Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-05 / 251. szám

* Ara WOO korona. Békéscsaba, 1925 nov. 5. Csütörtök VI évfolyam 251. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fűggotlon keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy bóra 25000 K. Egyes szám ára 10C0 K GONDOLATOK Kezdik belátni az emberek, hogy magukon segítenek, ha küz­denek a legveszedelmesebb népbe­tegségek ellen. Tegnapi lapunkban két híradás is beszélt errőJ. Az egyik arról számolt be, hogy Csorvason — ebben a nagyszerűen fejlődő szép községben — egyesületet alakí­tottak a tüdővész ellen való küzde­lemre, a másik meg azt dicsekszi, hogy a csabai nép több mint hét és fél milliót adott össze ezer koronánkint halottaknapján a temetők előtti gyűjtés folytán ugyancsak a tüdő­betegek megmentésére. jólesik az embernek ilyen híreket olvasnia, mert ezek azt bizonyítják, hogy még sem marad hatás nélkül az a sok írás, kérés és figyelmez­tetés, amely a tüdővész ellen való viaskodás érdekében lát napvilágot. Ugylátszik, mégis csak belátják az emberek, hogy a tüdővész nemcsak annak a csomó embernek a magán­ügye, akik e szörnyű kórnak nyo­morultjai, hanem mindnyájunkat ér­deklő fontos probléma. Ez a belátás már fél győzelem. Mert hiába volna — még ha volna is! — minden állami támogatás, addig a tüdővésszel nem vehetjük fel sikeresen a harcot, mig a nép maga is nem tudja, hogy ebben a küzdelemben mindenkinek össze kell fognia. Viszont, ha mindenki öntu­datosan harcolna a gümőkór ellen, akkor a harc kimenetele nem volna kétséges: megszabadulna a nép legádázabb ellenségétől. * A fejlett technikát megint él­vezhette az, aki a szerdai Az Estet elolvasta. A százéves Akadémiáról s a jubi­leumi közgyűlésről természetesen beszámol ez a „liberális" lap is és pedig meglehetősen terjedelmesen. Ez a beszámoló iskolapéldája annak a tendenciózus irásmodornak, amely a zsidó lapokban mindig feltalál­ható. Az Est felsorolja azokat, akik megjelentek a közgyűlésen. Legtöbb résztvevőnek csak egyszerűen a nevét hozza. A legkimagaslóbb egyé­niségekről legfeljebb egy sorban emlékszik meg, ellenben egy egész kikezdést szentel kurzív betűkkel Hevesi Simon főrabbinak, hang­súlyozván, hogy általános megelé­gedéssel és tetszéssel fogadták a zsidó rabbi megjelenését. Ki merné azt állítani, hogy Az Est zsidó újság, hogy elfogult, hogy előtte mindenekfelettvaló a zsidó­érdek!? Dehogy, ő csak szerényen megirta, hogy ott volt a főrabbi. Az igazán véletlen, hogy többet irt Hevesi Simonról, mint az összes megjelent keresztény püspökökről együttvéve. Az meg pláne véletlen, hogy az egész közönség érdeklődésének kö­zéppontjába a zsidó rabbit helyezte. Ez semmi más, mint — hogy is mondjuk? — fejlett technika. M/so Károly király omlókéra Badapest, november 4. Ma dél­előtt Károly király emlékére a bu­davári koronázó templomban ün­nepi szent mise volt, amelyet dr. Nemes Antal püspök celebrált fé-' nyes segédlettel, nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. Hazajöttök Washingtonból a magyar doiogátusok Budapest, november 4. Az Inter­parlamentáris Unió waschingtoni ér­tekezletén részt vett magyar dele­gátusok : Lukács György és Kdllay Tibor volt miniszterek, valamint Póka Pivny Béla fótitkár, Buda­pestre érkeztek. Nincs deficit az 19ZS —ZB. évi állami költségvetésben Biztos az állani háztartás egyensúlya Budapest, november 4. R nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága beterjesztette a nemzetgyűlés elé az 1925—26. évi állami költségvetésről szóló jelentését. Rz ez évi költségvetés már sok tekintetben eredményét mutatja annak a munká­nak, amelynek célja az állami pénzügyek egészséges alapokra való fek­tetésével az államháztartás egyensúlyának biztosítása. Hangoztatja a je­lentés, hogy a korona stabilizálódását biztosították, az állami bevételek ügyét rendazték és az államháztartás mentes a deficittől. Ez volt az első év, amikor a költségvetés nemcsak bogy deficitmentes, hanem egyúttal biztositékát nyújtja annak, hogy az államháztartás egyensúlya tartós marad. „Ri teli irtani a nemzeti bűnöket és fel kell ébreszteni a nemzeti erényehet" Gráf Széchenyi István emléfténefe főrvénybeihtotása — Bethlen miniszterelnök beszéde a Ház szerdai ülésén Budapest, nov. 4. A nemzetgyűlés mai ülését három­negyed 11 ótahor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. A napirenden Széchenyi István gróf emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat szerepel. A ja­vaslatot Rubinek István előadó is­merteti. Amidőn a magyar nemzet törvényhozó testülete az elismerés és a hála zászlaját hajtja meg gróf Széchenyi István emléke előtt, lehe­tetlen elsiklani ama alkotások felett, amelyek gróf Széchenyi István nevé­hez fűződnek. Munkája során annyi és oly nagy nehézséggel, oly sok akadállyal megküzdeni senkinek nem kellett, mint neki. Minden cseleke­detével azon volt, hogy fajának jel­legzetes sajátságait megtartsa. Meg­illeti öt nemcsak a .legnagyobb re­formátor", hanem a „legnagyobb magyar" elnevezés is. Száz eszten­deje annak, hogy tevékenységét meg­kezdte. Soha nem volt ily alkalom arra, hogy a nemzet háláját a leg­nagyobb magyar iránt kifejezze, mint most, amikor a történelem részre­hajlattan távlatából nézve állapithat­juk meg az ö lelki nagyságát, esz­méinek igazságát és azt a sok el nem hervadó érdemet, amelyet hazánk gazdasági, politikai és kulturális éle­tében szerzett. Bethlen István gróf miniszterel­nök szólal fel. Nem idézni és pa­rentálni kívánom gróf Széchenyi Istvánt. Azt szeretném, ha ugy mint a munkásosztály, ha valamelyik ve­zérét temetik, elnémítja az ország összes műhelyeiben a munkát, ugy a politikai harcok műhelye is csen­desedjék el öt percre s szenteljük ezt gróf Széchenyi István emlékeze­tének. Nemcsak szavakkal, hanem azzal az érzéssel kell ezt emléké­nek szentelnünk, hogy politikai cé­lok, meggyőződések és indulatok el­választhatnak bennünket, de minden­kor legyünk tudatában annak, hogy a magyar nemzetnek vagyunk kép­viselői és kizárólag a haza érdeké­ben dolgozunk. Szenteljük ezen öt percet emlékének azzal a fogadalom­mal, hogy az ő eszméinek megfe­lelően kívánjuk munkálkodásunkat a haza érdekének szentelni. Széche­nyit kell követni a mai nehéz idők­ben a mai kor gyermekeinek is, amely kor talán egymással szemben álló világnézeti pártokra bontja a nemzeti egységet. Az ó fellépte óta két oly meg­rázkódtatás érte a nemzetet, amely­hez hasonló talán a mohácsi vész volt, mindkettő azért, mert a nem­zet nem követte és nem vette fi­gyelembe Széchenyi tanait. Felemel­kednünk is csak ugy lehetséges, ha az egyik oldalon ki tudjuk küszö­bölni a nemzeti bűnöket, amelyeket Széchenyi oly kérlethetetlenül tudott a nemzet szemébe mondani, a má­sik oldalon pedig felébresztjük azo­kat a nemzeti erényeket, amelyek­nek a megtestesítője és magaszto­lója volt Széchenyi István. Ezért kérem, hogy az ó emlékét tör­vénybe iktassuk. R nemzetgyűlés, amely minded­dig méltóságteljesen hallgatta a be­szédét, annak befejezése után fel­állva hosszas tapssal tüntetett a mi­niszterelnök mellett. Ax eszperantó nyelv a távíró forgalomban Budapest, nov. 4. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint az eszperantó nyelv a táviró­forgalomban ugyanugy használható, mint a többi nyelvek. Kisorsolták az igénybe vett földbirtokokat A Magyar Földhitelintézet meg­bízottjának, Földes Béla főfelügyelő­nek vezetése alatt szerdán folytatták a földbirtokrendezés során az igénybe vett földbirtokok kiosztásával kap­csolatos tárgyalásokat a városháza nagytermében. Szerdán az igénybe vett földterületeket sorsolták ki az igényjogosultak között. A keddi szá­munkban közölt sorrend szerint sor­solták ki a földbirtokokat. A sorsolásban elsősorban a 75 és 100 százalékos hadirokkantak részesültek, aztán a kisebb százalékú hadirokkantak, hadiözvegyek, hadi­árvák és végül az egy, két és három­holdas igényjogosultakat. A tárgya­lást vezető Földes Béli főfelügyelő ismételten kijelentette, hogy a igény­jogosultak birtokbahelyezése még november hó folyamán föltétlen meg­történik. A házhelyek kisorsolása ügyében egy későbbi időre ujabb tárgyalást tűznek ki. Szó sincs pénzlebélyegzésről TemesDáry Imre nyilatkozata Politikai körökben pártkülönbség nélkül szorgalmazzák, hogy a pengő­érmeket a kormány minél előbb bo­csássa forgalomba. Temesváry Imre, a kormány pénzügyi előadója a kö­vetkezőket mondotta fővárosi tudó­sítónknak : —„ R pengőérmek elkészítése hosszabb időt vesz igénybe. A jövő év szeptember elseje előtt szó sem lehet a fémpénzek for­galombahozataláról. Egy éven belül ilyenformán a forgalom csak papírpénzben fog Iebonyo­lulni. Arról szó sincs, mintha a kormány a jelenlegi papírpénz­nek átbélyegzését tervezné. Zürichben a magyar korosát 0-0072-70-el jegyezték

Next

/
Thumbnails
Contents