után az árvizterületet járták be cserkészeink Schröder Miklós, a gyulai Pálffy- csapat parancsnokának vezetésével. Harmincöt cserkészfiu látta itt az árvíz irtózatos pusztításait, mindennél kiáltóbb bizonyítékát Trianon átkosságának. Harmincöt magyar fiúval többen érzik: mit jelent az ország megcsonkitottsága. Bár minden magyar fiúnak módjában volna meggyőződni róla. A csapat Gyulán a „Pálffy*-ak vendége volt, akik igazi cserkész szeretettel látták el csabai testvéreiket. 9 gazdák szervezkedése nélkül nem támadhat fel Magyarország fl „Falu" szövetség igazgatójának előadása a békéscsabai Kisgazdák Egyletében Békéscsaba, febr. 22. Dr. Szekeres, a „Falu" Szövetség igazgatója vasárnap délután 3 órai kezdettel élénk érdeklődéssel kisért értékes előadást tartott a békéscsabai Kisgazda Egyletben. Az olasz, német, dán és magysr gazdaszervezetek között vont párhuzamot és hangoztatta, hogy a német és a dán gazdatársadalmat a szervezettség teszi naggyá, erőssé. A gazdák szervezkedése, szövetkezése az ország talpraállitása érdekében is feltétlenül szükséges. Szavai nagy hatást keltettek és nyilvánvalóvá tették hallgatósága előtt, hogy a gazdatársadalom megerősödése nélkül nem képzelhető el Magyarország feltámadása sem. A szövetkezeti gabonaraktárak hasznosságát, a „Falu" Szövetség értékes munkáját s végül ismételten a gazdaközönség szövetkezésének fontosságát hangoztatta. Viliamosvilápitás a gyulai járásban és a szomszédos vármegyék határos községeiben A „Körösvidék" gyulai tudósítója jelenti: A gyulai járás főszolgabirája, dr. Vangyel Endre, Gyulavári, Kétegyháza és Újkígyós községek villanyvilágítással való ellátását vette tervbe. Ebben az ügyben ugy a környékbeli villamossági részvénytársaságokat, mint Budapest tőbb villamos müvét megkereste, hogy a viUamosvilágitás mikénti lehetőségéről információt szerezzen. A tájékoztató tárgyalások során a legcélravezetőbbnek látszik egy központtal villamostelepet létesíteni, melybe az összes környékbeli községek is belekapcsolódnának, mégpedig a gyulai járáshoz tartozó községeken kivül Lőkösháza, Kevermes, Nagykamarás és Almáskamarás községek is. Ugyancsak belekapcsolódna a már villanyvilágítással birő Elek község is a körzetbe. Ha az összes felsorolt községek bekapcsolódnak, a vállalat hasznothajtó volna és kellő jövedelmet is biztositana. Ezidőszerint ugy tervezik, hogy Elek község volna az áramszolgáltatás központja és onnan kapnák a községek a villanyvilágítást, azonban a központi körzet ügyében még nem döntöttek véglegesen. — Ültessünk nemesfajta gyümölcsfákat. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja az érdekeltek figyelmét, ugy köz , mint magán gazdasági szempontból igen nagy jelentőségére, hogy kipusztult gyümölcsöseink felújítása és uj gyümölcsösök létesítése alkalmával az illető vidékeken legjobban tenyésző, legjobb, legszebb és legnagyobb terméseredményeket szolgáltató nemesfajta gyümölcsfa csemetéket ültessünk. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elősegíteni óhajtván azt, hogy a gyümölcsfákat beszerezni óhajtók fajta azonos nemes gyümölcsfacsemetékhez könnyen hozzájuthassanak, megállapodást létesített Hazánk legkiválóbb magán csemetekert tulajdonosával arra nézve, hogy nemesfajta gyümölcsfa csemetékre rendeléseket a Tiszántúli Mezőgazdasagi Kamaránál is lehessen eszközölni. Bővebb felvilágosítások és kívánatra árjegyzék a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Debrecen, Hunyadi-utca 10 szám alatti hivatalos helyiségében nyerhetők. Levélbeli megkeresésekhez válaszbélyeg csatolása megkívántatik. Ezidőszerint a községekkel, illetve azok utján a képviselőtestülettel folynak a tárgyalások és amennyiben a községek építenék meg, több évi fizetési garanciát kaphatnának, amennyiben pedig részvénytársasági forma alapján (éspedig ugy, hogy a községek lakosai jegyeznék a szükséges összeget), a vállalkozó esetleg 25 százalék erejéig venne részt benne. Legcélravezetőbb mégis a részvénytársasági forma volna s már mostani számitások szerint hozzávetőlegesen 8 fillér lenne hektowatt-óránként a villanyáram. Reméljük, hogy a községek megragadják az alkalmat és a villanyvilágítás ügyét magukévá teszik annál is inkább, mert ez a korral való haladáshoz feltétlenül szükséges. De szükségessé teszi a villanyvilágítást a községekben már az is, hogy a fogyasztás terén is bizonyos megtakarítások érhetők el és az iparban ma már csaknem nélkülözhetetlenül szükséges a villanyerő, de különösen szükséges mezőgazdasági szempontból. Doboz nagyközség már megelőzte a többi községeket ebben a tekintetben és saját erejéből évekkel ezelőtt villanyvilágítással látta el magát. — Az eleki Ipartestület jelmezestélye. Több számunkban megemlékeztünk arról, hogy az eleki ipartestület vezetősége az árvízkárosultak javára jelmezestélyt rendez. Ezen jelmezesté y e hó 16 án zajlott le fényes keretek között. A sok-sok fáradságnak meg is volt a méltó gyümölcse; ez estélyen nagyszámú i közönség jelent meg. A tiszta bevéJ télből 2 255,000 K át adtak át az árvízkárosultak javára. Az estélyen felülfizettek: Péczely Lajos 60,000, Strifler Miksa 40,000, ifj. Kukla Gyula, Wittmann György, Stutzer Wittmann György 30—30,000, Zielbuer Antal 20,000, Hammer Pál 15,000, dr. Voll Viktor, Braun Miksa, Strifler Ádám, Engelhardt János, Ruck Ferenc, Ruck György, Strifler Vilmos, Niedermayer János, Faulhaber Ferenc, Hermann Ferencné, Mahler Szervác, Gönci tiszth., Ruck József, Áment Ferenc 10-10,000, Walthier Rezső, Debreceni Lajos 5 5000 K. A felülfizetésekért hálás köszönetet mond a vezetőség. Meg kell emlékeznünk Schinagel Ferenc elnökről és Tisch Mihály jegyzőről, kik fáradságot nem ismerő buzgalommal dolgoztak a mulatság sikeréért. Meghívó az flpoiló mozgóképszínház Részvénytársaság Békéscsabán 1926. évi március hó 8 án délután 5 órakor a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság hefyiségében tartandó rendkivOli közgyűlésére, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvvezető és két jegyzókönyvhitelesitő kirendelése. 2. Az igazgatóság előterjesztése a 7000/1925. P. M. sz. rendelet folytán az 1925. évi ju'ius 1-én felértékelt megnyitó mérlegnek, az uj alaptőkének és tőketartaléknak, a részvények uj névértékének megállapítása és a régi részvények öszszevonása iránt. Erre vonatkozó felügyelőbizottsági jelentés. 3. Az alapszabályok 5 §-ának a felértékelés folytán szükségessé váló módosítása. 4. Esetleges indítványok. Kelt Békéscsabán, 1926. évi február hó 22-én. Az igazgatóság. — Hirek az Ev. Nöegyesület köréből. A békéscsabai Ev. Nőegyesület választmánya Jakabfy György né elnöklete alatt f. hó 19 én ülést tartott a Rudolf-főgimnázium tanácstermében. Az ülésen megbeszélték a 3 böjti előadás programmját s tudomásul vették a tagok, hogy az elnökség előadókul Németh Gyula szekszárdi lelkészt, Gregersen Lujzát és dr. Scholtz Oszkárt nyerte meg. Az első elsőadás febr. 28-án lesz a reálgimnáziumban. Élénk eszmecserére edott alkalmat a Nőegyesület májusban rendezendő kézimunka-kiállítása, amelynek főrendezőjévé Dzurik Józsefnét kérték föl. A kiállítást dr. Raffay Sándor püspök fogja megnyitni, aki májusi* én érkezik egyházlátogatás végett Csabára. Az egyesület pénztárosi tisztét a tagok általános óhajára Kiiment Z. Judit vállalta el. Utána elnök jelentést tett az árvízkárosultak gyűjtéséről, melynek eredménye a következő. A Békéscsabai Evang. Nöegyesület és Evang. Leányegyesület az árvízkárosultak javára az iskolás gyermekek utján idáig a következő adományokat gyűjtötte öszsze. A Rudolf-reálgimnázium evang. tanulóinak gyűjtése 3,824.000 korona. Az evang. elemi iskolák tanulóinak adománya 18,247.000 korona. Az Irányi-utcai (Such) áll. el. isk. tanulóinak gyűjtése 1,990.000 K. Összesen tehát eddig 24,061.000 Mindezen adományokért ugy az adakozóknak, mint a gyűjtéssel fáradozó tanító és hitoktatóknak ezúton is hálás köszönetét fejezi ki az Ev. Nöegyesület és Leányegyesület elnöksége. A további beérkezettösszegek egyszerre fognak nyugtáztatni a még hátralevőkkel. — Névváltoztatás. A belügyminiszter Heninger Sándor békéscsabai posta- és távirdaellenőrnek megengedte, hogy családi nevét „Huszár" névre átváltoztathassa.