Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-10 / 255. szám

Békéscsaba, 1925. november 49. K&rósvldák 9 Csaló háppitassegédek Röröstflrcsán Dr. Braumdr János köröstarcsai orvost a napokban két kárpitossegéd kereste fel, munkát kértek tőle és több foteilnek szövettel való behúzását vállalták el 1.600.C00 koronáért azzal, hogy a behúzáshoz szükséges szövetet ök adják. A vállalt munkát pár nap múlva kezdték volna meg. Ez idö alatt az ismeretlen kárpitossegédek Békéscsabán „"jártak Engel és Spitzer cégnél, hol az orvos nevében hitelbe megvásárolták a szövetet, de nem vitték magukkal, hanem hogy nagyobb legyen a bizalom, az orvos nevére küldték el postán Köröstarcsára. Mikor a szövet megérkezett, az orvos kérdőre vonta a kárpitossegédeket, akik azzal védekeztek, hogy azért küldették az orvos nevére a csomagot, mert; igy azt gondolták, hogy biztosabban megkapják A kárpitossegédek a vállalt munkát el is végezték, az 1,600.000 koronát felvették és magukkal vitték a megmaradt 3 méter szövetet. Az orvos csak akkor tudta meg, hogy a kárpitossegédek nevével visszaéltek, mikor az Engel és Spitzer cég felszólította tartozásának kifizetésére. Az ismeretlen helyre távozott kárpitossegédek kézrekeritésére a nyomozást megindították. ""Wdal'ÖM""' Hlhodemasz Károly: Júdás Ishariót Dráma öt felvonásban. A kolozsvári Magyar Színház 1923. évi pályázatán dicséretet nyert pályamű. Rendkívül érdekes könyv fekszik előttem. Az irója Csonkamagyarország irodalmat pártoló közönsége előtt még nem nagyon ismert. Hiszen csak a „Napkelet* hozta még egykét novelláját. De tul a Királyhágón jól tudják, hogy ki Nikodemusz Károly. Az erdélyi magyar írógárda egyik legtehetségesebb ifjú tagja. Régen irogat. De lelkének gazdag kincseit eddig elzárta. Most kezdi kiteregetni a nagyvilág előtt minden magyar kulturember igaz gyönyörűségére. Nikodemusz Károly nemcsak író, nemcsak költő, hanem theologus is. Lelkipásztora a hosszufalusi evang. gyülekezetnek. Sokat tanult, nagytudományu férfiú, aki valamikor büszkesége volt a pozsonyi theol. akadémiának. Most meg büszkesége az erdélyi magyarságnak. Csak nemrég akarták kolozsvári püspöknek megválasztani, de az oláhok és szászok összefogása megbuktatta öt, szász papot emelvén e magas méltóságra. Nikodemusz Károly már egy évtizede foglalkozik a világtörténet legnagyobb tragédiájának, a golgotai tragédiának drámai feldolgozásával. Lelkiismeretes munka s az ő költői lelkének eredeti felfogása igy teremtette meg a „Júdás Iskariolot." A dráma meséje nem fedi a Biblia szövegét, de Krisztus isteni fensége természetesen teljesen evangéliumi. A tartalom ez: Nagy a nyugtalanság zsidóországban. Mindenki várja a Messiást. Keresztelő János is erről prédikál. A nép királyi messiást vár, aki vezére, felszabaditója lesz a zsidó népnek. Hasmoneus Júdás is ennek az eszmének él. Lázadást szitott a római uralom ellen s ezért bebörtönözték, de megszökött a rabságból s most körözik. Hamis névvel a Jordán partjához jön s itt uj felkelésre lázitja a népet. Itt találkozik anyjával, az előkelő, királyi családból való Máriával s Judittal, eljegyzett feleségével. Ugyanitt látja Jézust is, aki a súlyos beteg Máriát meggyógyítja. Júdás rajongó hive, tanítványa lesz Jézusnak. Júdás Jézusban a nemzeti messiást látja. A nép a Názáretit rajongva szereti tanításáért és csodatetteiért. Júdás ezt a népet szervezi titokban abban a hitben, hogy a felfegyverzett népnek élére áll majd Jézus s akkor őt királlyá kiáltják. Többször szól is e tervéről Jézusnak, de Jézus kitérő választ ad s elmegy, valahányszor földi királyt dicsőit benne a nép. Mária meg is mondja Júdásnak, hogy az Ur nem lesz földi király. Erre feldühödik Júdás s elhatározza : kényszeríteni fogja Jézust arra, hogy a felkelő nép élére álljon. A nép már nagyon nyugtalan. Tettet, harcot akar látni. Követeli a Messiás felléptét. Simon, egy ravasz, rosszlelkü farizeus, akit Júdás menyasszonya, Judit kikosarazott, most arra biztatja Júdást — akinek azt mondja, hogy a papi tanács is titkon a lázadás pártján van — hogy színleg árulja el Jézust. Ennek csak az lehet a következménye, hogy Jézus a rabság és szenvedés elől a néphez menekül s most már élére áll a lelkes tömegnek csak azért is, hogy megmentse önéletét. S ha Jézus kardot ránt, akkor az egész nép vele lesz, természetesen Júdás is és hamar lerázzák a római igát. Ha pedig Jézus most is szelíd maradna s nem lépne az erőszakosság útjára, akkor bizonyosan jön maga az Isten s csoda által menti meg egyszülött Fiát. Igy még nagyobb alázattal hódol majd előtte a nép. Júdás szörnyű lelki tusát viv önmagával. Jézus újra elutasította. A nép meg követeli a Messiást. Júdás foglalkozik a színleg való elárulás gondolatával, mert tudja, hogy ha most nem lehet fellépésre birni Jézust, soha többé nem lesz alkalma a zsidó népnek arra, hogy kivívja szabadságát. Rettenetes lelki tusájá ban víziói vannak. Látja Jézus elfogatását, szenvedését. E felizgatott lelki állapotában jön hozzá újra Simon, aki most már mézes szavakkal ráveszi, hogy adjon egy irást, amelyben színleg elárulja Mesterét. Júdás azt hiszi, hogy a nagy cél érdekében helyesen cselekszik 5 csak akkor ébred szörnyű bűnének tudatára, amikor Simon 30 ezüst pénzt ad az árulásáért. Jézust viszik a Golgotára. Nagy tömeg kiséri. Júdás még mindig nem vesztette el minden reményét. Fel akarja lázítani a népet, hogy szabadítsák ki Jézust s kiáltsák kl királlyá. Szavait gúnyosan fogadják. Ekkor szörnyű átkot mond a zsidó népre. Csalódása tökéletes lesz akkor, amikor Jézus is kijelenti, hogy nem akarja magát megmenteni, mert neki szenvedni kell a népért, A messiási hitében csalódott Júdás most megátkozza Jézust is. Az átkozódó Júdást elfogják s megkötözve elhurcolják. A tömeg elmegy a Golgota felé. Judit vőlegényét keresi kétségbeesve, de helyette Simonnal találkozik, aki vad szerelmi mámorral rohan reá. Judit a ggülölt Simont megöli. Ekkor jön a színre összekötözött kézzel Júdás, aki újra megszökött. Judit próbálja megnyugtatni. Közben Mária is odasiet s boldogan öleli keblére fiát, akinek sötét bűnét csak akkor tudja meg, amikor a Jézus árulóját átkozó Mária beszédére felhördül Júdás. R megátkozott Júdást Judit szökésre akarja birni, de mikor az megtudja, hogy a menyasszonya is gyilkolt, undorral fordul el tőle. Mária a Golgotára futott, hogy bűnös fia számára bocsánatot kérjen a haldokló Krisztustól, de mire boldogan hozza a megbocsájtás hírét, akkorra már Júdás halott. Felakasztotta magát. Még meleg testére, amelyet ép a színre hoztak, zokogva borul édesanyja. A mindvégig érdekes mese rendkívül élénken van feldolgozva. A cselekmény gyorsan pereg előttünk s az alakok egytől-egyig élnek. Különösen sikerűit Júdásnak, Simonnak, Juditnak és Máriának megrajzolása. Komoly tudásról beszél az az egész miliő, amelybe a költő a darabot helyezte. Igazi bibliai hangulat ömlik el a drámán, amelynek felépítése mesteri kézre, kiforrott költői lélekre vall. A forma is szerencsés. Könnyedén gördülő jambusokban gazdag, erőteljes, színtiszta magyarosság pattog. Nikodemusz nyelvén nyoma sincs a budapesti dekadenciának. Öröm olvasni minden sorát. Ügyeljen bevásárlásainál védjegyünkre I Befordultam a konyhára, Kávét főzött olt a Sára. Ez a kávé de rossz lenne, Hogyha FRANCK nem volna benne/ D. 177 O. 25 I. — Ve. 4. Megkapőak az indulatok kifejezései. Annyi gyöngédséggel beszél a szerető anya és hitves, épolyan erővel sikolt fel a düh, a gyűlölet Júdás szavaiban s sziszegő ravaszsággal csábit Simon farizeus szava. Gyönyörű gondolatokban s költői képekben nagyon gazdag ez a nagyszerű mü, amely bizonyosan intenzív élvezetet fog nyújtani mindazoknak, akik azt elolvassák. Nikodémusz Károly ezzel a drámájával ugy mutatkozik be, mint egy beérkezett, kész költő, akitől még sok értéket remél és bizonyára kap is a magyar irodalom, (vk) MOZI Heti raozi-mflsor. „A szeretet legendája" cimü 7 felvonásos filmjáték, melyet egész bátran a mai idők társadalmi drámájának is lehet nevezni, tölti be a keddszerdai napok műsorát. Amerikai film Ruth Clifford főszereplésével, ki ma egyike a legszimpatikusabb filmptimadonnáknak, ki játéka közvetlenségével és természetességével nagyban járul hozzá, hogy az amúgy is elsőrangú filmjáték a legélvezetesebb módon kerüljön a nézők elé. .Kabaré a levegőben" cimü kétfelvonásos bohózat egészíti ki e műsort, mely a komikus és tréfás jelenetek egész sorozatával fogja mulattatni a nézőket. Csütörtök és pénteken egy nagyhatású dráma: „A nő joga az kötelessége, mely film a francia Pathé-gyár mesteri alkotása s mely cselekményében a mai idők téves gondolkodását és felfogását tükrözteti vissza s megeleveníti egy megdöbbentő történet keretében az anyai legszentebb hivatás és kötelesség elmulasztását és annak hiányát — Harold Lloyd burleszk csatlakozik e műsorhoz. Hiiuelyh Matyi és Ezeregy éjszaka meséi szombaton és vasárnap a fővárosi gyei mekszinház előadásában.