Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-23 / 291. szám

4ra WOO korona. Békéscsaba, 1925december 23. Szerda VI évfolya

m 291. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 100Ü K GONDOLATOK * * * Gondolatok a városi közgyűlés után. Mennyi hiábavalóságot is beszélnek össze egy ilyen közgyűlésen 1 És vannak emberek (ilyen a szociáldemokrata párt egyébként nem értelmetlen vezérszónoka is) akik azt hiszik, hogy nem jöhet létre határozat az ő felszólalásuk nélkül. Ha mindenki csak akkor szólna, amikor valóban van mondanivalója, mennyivel rövidebb, termékenyebb és szebb volna egy ilyen közgyűlés 1 * Súlyos hiba, hogy a mi közgyűléseinken is kezd librakapni a személyeskedés, amely sokszor határozott rosszindulattal párosul. De még veszedelmesebb és csúnyább az, hogy egyesek a gyanúsításoktól, rágalmazásoktól sem riadnak vissza. Az ilyen emberek teremtik meg azt a fotró atmoszférát, amelyben nem lehet aztán higgadtan tárgyalni. Ilyen forró levegőben, hatalmas izgalmat okozoti Hollender Lipót dr. egy meggondolatlan, vagy legalább is megstilizálatlan közbeszólásával. Szava a legdurvább és legtapintatlanabb sértésnek hallatszott ugy, hogy még a mi rendkívül higgadt polgármesterünk is elvesztette hidegvérét. Később magyarázott, mosakodott, bocsánatot kért Hollender. Az elnök elfogadta mentegetődzését. Igy mi is kénytelenek vagyunk ezt elfogadni. Ds szeretnénk tudni, vájjon ugyanazt gondolja-e Hollender Lipót dr. akkor is, amikor a maga lelkiismeretének számol be erről a csúnya incidensről? Ilyen tónusban nem lehet a közügyeket szolgálni, igy nem lehet a vezetőséggel együttműködni. Ez a hangnem méltatlan minden képviselőhöz s nem is annyira az elnökségre sértő, mint amilyen sötét árnyékot vet arra, aki felületességével vagy rosszindulatával botrányt okoz. * Nyilas „elvtárs" kifogásolta, hogy nem megy elég gyors tempóban az utcák fásitása. Hogy megváltoznak az idők 1 Mikor Nyilas „elvtárs" még igen nagy ur volt a városházán, amikor ott direktóriumoskodott, akkor kellett volna szót emelnie, hogy a többi elvtársak ne vágják ki az összes fákat, még a temetők fáit, sőt a faiskolák csemetéit is. Ha szereti a fát, a virágot Nyilas ur, ez mindenesetre csak jó tulajdonságáról beszél, dehát akkor tán' beláthatná azt is, hogy mégsem lehet jó és helyes az az eszmeáramlat, amelynek diadala itt minden fának és virágnak — és sok minden szépnek eltiprását, elpusztítását jelentette? * A testnevelésre előirányzott összeget a felére redukálta a közgyűlés. Hej pedig de ráférne erre a nagyrészt katonáskodás nélkül növekedő ifjúságra még több testnevelés, meg lelki nevelés is I Még mindig nem értjük meg azt, amire a müveit külföld már régen rájött, hogy a nevelésre költött pénz kamatozik leggyümölcsözőbben. A mi iskolánkivüli nevelésünk még gyermekcipőben jár, lehet, hogy botlik is néha. De hogy izmosodjék meg, ha nem támogatják? Igy nem lehet egy intézményt tökéletesíteni 1 * A szocialisták vezérszónoka a délutáni ülésen olyan kijelentést tett, amiért kemény rendreutasitást érdemelt volna, de a nagy zűrzavarban tán' meg sem figyelték szavait. A járdák építéséhez szólván, igy kezdte beszédét: „Akik előttem szóltak, azokat mind az önző érdek vezette, én most igyekszem tárgyilagosan megvilágítani az ügyet..." No, no 1 Hankó „elvtárs"... Hát csak nem gondolja komolyan, hogy mindenki már önző és egyéni érdekeket szolgál a városházán, csak éppen a szociáldemokrata vezér a tárgyilagos, az önzetlen és minden kicsinyességen felülálló ? 1 Olyan önhitten diskurál ez a Hankó a gyűléseken önmagáról, hogy végül még azt fogja hinni, hogy ő nemcsak az egyetlen önzetlen, hanem az egyetlen okos képviselő is. Nem gondolja vezér ur, hogy még a szocialista föszónoknak sem lenne ártalmára egy kis szerénység? * Jóizüt kacagott a közgyűlés egy elszóláson. Szegény Jamina nagyon lesajnálódott. Amikor e „szípen fejlődő városrísz" nagy patrónusa követelte Erzsébethely részére is a betonjárdát; igencsak maga maradt. Még Kraszkó Mihály is ellene szólott. Beszédét azzal fejezte be: „Itt is ugy cselekedjünk, mintha egy magánember épitene. Előbb a ház tájit hozzuk rendbe, aztán a — disznóólat." Felharsogott a kacagás. Csak a nagy jaminai patrónus ugrott fel sápadtan. Kraszkó aztán hamar kijelentette, hogy nem akarta bántani Erzsébethelyet. Egy svéd tudós könyvet ir Magyarországról Stockholm, dec. 22. Mint a Svenska Dagbladed jelenti, Böök egyetemi tanár 1926 év tavaszán Magyarországra jön Lindvall rajzmüvész kíséretében. Böök könyvet szándékozik írni Magyarországról, amelybe az illusztrációkat Lindvall rajzolja meg. A könyv egyidejűleg mint cikksorozat fog megjelenni a Svenska Dagbladed-ben 1926 év nyarán. Böök tanár a svéd tudományos akadémia egyik legjelesebb tagja, akit évekkel ezelőtt Lagerlöf Zelmával együtt választottak meg az akadémia 18 legjelesebb tagja közé. Általános fejetlenség a demokrata szövetségben Budapest, december 22. A demokrata szövetség tagjai ma este értekezletre ülnek össze, hogy állást foglaljanak a blokk jelenlegi helyzetével kapcsolatosan felmerült kérdésekben. Elsősorban a Szilágyi Lajos és a szociáldemokraták közt felmerült incidens az, amely a szövetség tagjait foglalkoztatja. A blokkban általános a fejetlenség. Békéscsaba város decemberi közgyűlése A délutáni ülés — flz utca- és A délelőtti viharos közgyűlés után hétfőn délután csendesebb, higgadtabb mederben folyt a vita a városházán. Csak néha-néha támadt egyegy kisebb kavarodás, amely a legnagyobb hullámot vert a VII. számú vadászterület bérletének átruházásakor. Akadt humoros jelenet is, de jápdahővezís 19Z6 Évi progpammja általában normálisan folyt le a délutáni gyűlés, melyről a következőkben számolunk be: Utcakövezés, járdaépítés Dr. Berthóty István polgármester délután 3 órakor nyitotta meg a gyűlést. A teremben még kevés képviselő volt, amikor megkezdték az utcakövezési programm tárgyalását. Beható vita után elfogadták a tanács javaslatát, azzal, hogy az ott felvett utcákon kivül még a Tinódy utca is kikövezendő. Igy tehát a teljes programm a következő: Andrássy-ut folytatólagos átépítése, az állami átkelési szakasznak befejezése ; a Réthy-utca befejezése; a Tábor-utca kikövezése: a Berényiut folytatólagos kikövezése; a Corvin-utca kiépítése; a Kiss Ernő-u. a Tuiipán-u., a Temető-sor, a Tinódy-utca és esetleg a Bajza utca kikövezése. A járdaépítéshez is többen hozzászóltak. Figyelemreméltó Szeberényi Lajos Zs. esperes és Vidovszky Kálmán indítványa, akik azt kérték, hogy a Berényi-utat csak a sáncig betonirozzák s helyette a Baross-u. páros oldalát is lássák el járdával. A polgármester szavai után mégis az eredeti tervet fogadták el. E szerint betonjárda lesz a következő helyeken: a Szent István-tér mindkét oldala; a Széchenyl-u. déli oldala; az Apponyi-u. mindkét oldala; a Luther- u. páros oldala az Irányi-utcáig: a Baross u. páratlan oldala s folytatólag a Berényi-ut egészen a Nap-u.-ig; az Andrássy-utnak a Máv. palota előtti része; a közraktárral szemben levő oldal a Máv. paloták előtt; Irányi-utca. Vita nélkül elfogadott inditványok A következő pontokban csaknem vita nélkül fogadták el az állandó választmány javaslatait. A város pénzét a következő arányban helyezték el: Ált.Takarékpénzt. 30 százalék, Békéscsabai Takp. Egy. 30 százalék, Keresk. Bank 10 százalék, Városi Takp. 10 százalék, Leszámítoló Bank 5 százalék, 3—3 százalékot kapnak a Nemzeti Hitel Intézet, Iparosbank, Angol— Magy. Bank, Magyar—Olasz Bank és Kisgazdabank. Az ügyvtzetőorvos helyettesítési pótdiját a tanács javaslata szerint szavazták meg. Vita a vadászterületről Túlontúl hosszú vitát eredményezett a VII. sz. vadászterület bérletének átruházási ügye. A biróság utasította a mostani bérlőt, hogy adja át a területet a békéscsabai vadásztársaságnak. Kraszkó Mihály és még sokan azt követelték, hogy a városnak adja át Zahoran a területet, amelyet újra árverés utján adnak bérbe. A főügyész felvilágosító szavai után