Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-20 / 41. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1926 február 20. GONDOLATOK * • * Harminc napra kitiltották a képviselőházból az egyik szocialista honatyát azért a botrányos viselkedésért, amelyet a Ház keddi ülésén tanúsított. Rendkívül szomorú jelenség ez, hogy az ország házában is olyan megtorló intézkedésekkel kell élni, mint az iskolákban, ahol éretlen gyerekek sok csinytevését nem lehet másként megakadályozni, mint a jól alkalmazott büntetéssel. A legszomorúbb pedig az, hogy ezeket a büntetéseket nem.is lehet mellőzni, mert a mai Ház nagyon sokszor mutatja a vásott gyerekek komisz csoportját. Vájjon nem teljesen azonos-e a Peidl esete egy komisz kis diák esetével ? Hányszor látjuk, hogy egy mosdatlan szájú gyerek — ha még hozzá egyébként is rosszul nevelték — mindenféle mocskos piszkolódást szór a nálánál erősebb felé, akit tehetetlen dühében igy akar „megpukkasztani." Ezen mi, nagyok csak mulatunk,«de belátjuk, hogy a kis „hörcsögöt" vagy szájon kell vágni, vagy másként kell megbüntetni, ha nem akarjuk azt, hogy ez a nevetséges, de mégis ocsmány viselkedés általános legyen. Ugyanez a Peidl esete. Az erős, a kimozdithatatlan Bethlen felé, — akinek nem tud ártani, mert minden tekintetben magasan felette áll — a piszkolódásnak, rágalomnak és káromkodásnak özönét szórja. Csak mosolyognánk a tehetetlen, gyerekes dühöngésen, ha nem az egész országot gyalázná, amikor a Házban ilyen botrányokat okoz. De be kell látnia mindenkinek, hogy az ilyen szájhösöknek a szájára kell ütni, mert különben még siralmasabb kabaré lesz minden ülés. Akármilyen gyerekes is a fenyítés — mert hiszen az csak gyerekek és elferdült agyú bűnösök miatt találódott ki — nem lehet az elől kitérni addig, amig azok, akiket mint legkomolyabbakat a Házba küldött az ország népe, ilyen gyerekesen,;,ilyen rakoncátlanul viselkednek. * Belső Locarnóról beszélt a keddi országgyűlésen az egyik képviselő. Belső, magyar Locarnó szükségességét emlegette, azt mondván, hogy ha az egymással évekig véres harban álló németek, franciák és angolok meg tudtak csinálni egy kibékülést teremtő Locarnót, akkor meg kell találnia a magyar népnek is az utat a kibéküléshez. Más szóval ez annyit jelent, hogy ideje volna már, ha a magyar nép életében is eltűnnének a pártoskodások, veszekedések s összefogna végre az egész ország egységes frontot alkotva a külföldi támadások ellen. Ki ne hangoztatná, hogy a belső Locarnót áhítozó honatyának igaza van?! Hiszen mindenki undorodik már ettől az áldatlan harctól, ami odafent folyik az országházban, ahol a békés, az alkotó munkának volna a helye. Mégis alig lehet bízni egy magyar, igazi Locarnóban. Nem azért, mintha a nép nem békülne. A nép már régen megbékélt. Jöjjenek csak ide a vidékre a honatyák. Itt is vannak más és más politikai meggyőződésű emberek és mégis megvannak szép békességben egymás mellett. Itt egy-egy vidéki közgyűlésen tudnak együtt tárgyalni higgadtan, veszekedés, verekedés nélkül. Tudjuk szolgálni a közügyeket, pedig egyszerűbb, tanulatlanabb emberek a közügyek intézői. Itt már régen megvan a magyar Locarnó. És ez teljes volna, ha a pesti agitátorok nem bolonditanák el néha az értelmes, okos, de egyszerű és sokszor épp azért naiv vidéki népet. De hogyan lehet elképzelni magyar Locarnót Budapesten, vagy kiváltképen az országházban? Lehet ott békéről beszélni, ahol egy csoport vezére is ugy elragadtatja magát, hogy istálóstilusban toporzékol ? Lehet ott békesség, ahol meglett, komoly emberek — akik egyébként a buffetbsn együtt söröznek — egymás torkát kaparásszák nyílt ülésen? Lehet ott béke, ahol két utcai verekedő siheder rakoncátlan viselkedését nemzeti szerencsétlenségnek fújják fel és világraszóló botrányt csinálnak miatta ? Lehet ott mígyar Locarnó, ahol egyebet se csinálnak mint egymás egyéni életében keresik a foltokat ? Tanuljanak meg először a vezérek okosan, férfiasan, méltóságosan viselkedni, érezzék át a rájuk bízott kötelesség nagyságát, legyenek valóban munkásai a közügyeknek, nem pedig folyton lármát csapó gyerekek — akkor lehet szó magyar Locarnóról. Mert a magyar nép kész a békére. Negyven uj vitézi telhet osztottah hi Harmincnégy legénységi és 6 tiszti vitéz kapott telket Budapest, febr. 19. Horthy Miklós kormányzó a Vitézi Széknek a miniszterelnök által előterjesztett javaslatára most döntött 40 vitézi telek sorsáról. A döntés szerint 6 tiszti és 34 legénységi állományú egyén kapott vitézi telket. Ezek közül a legnagyobbat, 150 holdat, Csanádi Frigyes nyug. gyalogsági tábornok kapta. Hegy hét múlva lesz a frankügy főtárgyalása Budapest, február 19. A vádtanács tárgyalását követően legkésőbb négy bét múlva lesz a frankügy perének főtárgyalása. Ugy tudják, hogy Langer Jenő kúriai bíró fog elnökölni a főtárgyaláson, amelyet egészen az ítélet kihirdetéséig a nyilvánosság jelenlétében folytatnak le. Megmérgezte a férjét Másfélénél ezelőtt elkövetett gyilkosságot lepleztek le Kiskunfélegyházán A vásárhelyi Jáger Marinak és a makói Kövér Lajosnak akadt most „méltó" követője Kiskunfélegyházán Kristóf Jánosné személyében. Másfélévvel ezelőtt halt meg Kristóf János, de csak a tegnap megtartott exhumálás állapította meg, hogy gyilkosságnak volt áldozata. Kristóf János négy évvel ezelőtt vette feleségül Jéki Ilonát, de a családi boldogság nem sokáig tartott, mert a fiatalasszony hamar ráunt férjére és elhatározta, hogy megmérgezi. Szeretőjével, Hercegh Istvánnal is közölte tervét és közösen határozták el a gyilkosságot. Kecskeméten özv. Dobák Jánosnéhoz, a 74 éves kuruzsló asszonyhoz fordultak, aki készséggel szállította a mérgeket, de csak nehezen tudtak végezni a szerencsétlen emberrel. Végre mégis sikerült arzént tartalmazó mérgekkel, légyforgáccsal eltenni láb alól Kristófot, akinek naponta kis adagokban keverték ételébe a mérget, aki kétheti kinos szenvedés után 1924. évi szeptember 19 én meghalt. A közben eltelt másfél esztendő alatt a fiatalasszony ráunt szeretőjére is és egy harmadik fiatalembernek lelt a menyasszonya. A féltékeny udvarló fedte fel azután a gyilkosságot. A bűnösök cinikus egykedvűséggel vallották be tettüket. Kenyeres vizsgálóbíró vizsgálati fogházba helyeztette a gyilkosokat. Vésztő hozség uj elöljárósága Kiss László főszolgabíró buzdítása az ápvizsujtottd község lakúihoz A „Körösvidék" vésztői tudósítója jelenti: F. hó 17-én Kiss László főszolgabíró elnöklete alatt zavartalanul folyt le Vésztő községben a tisztújítás. A község közönsége egyhangú lelkesedéssel választotta meg bírónak dr. Kincses Istvánt, törvénybirónak Németh Sándort, községi gazdának Szőke Sándort, pénztárnoknak Marhas Andrást, adószedő pénztárnoknak Csüllög Gy. Sándort, ellenőrnek B. Turbucz Sándort, közgyámnak Csüllög Sándort, esküdtnek Nagy Lajost, Juhász Gergelyt, Z. Kovács Sándort, K. Tóth Jánost és Kiss P. Gábort. Az eskütételre megjelent újonnan megválasztott elöljárók közül B. Turbucz Sándor ellenőr, Nagy Lajos és K. Tóth János esküdtek megköszönve a bizalmat, elfoglaltságukra való hivatkozással nem fogadták el a tisztséget. Helyettük rögtön megválasztották ellenőrnek Pákozdi Károlyt, esküdteknek Szabó Lajost és Földesi Bálintot. Kiss László főszolgabíró a gyűlés elején lelkes szavakkal buzdította a közönséget, hogy amint a nagy vész idején mindenféle érdeket félretéve sietett a bajbajutottakon segíteni, életet és vagyont menteni, ugy majd az építkezési munkánál is ki mint tud, kézi vagy igás napszámmal könnyítse meg a hajléktalanok építkezését. A közönség nagy lelkesedéssel ünnepelte járása élén álló közszeretetnek örvendő főbíráját. Jegyzőkönyvben örökitette meg a kögyülés Komlódy József, Petry József és Marhás István neveit, mint akik különösen kiváltak az árvízkárosultak segélyezésében a sok száz segítő közül, különösképen Komlódy József, akinek magának is az összes vetése viz alá került s akinél még most is 40 ember talál hajlékot a menekültek közül. Leforrázta magát egy hisleány bitirés — Őrült az utcái — Egy nap Budapest rendőri krónikájából Budapest, február 19. MOT. Tegnap délután a Kőbányán leő Brasche féle téglagyárban, szüleinek lakásán Tarsza Anna 3 éves kisleány egy forróvizzel telt edénybe esett. Teljesen összeégett állapotban vitték a kórházba, ahol néhány óra múlva meghalt. A Kálvin-téren Oroszi Mihály szabómester megszóllitotta a járókelőket, zavarosan kezdett velük beszélgetni. Előállították a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy köz- és önveszélyes elmebeteg. Müller Fülöp bőrdiszmüáru kereskedő Dohány-utcai üzletének kirakatát ismeretlen tettesek álkulcscsal feltörték és az abban elhelyezett iparmüvészi tárgyakat elvitték. A Tükrös-utcában egy mulatságon összeverekedett Engler István kocsis egy ismeretlen emberrel. A verekedés hevében az ismeretlen bicskát rántott elő és hasbaszurta vele Englert, akit életveszélyes sérüléseivel Budapestre szállították a kórházba. BP.T£LEFOH:<82-85É banAn-behozaml ÉRETT NYUGAT INDIAI BANÁN A legjobbtAplAlék