Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-20 / 289. szám

Békéscsaba, 1925. december 20, Kőrősvidék 5 A mezőberényl konjreíánls­tűk zászlóavatása A mezöberényi Felnőtt Leányok Mária Kongregációjának december bő 8-án örömünnepe volt. Meg van a fehér zászló, amelyért annyit dol­goztak, amelyről annyit álmodoztak s mely törekvés támogatásáért most még egyszer köszönetet mondanak minden jószívű adakozónak. A zászlószentelést Brém Lőrinc pápai praelátus-kanonok végezte a tagavatással együtt. Bensőséges, megkapó beszéde Isten felé emelte a sziveket, szépre, jóra serkentve mindenkit, különösen Mária leányait. A szertartás és az Oltáriszgntséggel való áldás után átvonultak a temp­lomból az iskolába, ahol vallásos hangulatu előadás volt. A műsor első száma volt: .Üdvözölve légy dicső Anyánk", énekelte a kath. leányok énekkara. Majd Karay Gabriella prefekta szép megnyitó beszédében üdvözölte a kongregáció kegyes támogatóját, ro­mánfalvi Fejérváry Celesztínet, mint zászlóanyát, Brém Lőrinc pápai pre­látust, a többi vendégeket és az ösz­szes kedves jelenlevőket. Utána Tóth Margit szavalta Mind­szenti Gedeon „Szentek unokáihoz" cimü költeményét. Majd dr. Domanek Pál hittanár lépett az emelvényre s csengő ékes­szólással előadott beszédében kifej­tette a Mária tisztelet mibenlétét és hazafias vonatkozásait. Ezután következett mintegy 150 zászlószegnek a beverése szép jel­mondatok kíséretében. Ennek befejeztével „Üdvözlégy óh Mária" kezdetű Mária-éneket éne­kelte a kar. V»gül Gáspár István plébános pré­ses záróbeszéde következett, melyben köszönetet mondott mindazoknak, kik szives fáradozásukkal és adomá­nyaikkal támogatták a Kongregációt. A kongregáció indulójával fejező­dött be a kedves ünnepség. Az ünnenség fényét megjelenésük­kel még nagyban emelték báró: Apor Vilmos gyulai apátplébános és dr. Németi József pápai kamarás, gyulai róm. kath. gimn. igazgató. A begyült összegből 1.500.000 K maradt, amelyet a szegény gyerme­kek karácsonyi ajándékának beszer­zésére fordítanak. Ma nyilvatartlfatók az üzletek Budapest, dec. 20. A karácsonyi vásárra való tekintettel a kereske­delemügyi miniszter mára, vasárnapra felfüggesztette a munkaszünetet, en­nélfogva valamennyi üzlet nyitvatar­tandó. A pósta is egész nap hétköz­napi módon dolgozik és a csoma­gokat is rendesen kikézbezitik. — A Békéscsaba-Erzsébethelyi Daloskör decembember hő 26-án, karácsony másodnapján Hegedűs Bernát összes helyiségeiben táncmu­latságot rendez. Belépődij: Személy­jegy 20 ezer, családjegy (3 személre) 50 ezer korona. A zenét Ungvári Károly zenekara szolgáltatja. Felül­fizetések Petrás Pál köri pénztáros cimére (V, Orosház-ut 50. sz. alá) küldendők. — Rendezők a daloskör tagjai. — Az Auróra Kör zenekara ma d. u. fél 2 órakor próbát tart a Közmüvelődésházában. Kérik a ta­gok pontos megjelenését. — Banké Antalné tanítványainak hangversenyéből származó 500.000 (ötszázezer) korona adományért ez­úton mond hálás köszönetet az Aurora Kör vezetősége. Miért nem mennek (Válaszok V. P. nősülni akaró fiatalembernek lapunk mult vasár­napi számában közölt hasonló cimü kesernyés elmélkedésére.) Amint mult vasárnapi számunkban megígértük, készségesen közöljük az általunk kért válaszokat. Sajnos, helyszűke miatt a beérkezettek közül csak a legelsőket s azokat is csak megrövidítve bocsájthatjuk t. Olva­sóink szemei elé, amint itt követ­keznek : Tisztelt V. P. ur! Nekem az az érzésem volt, mikor sorait, elolvas­tam, hogy egy iskolai dolgozatot olvasok. Stilusa jó, bár nincs benne semmi érdekesség. Nagyon szép ön­től, hogy nem hozza fel a már vég­telenségig elcsépelt és ostorozott buby-eton frizurát, kurta szoknyát, pyzsamát stb. Nekem nincs semmi kifogásom az ellen, ha azt kívánja, hogy vallásos, hü, erényes legyen a nő. Ez igazán sokra ráférne, de uram, hol ma a hűség ? Vájjon ki szegi meg a hű­séget ? Az asszony egész életét a a családnak szentelje, hogy a férje járjon társaságba, kávéházba stb. s ő csak stoppolja otthon a haris­nyát ? Ezt nem kívánhatja komolyan. S azt se gondolja, hogy irodába járni olyan mennyei élvezet. Végezni nap-nap után azt az egyhangú mun­kát, mely felőröli minden fiatal lány lelkét. Bizony csak kényszerűség­ből járnak a lányok irodába. Kérem, hogy kerül a zongorázással szembe a szappanfőzés ? Egész nyugodtan el lehet végezni mind a kettőt, ter­mészetesen idejében. S vannak nagy­számmal ügyes, szerény, dolgos lánykák, kik művésziesen stoppolnak, főznek, takarítanak, egyszerű ruhács­kájukat maguk varrják, a korzót csak hirből ismerik s elmultak már régen husz évesek, mégis pártá­ban maradtak. Hát ennek az az oka, hogy szegények. Azt nem lehet le­tagadni, hogy Önök örömmel elvesz­nek akármilyen léha divatbábot, ha kilátás van nagy hozományra. Mit törődnek a lelki tulajdonságokkal 1 Ma csak egy van, ami fontos, amiért élnek : a pénz. K. B. * A .Körösvidék" december 13-iki számában „Miért nem mennek férj­hez a lányok I" cim alatt cikk jelent meg, melyre minden személyes él nélkül el lehet mondani, hogy dilet­táns és csak szerelmi csalódása miatt pillanatnyilag elkeseredett férfi tollá­ból származik. Merészen támadja meg az irodába járó és szappanfőzéshez nem értő lányokat, de ugyanakkor elfelejti, hogy másfélmillió koronás tisztviselő sem akar cselédet feleségül venni, hanem megkívánja nejétől, hogy va­lamennyire iskolázott s esetleg zene­értő is legyen, mert Istenem, lehet­nek még férfiak, akiknek az evésen és a háziszappanon kivül vannak még kulturigényeik is. Tény az, hogy a mai nők legna­gyobb része hajlamos a bubifrizura viselésére, korzózásra. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy ennek részben mi vagyunk az okai, mert mi férfiak bókolunk a bubis fejnek és fényes­körmü nőknek s szeretném én azt a korzót látni, amelyről hiányoznak a férfiak 1 Furcsának találom azt is, hogy az „őrült drágaság ellenére divathóbort után futkosó" nőt látja meg az illető s ugyanekkor nincs ideje a világfi­hoz hasonló eleganciáju borbélyina­sokat megfigyelni. férjhez a lányok ? De gustibus non est disputandum és éppen, mert legalább is annyiféle nő van, mint férfi s ha az ember nem üzletszerüleg és cselédszerzők­ben akarja megtalálni élettársát, a „többségben levő" nők között bizo­nyára meg fogja találni az ízlésének és anyagi helyzetének megfelelőt. — sire — * A régi jó időket bizony jó lenne visszavarázsolni, ebben igaza van és higyje el, sok lány jómagammal együtt szivesebben forgatná otthon a fakanalat, mint az irodában reg­geltől estig gépmódjára irni, szá­molni és újra irni, hiszen az Istenke arra teremtett bennünket, hogy csa­ládi életünket boldoggá és othonun­kat kellemessé tegyük, a kenyérke­reset a férfié volna igazságszerint. Tudunk ám mi is dolgozni, én épp oly könnyen végzem otthon a házidolgot, mint az irodai munkát. Nagyon szívesen átadnám bármely nősülendő urnák a „férfiak elől el­vett" helyemet, ha cserébe aláírja legényélete halálos Ítéletét. Csakhogy legyünk igazságosak, most nem azt nézik a férfiak, mit tud egy lány, hanem azt: mije van ? Minél na­gyobb a hozománya, annál hamarabb jut főkötő alá. Szó volt a divatról is. Hát kérdem én, melyik lánnyal megy szivesebben végig a korzón: a divatos, fess, bubifrizurás kacagó lánnyal, vagy pedig a divatját mult (hisz ma egy­egy divat 2—3 hónapig tart) ruhába öltözött, komoly, igénytelen kislány­nyal. Természetes, ha a divathöl­gyek között keresi a jó feleségnek valót, keserves csalódásban lesz része, de kérem ne keresse korzón, meg a bálakban élete párját, hanem én is azt mondom, „nyissa ki a szemét és a szorgos kezű lányok között keresse azt a lányt, akit a régi jó idők asszonyához lehet ha­sonlítani. Meg fogja találni. Egy a sok közül. * „A régi boldog időkben . .." igy kezdi ön keservét. Igen, de hol van­nak már azok a boldog idők ? Bi­zony üdvösebb dolog volna a rántást kavarni, meg a Bébi harisnyáját fol­tozni, mint az íróasztal ^mellett gör­nyedni nap-nap után, egész ifjúsá­gunkat odatemetni, mert szegények vagyunk. Hiszen a férfiak nagyrésze „jól" akar nősülni, aranyhalacskát fogni, nem törődve annak erkölcsé­vel, nevelésével, fő a hozomány 1 Igen, igen, a mai nőtől nem követel­nek mást, csak hozományt. A mai férfit nem tudja lekötni az olyan nő, aki őszinte lélekkel és szívvel veszi őt körül, ma az hódit, aki kacérságával és szeszélyeivel agyonra tudja gyötörni a férfit. Kedves ismeretlen, az ilyen nők tetszenek maguknak, mert aki házia­san van nevelve, az a hivatala után nem megy korzózni — pedig azt egészségi szempontból meg kellene tennie, — hanem, amig Önök, ked­ves uraim a kávéházat füstölik tele, addig ő szorgalmasan öltöget regény­olvasás helyett, hogy a varratás diját megtakarítsa. Igen, még vannak ilyen lányok is 1 És ha már arról van szó, hát megírom azt is, hogy nyissák ki a férfiak jobban a szemüket, hogy ne csak nézzenek, hanem lássanak is, hogy tudjanak különbséget tenni a léha és a puritán lelkű, takarékos „szappant főzni" tudó nő között, aki be tudja majd osztani azt a másfél milliót, mert bizonyos, hogy körmeit csak a mosogató viz után fogja „re­szelgetni", akkor aztán nem kell félni beleugrani a házasélet hívogató rózsaberkébe. Szarkazma. * Ilyen cimen a „Körösvidék" va­sárnapi száma egy cikket közölt, melyben egy csabai „nősülni akaró" fiatalember tárja fel szive búbánatát és elmélkedik ezen az örökké érde­kes problémán. Ha nyitott szemmel nézzük az életet, lehetetlen észre nem vennünk, mennyire más világot élünk most, mint mondjuk a háború előtt.' A régi világ a maga kikristályosodott elveivel 1914-ben lezárult s most egy teljesen uj életfelfogás, társa­dalmi és gazdasági berendezkedés van kialakulóban. Itt, a háború után alakult életviszonyokban kell keresni az okot, amely miatt a régi jó pat­riarkális házasodás — férjhezmenés — hogy ugy mondjam — kiment a divatból. Ma, amikor a lateiner ember havi másfélmilliócskát keres, az iparos és a kereskedő tengődik, a birtokos pedig fulladozik az adók (és adós­ságok) tengerében, le kell tenni a férjhezmenendő lányoknak arról a meggyökeresedett szokásról, hogy jegyben-gyürüben várják a sültga­lambot, akarom mondani a vőlegényt, aki majd a családi tűzhelynek a meg­alapítója és a nőnek eltartója lesz. Epp ellenkezőleg áll tehát a dolog, mint ahogy a T. Cikkíró és „nősülni akaró kollégám" irta vasárnapi cik­kében. Igenis csak hadd zongoráz­zon, hadd beszéljen franciául és né­metül ; tanuljon és végezzen külön­böző kézügyességeket és iskolákat a középosztálybeli vagyontalan leány, mert ezek mellett, ha az életet és a jövő hivatását helyesen fogja fel, még igen jól megtanulhat főzni és varrni. A cikkíró által annyira el­itélt zongorával, nyelvtudással bal­sors esetén igen jól lehet ám ke­nyeret is keresni, mig a szappan­főzésből, harisnyastoppolásból csak a mosónők élnek meg. Éppen az a baj, hogy a középosztálybeli lányok ha pártában, vagy özvegyen marad­nak, minden praktikus képzettség hiá­nyában nem tudnak magukon segí­teni. Végezetül az a kifogása a lányok ellen tisztelt cikkiró társamnak, hogy elveszik előlünk a hivatalokat, megint csak nem helytálló. Hogy akar ő. az erős férji megküzdeni az élet vi­harával és családjának feje lenni, ha a megélhetési lehetőségeket épp a gyönge nőktől félti ? I . . . (T. B.) Legközelebbi dus rejtvényrovatunk karácsonyi számunkban jelenik meg. Ha fól akar sszórakorsni a karácsonyi ünnepek alatt, okvetlenül vegye meg a „Kőrősvidék" vaskos, t) áromn a pra va­ló érdekes, szép olvas­mányt tartalmazó kará­csonyi számát i •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Kőmiues mester­jelöltek figyelmébe 1 Képesített kőmtoesmesteri uízs­gára bárkit teljes sikerrel elő­készít ifj. Molnár Pál képesített kőmiuesmester, épités) munka­uezető, Damjanies-utea 14. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents