Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-19 / 263. szám

10 Kőrősvidék Békéscsaba, 1925. november 19. n bBhÉscsaba-csaruás-apos­házi hozut hiepifését tervezik A vármegyei törvényhatósági bizott­ság kimondotta, hogy a békéscsaba— csorvás—orosházi községi közleke­dési közút kiépítését kívánatosnak és szükségesnek tartja, minek folytán az érdekeltek költségeire helyszíni tárgyalást rendel el. A tárgyalás helyéül azzal, hogy ezidöszerint egyelőre csupán a jelzett útnak Békéscsaba város határában eső részére nem kell a tárgyalást foganatosítani, Békéscsaba város tanácstermét, idejéül november 23 át, hétfő délelőtt 9 órát tűzték ki. A tárgyalás vezetésével dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyzőt bízták meg azzal, hogy a tárgyalásra a gyulai államépitészeti hivatal meg­bízottja is kirendelendő. A tárgyalás során annak megálla­pítására kell kiterjeszkedni, hogy az érdekelt város és az érdekeltségébe tartozó és vonható magánosok mily százalékarányban hajlandók a kér­déses közút építéséhez, fenntartásá­hoz és kezeléséhez hozzájárulni. Megállapítandó a két és fél méter szélességben tervezett építés pontos költségei is. Az ut kiépítése két és fél méterre történik, melynek költségei biztosí­tása esetére a törvényhatóság vállalná gondozását és több egymásután kö­vetkező évben részletekben szélesí­tené ki saját költségén négy méterre. Mi van ma? W2B, nov. 19., csütörtök R. kath.: Erzsébet, Prot.: Erzsébet Nap kelte 7 óra 10 perckor, nyugta 16 óra 20 perckor (4-20) Holdkelte 10 óra 25 perckor, d. e. nyugta 19 óra 19 perckor, (d. u.) Este Vs7 és Vs9 órakor mozielőadás az Apolló mozgóban Munkaikaimat, nem munkanélküli segélyt? i- és körirata Gyula, november 18. Igen érdekes törvényhatósági kör­irat érkezett tegnap a vármegyé­hez, melyben Komárom és Eszter­gom vármegyék törvényhatóságai a legélesebben állást foglalnak a kor­mánynak a munkanélküliek biztosi­tásánzk törvényhozási uton leendő rendezésének terve ellen. Kijelenti a körirat, hogy a terv ellen nem a munkásság iránti el­lenszenvből tiltakoznak, hanem azért mert az ország jelenlegi szomorú gazdasági és pénzügyi viszonyai közepette nem tartja megengedhe­tőnek az ország adózó polgársá­gának ujabb súlyos megterhelését. De másrészről egyenesen szeren­csétlen célját tévesztett és veszélyes következményekkel járó intézkedés­nek tartja a munkanélküli segélyek életrekeltését. A munkanélküliség enyhítésének egyetlen módja: mun­kaalkalmak teremtése. Ugyancsak tiltakoznak a bányatársulatok ügyé­nek reformja miatt és a két kér­désnek a napirendről való levételét sürgetik azzal, hogy a középosztály helyzetét javító intézkedések sokkal sürgősebbek. Végül azt kérik, hogy a háztar­tási alkalmazottak kötelező biztosí­tására vonatkozó rendeletet vonják vissza. A körirat a decemberi rne­gyegyülés elé kerül. Felépült a csorvási iparos székház Vasárnap lesz a felavatása Szép ünnepsége lesz november 22 én, vasárnap Csorvás község iparosságának. A község ipartestü­letének egymást megértő és az ipa­ros eszmék mellett mindig hűsége ­sen kitartó tagjai a nemrégiben egy­hangú határozattal kimondották, hogy felépitik a testületi székházat. Az iparosság nemes áldozatkészségük folytán a határozat valóra vált és ma már készen áll a testületi szék­ház. A székház ünnepélyes megnyi­tása és felavatása vasárnap délután őt órakor történik, mely alkalommal ipartestületi díszközgyűlést hívtak egybe. A díszközgyűlést már az uj helyiségben tartják meg. Az ünnepséggel kapcsolatban este 8 órai kezdettel nagyszabású tánc­vigalmat (Katalin bálát) rendeznek, mely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A táncvigalom belépti dija : Sze­mélyjegy 25 ezer K, családjegy (3 személyre) 65 ezer K. Zenét a csor­vási első zenekar szolgalatja. A táncmulatság jövedelme a* ipartes­tületi székház építési költségeinek fedezésére lesz fordítva. Felülfizeté­seket köszönettel fogad és hírlapi­lag nyugtáz a Vigalmi Bizottság. Rossz mérleggel mért Czinner László 25 éves Prónay­utca 13. alatti baromfikereskedönek az egyik hetipiacon hat kihizott libát kínált megvételre Zubó Jánosné született Prisztavok Zsófia békés­csabai asszony. A többgyermekes szegény napszámos asszony azért hizlalta a hat libát, hogy az azokért kapott pénzen gyermekeinek téli ruhákat szerezzen be. Czinner a libákat hajlandó volt megvenni, azonnal lemérte súlyúkat saját mérlegén és 41 kilogrammnak találta. A súlyt a szegény asszony keveselte. Erre Czinner, hogy Zubó­nénak bebizonyítsa igazát, egy másik mérlegen is megmérte a libákat és ott is csak 41 klg. találta. A közeiben álló őrszemes rendőr figyelte a mérleg működését és észrevette, hogy mindkét mérleg serpenyője ugy volt a mérlegre fel­szerelve, hogy kevesebb súlyt mu­tasson. A libákat lemérték erre egy helyes mérlegen és megállapították, hogy a Czinner mérlege 5 kilóval mutato:t kevesebbet, mert a libák tényleges súlya 46 klg. volt. Ezek szerint Czinner a szegény asszonyt 110 ezer koronával károsította volna meg. Kihallgatása alkalmával Czinner azt vallotta hogy nem tudta azt, hogy mérlege nem jól mér. A rend­őrség, mivel a csalás esetét látta fenforogni, az ügyet áttette a járás­bírósághoz. A nemzetgyűlés szerdai ülése Lendval István beszáde A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A költségvetési vita első szónoka Lendvai István, aki kijelenti, hogy nem tartja bizalom kérdésének a kormánnyal szemben azt, vájjon valaki elfogadja-e a költségvetést, vagy sem és ezért iratkozott fel a költségvetés mellett. A gondolatok, amelyeket el akar mondani, Széchenyi István gondolatainak jegyében álla­nak. Széchenyi gondolkodása és működése ma is komolyan és vére­sen aktuális, mert ugy érzi, hogy száz év óta semmi sem történt a gondolatok megvalósítása tekinteté­ben. Ha méltók akarunk lenni Szé­chenyi emlékéhez, igyekezni kell megvalósítani aző törekvéseit. Ezek lényegét abban látja, hogy a nemzet önismeretét, minden faji és nemzeti erényt kell felkeltenünk és megvaló­sítanunk. Ki kell irtanunk a nemzet­fenntartó magyarság minden belső ellenségét és annak eszközeit. SzóVá­teszi a nemzetgyűlés elnökéhez inté­zett nyilt levelét, amelynek megírá­sakor nem vezették személyi motí­vumok, éppen ezért nem is válaszol a személyes invektivákra. A mult tanúságait le kell vonni a nemzet ellenségeivei szemben. Kíméletet ismernünk nem szabad ezen a téren. Sajnálattal állapítja meg, hogy a kormányzati rnndszer, amely a keresztényes nemzeti gon­dolat jegyében indult, paktumot kö­tött a szociálistakkal. Széchenyi prófétai érzéssel látta meg a zsidó veszedelmet, amelyről azt mondta: Ti emancipálni akarjátok a zsidó­kat, vájjon ki fog emancipálni tő­lük. A nemzetgyűlés elnöke, mint maga is mondotta, nem meggyő­ződésből, hanem tisztán politikai okokból változtatta meg az emlék­táblán a rémuralom kifejezést. Kérdi, ki sértette meg jobba a nemzet­gyűlés méltóságát, ő-e vagy azok, akik botránnyal fenyegetőzve ter­ror alá vetették a nemzetgyűlés elnökét. Az áldozat úgyis hiábavaló volt, mert a szociáldemokraták úgy­sem jelentek meg az ünnepségen. Nem nevezheti másnak, mint ter­rornak azt a korszakot, amikor nyomdákat romboltak a nép nevé­ben és kiszolgáltatták az országot ellenségeinek. Nemcsak a rémura­lom szót kellett volna megváltoz­tatni, amikor politikai engedélyt tet­tünk, hanem a művész egész mun­káját, mert az emléktábla a rém­uralom működésének megtestesí­tője. Ugy látszik, a halottak sem nyug­szanak bele a szöveg megváltozta­tásába, mert a rémuralom szó két betűjének ékezetét nem lehetett el­tüntetni, ez ma is ott van, mintha gróf Tisza István ujjai volnának és figyelmeztetik a nemzedéket arra, hogy martiromságukért nem ezt a politikai meghátrálást érdemelték. Vigyáznunk kell, mert a felforgatás munkáját egyszer már megismertük és ez a tendencia ma is felforgatásra törekszik és ha a maga számára kaparintaná meg a hatalmat, a rém­uralom technikája ugyanaz maradna. Rá kell mutatni arra, hogy tegnap az egyik szociáldemokrata képviselő azt mondotta, hogy a kormány ren­geteget költ a fegyveres erőre, hogy szinte békebeli létszámot tart fenn. (Felkiáltások a jobboldalon: Hallat­lan !) Bár lenne itt erős, egészséges militarizmus, a mai szomorú milita­rizmust azonban csak egyképen jel­lemezheti, hogy amikor tegnap az egyik szocialista képviselő azt mon­dotta gróf Csáky Károly honvédelmi miniszternek, hogy a szuronyok ren­getegének hatalmával jelenik meg a miniszteri székben, amire tragikomi­kus cáfolat volt Csáky miniszter, aki — sajnos — mindössze egy papirvágókéssel kezében üldögélt helyén. Kettészakadt 'az aradi gyorsvonat Bukarest, nov. 18. A Budapest­Arad—Bukarest között közlekenö gyorsvonat a Brassó és Predeál kö­zöttt alagútban kettészakadt. A vo­natkísérő személyzet idejében észre vette a szerelvény szétszakadását és igy nagyobb szerencsétlenség nem történt, a gyorsvonatot azonban két részben vitték be a predeáli állo­másra. Megszüntetik a külforgalml korlátozá­sokat Budapest, nov. 18. Nemzetközi egyezmény készül a külforgalml korlátozások megszüntetésére. Az egyezmény megvalósítása megköny­nyitené a magyar exportot. A ma­gyar érdekeltség már megkapta a vonatkozó javaslatot. Hagy hangverseny Déva­ványán n Túrán regoscsoport szereplése Egy minden tekintetben kifogás­talannak Ígérkező hangverseny lesz november 22-én, vasárnap este 8 órai kezdettel Dévaványán az Uhrin László páratlan vezetése alatt álló Vadkacsa szálloda nagytermében. Az országos hirü budapesti Túrán regöscsoportot sikerült megnyerni nagy áldozatok árán egy estén való vendégszereplésre. A regőscsoport tagjai között elsőrendű erők vannak, mint pl. Laurisin Lajos operaénekes, Farkas Dezső dalszerző, Cselényi József, a Budapesti Városi Szinház tagja. A nagyszerű hangverseny iránt nemcsak Dévaványán, hanem kör­nyékén is oly nagy az érdeklődés, hogy már számosan jelentették be megjelenésüket és foglaltak le ma­guknak jó helyeket. Kitűnő ételekről és italokról Uhrin László közismert jóhirnévnek örvendő vendéglős gon­doskodik. Aki egy kellemes estét akar ma­gának szerezni, az okvetlen menjen el a Túrán regősök hangversenyére. 9 gyomai Tutankamen-est Gyoma kulturális haladásának fé­nyes bizonyítéka ama körülmény, hogy a mindössze 13.000 lakosú község megértő, intelligens lakos­sága ritka érzekkel bir a magas nivóju, igazán tartalmas előadások iránt. Az elmúlt péntek este Krcsmárik Endre tanár nagy buzgalommal és gyakorlati ügyességgel előkészített rendezése mellett dr. Banner János szegedi m. kir. tud. egyetemi m. tanár Tutankamen fáraóról és sír­jának mesés gazdagságáról vetített képek kapcsán olyan sikerült elő­adást tartott, mely büszkesége nem­csak Gyoma nagyközségnek, de a kiváló elóadóképességü jeles tu­dósnak dr. Banner professzor­nak is. Az előadóhelyiség az intelligen­cia prémjével telt meg s a legfe­szültebb érdeklődés mellett gyö­nyörködtek a páratlanul szép ké­pekben s az élvezetes előadásban. A tudós előadót az előadás meg­kezdése előtt Pétermann József fő­jegyző a község nevében, Harsá­nyi Pál esperes a hivek s Krcsmá­rik Endre tanár pedig a gyomai pedagógusok nevében üdvözölték lelkes szavakkal. Közóhajra január­ban szintén lesz hasonló előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents