Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-17 / 261. szám

Ara WOO korona. Békéscsaba, 1925 nov. 77 . Kedd VI. évfolyam 261. szám M. Szerkesztőság és kiadóhivatal I Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIQEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy bóra 25000 K. Egyes szám ára lOOOIK Liberális korifeusok vetélkedése Az elmúlt napok valamelyikén frivol vita színhelye volt a parlament. Rassay és Rupert képviselők, kiki a maga definiálta liberalizmus védel­mében, egymásnak ment, kutatva és kiteregetve mindegyikük a másik múltját. A két ellenzéki vezér egy­formán szegény követőiknek számát illetően, ugy hogy közvéleményről nem beszélhetnek akkor, amidőn felfogásukat szembeállítják egymásé­val. Rassay Károly mérsékeltebb és komolyabb politikai magatartása Rupertnek hangoskodó oktobrizmu­sával szemben tagadhatatlanul rokon­szénvesebb — ha már válogatni kell — azok között, akik a nemzeti újjá­építés munkájának egy kényelme­sebb álláspontról távoli szemlélői. Rupert viszont azzai vádolja ellen­felét, hogy politikai ártatlanságokat csábított el. A tréfás megállapítás mögött a forradalomrészes radikálisokkal és októbristákkal való együttműködés kétes dicsősége bujkál s nem csaló­dunk, ha Rassainak ama kijelenté­sében látjuk a vetélkedés igazi okát, hogy Ruperték hat évvel a szégyen­letes emlékű őszirózsás felforgatás után a forradalmat belépőjegyül akarják felhasználni a politikai érvé­nyesülés arénájába. Igazat kell ad­nunk Rassay nak atekintetben, hogy az államrendet és a nehezen kiépí­tett konszolidációt veszélyezteti az olyan demagógia, amely a nemzeti dicsőség teljességének és a demok­rácia ideáljának szeretné utólag fel­tüntetni Károlyiék bukott forradal­mát. A másik, a szélsőbb liberális ur pedig azzal védekezik, hogy neki komoly aggodalmai voltak az októb­ristákkal való együttműködés ellen annakidején és éppen Rassay lett volna az, aki őt abba a körbe csa­logatta, amelyből a radikális blokk életre kelt. De hagyjuk magukra az ellenzéki vezéreket, vívják csak személyi har­caikat ameddig kedvük tartja, csupán annyit jegyzünk meg a pikáns Szemre­hányások egymásraolvasásának kény­szerű szemléletében, hogy a nemzet­gyűlés — ahol a törvények alkotá­sának feladata kellene, hogy uralja az elméket — korántsem alkalmas terrénuma az ilyen vetélkedésnek. Vetélkedjenek az ellenzéki urak is a törvényhozói kötelességek teljesí­tésében, vetélkedjenek objektív kriti­kával, annak több haszna lenne az országra. Egyet azonban fel kell jegyeznünk. A bomladozó, agónizáló demokrati­kus blokk, amely a liberális irányzat és demokratikus törekvések egyedül patentirozott orákulumának szeretné magát feltüntetni, legutóbb az integ­ritás programbavételével lepte meg mindazokat, akik szeretnek jó ötlete­ket hallani a találékony politikai játékrendezőktől. De miért ép most, levelek hullása és daru távozása idején? A blokk mért nem játszotta ki az integritás ütőkártyáját éveken keresztül — hogy mást ne említsünk — a fegyveres erő kérdésében, mely eminens védelmi berendezkedése egy porkoláboktól körülvett országnak. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a radikális nem­zetköziség szemszögéből látják in­kább a dolgokat, mintsem az őszinte és nyíltszívű nacionalizmus állás­pontjáról. Hagyják ezek az urak az integritás szent gondolatát békén és ne használják azt fel kortesjelszónák a maguk liberalizmusa érdekében. a kényszeregyezségek revíziója Budapest, november 16. Az igazságügyminisztérium a kényszeregyezségi eljárás revíziójára törvényjavaslatot készít elő. Ugyanis számos esetben megtörtént, hogy az adósok nem taitották be az egyezség feltételeit és fizetési kötelezettségeik­nem tettek eleget még akkor sem, ha hónapokra terjedő moratóriumot kaptak. Az igazságügy miniszter uj javaslatával ezeket a visszaéléseket akarja megszüntetni. A Népszövetség Tanácsának párisi értekezlete Genf, nov. 16. R népszövetség tanácsa november 20 ra Parisba nemzetközi értekezletet hívott egybe a belvizeken közlekedő hajók, ton­natartalmára vonatkozó egyezmény megkötése céljából. Rz értekezletre Magyarországot is meghívták. A felkelők Szíriában a helyzet urai Paris, nov. 16. Bersinaból érke­zett jelentések megerősítik, hogy a felkelők a nagy városok kivételével egész Szíriában a helyzet urai. El Ermeat druz vezér, aki eddig a franciák oldalán harcolt, átpártolt a felkelőkhöz. ]anuár 31-én már hirdetni kell az aranymérleget ElhészQlt a valorizációs rendelet tervezete is Budapest, nov. 16. A mérlegfelértékelési rendelet módosításával a pénzügyminisztérium elkészült és Vargha államtitkár azt már be is mutatta Bud János pénzügy­miniszterek. Ezenkívül hátra van még a felértékelt mérlegekre vonatkozó technikai intézkedések megállapítása is. Ebben az ügyben a pénzügymi­niszter az érdekelteket is meg kívánja hallgatni. Megjelent immár a valo­rizációs rendelettervezet is és a vállalatok tisztában vannak a nyugdijter­hekkel. A pénzügyminiszter oda akar hatni, hogy január 31-ig minden vállalat publikálja aranymérlegét. Statáriáiis biróság előtt a kommunisták Ráhosiéli bűnpőréf szombaton hezdte tárgyalni a Langer-tanács — 9 rendes bíróságot hérteh Az ártalmatlanná tett kommunis­ták ügye szombaton került váratlanul tárgyalásra. Csak pénteken jutott köztudomásra a hir, hogy a vád­tanács a statáriáiis bíráskodás mel­lett döntött. Szombaton délelőtt hatalmas rend­őrcsoport jelent meg a törvényszék palotájában s örséget állított a Markó­uccai főkapuban. Különösen szigorú igazoltatással bocsátották be először az újságíró­kat, azután a jogászokat a nagy es­küdtszéki tárgyalóterembe. Majd be­vezetik a fővádlottakat a szuronyos csendőrök. Egymásután jönnek Rá­kosi Mátyás, Weinberger Zoltán, Őri Károly, Gőgös Ignác és Tóth Györgyné Hámán Katalin. < Langer elnök öt szavazóbiróval J együtt bevonulván, megnyitja a sta­" tdridlis főtdrgyaldst. Először Rákosit szólítja, aki fel­vágott fejjel mondja az általános kérdések közt „felekezetnélküli" va­gyok s hogy magyarul, németül, franciául, angolul, oroszul és ola­szul beszél. Persze a másik, Wein­berger is felekezetnélkülinek mondja magát, holott első kihallgatásakor még zsidót vallott be vallásának, a harmadik: Őri Károly igy felel a „vallása" kérdésre : most felekezet­nélküli vagyok. Miskolczy főügyész részletesen is­merteti ezekután a vádat, melynek lényege az, hogy egy idegen állam parancsára lázadásra irányuló büntettet követtek el a vádlottak, g |Az ügyész után Langer elnök meg­okolja a statáriáiis eljárást, mely az 1924. évi január 6-án kibocsájtott hirdetményen alapul. Lengyel Zoltán ügyvéd — Rákosi védője hatásköri ügyben tesz előter­jesztést s a statáriáiis eljárás ellen tiltakozik, mert szerinte a vádlottak nem tudhatták, hogy statáriáiis uton vonhatják őket felelősségre. Domokos Andor — Gőgös Ignác védője az ügyész eljárása ellen emel óvást, amire az ügyész rögtön meg­felel neki. Érdekes Langer elnöknek az a ki­jelentése, hogy a bíróság arra is kész, hogy háromszor huszonnégy órdn keresztül éjjel-nappal a helyén maradjon és tárgyaljon. Majd visszavonul a bíróság, hogy határozzon a statáriáiis bíráskodás kérdésében s rövid idő múlva ki­hirdeti határozatát, mely szerint a bíróságnak még nem áll elég adat a rendelkezésére, hogy elbirálhassa, vájjon statáriáiis vagy nem statá­riáiis eljárás alá tartozik az flgy. Ezekután a többi vádlottat kive­zetik s a biróság megkezdi Rákosi Mátyás kihallgatását, aki természete­sen nem érzi magát bűnösnek. A büntető törvényszék mint statá­riáiis biróság vasárnap délelőtt foly­tatta Rákosi Mátyás és társai kom­munista bűnügyének tárgyalását. Az orvosszakértők kihallgatására került a sor, akik egyöntetűen azt a véle­ményüket terjesztették elő, hogy a vádlottak közül egyik sem szenved olyan elmebeli korlátozottságban, amely a beszámithatóságot kizárná. A szakértők kihallgatása után dr. Miskolczi Ágost ügyészségi alelnök szólalt fel, kérve a vádlottak meg­büntetését. A büntetés mérvére vo­natkozóan azonban nem tett előter­jesztést.

Next

/
Thumbnails
Contents