Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-18 / 262. szám

Békéscsaba, 1925 nov. 18. Ara WOO koronái. Szerda VL évfolyam 262. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18, Telefon: 60. f(fagottén keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak:, Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K 9 községeit feladatai Irta SZÁNTHÓ MENYHÉRT h. államtitkár. A városok és községek most készítik 1926. évi költségvetésüket. A községi háztartásnak az a feladata, hogy fedezetről gondoskodjék mindazon szükségletek biztosítására, amelyeket a községnek ki kell fizetni avégből, hogy közigazgatási feladatait ellássa, esetleg régebbi adósságait törlessze. Honnét veszi a község a fedezetet ? Elsősorban a vagyona jövedelmét (a község földbirtokának haszonbére, értékpapírjainak kamatjövedelme stb.) veszi igénybe azután a község rendelkezésére álló más jövedelmi forrásokat, amilyen pl. a helypénz, kövezetvám, ujabban a forgalmiadó és ehez hasonló jövedelmek. A még mutatkozó hiányt a lakosságra kivetett pótadóból szerzi meg. A pótadó emelése népszerűtlen ténykedés, a községi képviselőtestület idegenkedik tőle, ezért nehéz a várost vagy községet ujabb terhek vállalására birni, hacsak az ujabb teherrel nem állnak szemben olyan előnyök, amelyek a lakosság széles rétegeinek érdekében valók. Falusi községeink készséggel vállalkoznak pl. közlegelő vagy jó apaállatok beszerzésére aminek közvetlen hasznát látja az állattartó gazdák egyeteme, vagy a fenyegető vízmosások megkötése, ami a telektulajdonosok birtokától távoltartja a veszedelmet. Ilyen készséggel vállalt kiadás a tüzoltószerek beszerzése is. Nehezebben szavaz meg a képviselőtestület olyan kiadást, amely a lakosság művelődését van hivatva előmozdítani, mert ennek a közvetlen haszna nem oly szembetűnő. Hasonló feladat a közegészségügy ápolása, az egészségügyi ismeretek népszerűsítése, a fertőző beiegségek távoltartása, a balesetek elleni védekezés, mentőállomás berendezése. Fontos feladat a községi képviselőtestület tagjait meggyőzni arról, hogy ezek a befektetések nem meddők, hanem igenis haszonhajtók. A való élet egy-két számadata szembetűnővé teszi ezt. A háború előtti Magyarországon évenkint 150 ezer újszülött gyermek halt meg, egy éves korának betöltése előtt. Mennyi költség járt ezzel, mennyi szenvedés, fájdalom — és mi az eredmény ? A sok sirhalom és a még több szülői bánat. Minden költséget megérne, hogy ezt a halálozási arányszámot leszállítsuk. A hazánk népét tizedelő betegség, a gümőkor, 70 ezer életet oltott ki évenkint Nagymagyarország lakosai sorából, javarészt virágzó fiatal korukban. Mekkora anyagi kár ez ? Az elmaradt keresetképességet és az ápolási költségeket báró Korányi Frigyes évi 300 millió aranykoronának számította. Az összeg nagyságát fölbecsülhetjük, ha szembe állítjuk akkori egész búzatermésünk értékével, ami 800 millió aranykorona volt. Mennyit áldozott az ország a vizszabályozásra, árvizek elhárítására, hogy a búzatermésünknek csak egy huszadrészét is el ne ragadja az árvíz ? Hasznos befektetés .tehát annak a betegségnek a távoltartására áldozatot hozni, ami ennek az értéknek egy harmadrészét évrőlévre elragadja tőlünk. Egy amerikai szaklapban olvastam nemrég egy érdekes összehasonlítást Illinois állam két szomszédos városának a fertőző betegségek leküzdésére fordított költségeiről. Az egyik község fejenkint 5 centet költött a betegség leküzdésére, a másik község 8 centet. Az eredmény az volt, hogy az első község lakosait fejenkint 40 dollár veszteség érte a fertőző bajokból, a másikét csak 20 dollár. Ezt a tanulságot azért e melte ki egy szakember, hogy a községek buzdítást nyerjenek belőle a betegségek elleni küzdelemre. Minden pénz, amit a község egészségügyének javítására fordítunk, a legjobb befektetés, amely előbbutóbb anyagi javakban is bőségesen megtérül. Stnitii Jeremiás kedvező npilathozota Magyarországról New-York, november 17. Smith Jeremiás főbiztos, aki két havi szabadságot kapott a Népszövetségtől, megérkezett New-Yorkba és ott rövid nyilatkozatot tett a magyar szanálás eredményeiről és kijelentette, hogy az eredmények nagyon biztatóak és sokkal jobbak, mint hinni merhették volna. Nagy segítség volt az idei termés, amely a háború óta a legjobb volt. Az állapotok évről-évre javulni fognak és hogy két havi szabadságra eljöhetett, az annak a jele, hogy odaát minden a legszebb rendben van. 9 kommunisták mozgalma Erdélyben Brassó, nov. 17. A sziguranca országos vezérfelügyelőjétől leirat érkezett a kolozsvári prefekturára, amely szerint Erdélyben nagy kommunista mozgolódás várható. A bukaresti sziguranca értesülése szerint ugyanis a III. Internacionálé elhatározta, hogy Romániában is kiépíti a kommunista szervezeteket és ebből a célból 200 kommunista agitátort küld le, akik elsősorban a fiatal munkásszervezetek között akarnak dolgozni. Az agitátorok valamennyien a moszkvai agitáció iskola végzett növendékei és Lengyelországból jönnek be Romániába. 9 hétfői városi közgyűlés folytatása Br. Horniss gyönyörű beszéde Zsilinszky Mihályról — Teljesítettél! Sajtién Pál béreimét A hétfői képviselőtestületi gyűlés annyira elhúzódott a külföldi kölcsön felhasználása körül kifejtett erős vita miatt, hogy a fürdő kérdésének az elintézése déli megszakítással csak délután 4 órakor történt meg. Azután elég gyors iramban kezdték meg az ügyek elintézését, amit — tekintve hogy hétfőn lapzártakor még javában tartott a gyűlés — az alábbiakban közlünk: Dr. Korniss Géza kulturtanácsnok gyönyörűen felépített nagyon tartalmas beszéd kíséretében méltatta Zsilinszky Mihály volt államtitkár örökbecsű, hervadhatatlan érdemeit, majd indítványára egyhangúlag elhatározta a képvisdlőtestület, hogy arcképét megfestetik a közgyűlési terem számára. Kimondották azt is, hogy beszédét teljes egészében a jegyzőkönyvben örökítik meg. A tüzrendészeti szabályrendeletet Varga E. András és Aradszky György hozzászólása után egyhangúlag elfogadták, A községi iskolák és ovodák 1925-26 évi költségvetéselőirányzatánál dr. Gyöngyösi János javasolta, hogy egy bizonyos összeget vegyenek fel a szegény gyermekek ingyen tankönyvvel való ellátására. Dr. Korniss Géza felvilágosító szavai után a költségelőirányzatot elfogadták. A Vacuum Oil Co társaság terület bérlet iránti kérelmét elutasították. A sátoraljaújhelyi tüzkárosultaknak 3 millió korona segélyt szavaztak meg. A Csabai AK segély iránti kérelmét elutasították. Suhajda János tűzoltó temetési segély iránti kérelmét a tanácshoz utalták át. Pollák Géza ellenőrnek gyógykezelési segély cimén többek hozzászólása után hat millió koronát szavaztak meg. Belanka Mihály betonárugyéros a sziktéri telek bérletet felmondta és a rajta levő épületeket padig megvételre ajánlotta fel a városnak, A képviselőtestület a felmondást tudomásul vette és az épületekért 90 millió koronát ajánlott fel. Dr. Reisz Miksa városi ügyvezető orvost 1926 február 1-től teljes fizetéssel 42 évi szolgálat után nyugállományba helyezik. Christián György betegszabadságát január l-ig meghosszabbították. Szász Ferenc terhelési tilalom feloldása iránti kérelmét teljesítették. Belanka Mihály azon kérelmét, hogy a Ferenc József-téri hősökemlékoszlopát kiépítsék, nem fogadta el a képviselőtestület, mivel erre az alap nem alkalmas. Návszerinti szavazással elfogadták Sajben Pál lemezárugyáros ujabb kérelmét, mely szerint a sziktéren 700 m területet enged át a város Sajbennek négyszögméterenkint 5 aranykoronáért négy évi részletfizetéssel. A városi utkaparók részére egyenként ötszázezer korona ruhasegélyt szavaztak meg. Elhatározták Aradszky György indítványára, hogy a nyári országos vásárt az eddigi szokástól eltéröleg a jövőben egy héttel előbb tartják meg. A hosszadalmas és rengeteg felszólalást tartamazó közgyűlést dr. Berthóty polgármester este 6 óra után zárta be. Ötezer hold földet öntött el a Dráva Pécs, nov. 17. A megáradt Dráva medréből kilépve, Baranyamegyében mintegy 5000 katasztrális holdat öntött el Draskovics Iván gróf és a pécsi káptalan birtokából.