Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-15 / 284. szám

üra ÍOOO korona. Békéscsaba, 1925 december 15. Kedd VI. évfolyam 284. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal | Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: függotlon keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Genf és a numerus clausus A népszövetség mostani genfi ülésszakának egyik kérdése volt a Magyarországon fennálló numerus clausus problémája. A kultuszminiszter elsősorban ki­emelte az ülésen mondott beszédé­ben, hogy a numerus clausus csak átmeneti rendszabály, olyan átmeneti rendszabály, mint amilyennel sokkal találkozunk még ma is s találkoz­tunk a múltban, amikor a háború teremtette uj helyzet szükségessé tette ezeket. R háború következ­ményei parancsolólag előírták, hogy az intellektuell pályákra való özön­lésnek gátat vessünk s csak annyi hallgató nyerjen helyet a főiskolákon, amennyit az állam gazdasági ereje álláshoz tud juttatni és el tud tar­tani. „Nincs semmiféle nemzetközi kötelezettség abban az értelemben, hogy valamelyik állam kénytelen volna az intellektuellek olyan töme­gét kiképezni, amelyet nem tudna eltartani" — mondta kultuszminisz­terünk s ezzel oly igazságot szege­zett le, amelyről vitának helye nincs. A numerus clausus törvénye tehát védelmi jellegű törvény, védelmi jel­legű annyiban, hogy meggátolni igyekszik a tulprodukciót. Ilyen for­mában természetes tehát, hogy a magyar egyetemeken igen sokszor visszautasítottak nem zsidó hallgató­kat is, ebből a helyzetből logikusan folyt azután, hogy ez a védőintéz­kedés igazságosan csak akkor vihető keresztül, ha a zsidóság is csak olyan percentben nyer felvételt az egyetemekre, amely országos arány­számának megfelel. Hatásos volt a kultuszminiszter figyelmeztetése, hogy abban az esetben, ha az ország la­kosságának többi elemei rovására a zsidóságot privilégizált helyzetbe juttattuk volna, akkor ezek teljes joggal emelhetnének panaszt a Nép­szövetség előtt a magyar kormány ellen a meg nem okolt kedvezés vádjával illetve őt. Egyébként is statisztikák bizonyítják, hogy a zsidók 6 százalékos arányszáma mellett az egyetemeken százalékszámuk 12 és 13 között mozog, sőt az egyik egye­temen 45 százalék, az egyik fakul­táson pedig 62 százalék. Maga a magyarországi zsidóság is, illetőleg annak túlnyomó többsége, amely asszimilálódott a magyar nemzeti szellemhez, józan szemmel és ide­gesség nélkül ítéli meg a helyzetet, mert belátja, hogy a numerus clausus törvénye nem elsősorban a zsidóság ellen irányul, hanem preventív intéz­kedés, amelynek megszorító korlá­tozását éppen ugy elszenvedik a magyar, mint a zsidó fiatalemberek, ha az a százalékszám betelt, amely elő van irányozva a szellemi mun­kások utánpótlására. Ha meggondoljuk azt, hogy a numerus clausus törvénye nem ér­vényes a szakiskolákra s hogy egye­temeink autonom jellegénél fogva a numerus clausus törvénye nélkül a zsidó hallgatók esetleg még sokkal kisebb arányszámban kaptak volna csak helyet az Alma Mater kebelé­ben, be kell látnunk, hogy azok, akik ezt a törvényt hamis beállítás­ban Magyarország elleni propaganda céljaira használják fel, nemcsak ha­zájuk iránti evidens kötelezettségeiket sértik meg, hanem vétkeznek az igazság ellen is, amelyet pedig tisz­telnie kellene a zsidóságnak is. Ez a kérdés különben bizonyosan lekerül a Népszövetség napirendjéről a kul­tuszminiszter magyarázó felszólalása után. Itthon van a miniszterelnök és a pénzügyminiszter Budapest, december 14. Az indemnitás és a pénzügyi tárca vitájára gróf Bethlen István mi­niszterelnök és Bud János pénzügyminiszter hazaérkezett. Gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter még Genfben maradt a numerus claususról szóló határozat átvétele céljából. Bud János pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy mikor számol be a genfi eredményről, a következőket mondotta: * v — Ma még nem szólalok fel, hanem az indemnitás kapcsán elmon­dandó beszédemben fogom ismertetni a Genfben elért pénzügyi eredmé­nyeket és azok jelentőségét. Megkezdte a Tábla az Eskütt bünper tárgyalását Budapest, december 14. Ma délelőtt egynegyed 11 órakor kezdte meg a Tábla Auer tanácsa az Eskütt Lajos-féle bünper fellebbviteli tárgyalását. Az elnök kihallgatja a két fogházőr között jelenlévő vádlottat személyi adataira vonatkozóan, majd megállapítja, hogy a vád képviseletében Kéler Zoltán főügyészhelyet­tes van jelen. Eskütt védője, Györki Imre hiányzik és védőként dr. Eveto­vics Iván jelent meg. Tömöri Angéla másodrendű vádlott nincs jelen. Elnök elrendeli az első bírósági tárgyalás jegyzőkönyveinek ismertetését. Legjobb orvosság a kommunizmus ellen Angliából Oroszországba telepítik a hommunistáfíat London, december 14, Lady Astor közhírré tette, hogy minden angol kommunistát saját költségén családjával együtt hajlandó kiszállítani Oroszországba. A jelent­kezőktől Lady Astor mindössze csak azt kivánja, hogy kötelezzék magukat arra, hogy legalább két évig a szovjet területén maradnak, mert meg van győződve arról, hogy ha az angol kommunisták megismerik a szovjetrend­szert, örökre elmegy a kedvük a bolsevista paradicsomtól. D kisantant közeledik Magyarországhoz? A legközelebbi kisantantkonferen­ciát 1926. február folyamán tartják meg. A konferencia napirendjén a következő kérdések szerepelnek : A kisantant magatartása a locarnói konferencia határozataival szemben, normális viszonyok létesítése Szov­jetoroszországgal s végül Magyar­ország kérdése. Csehország és Jugo­szlávia meg vannak győződve arról, hogy immár elérkezett az időpontja annak, hogy Magyarországgal felve­hető legyen a legteljesebb összeköt­tetés. Ebben a kérdésben csak Besszarábia okoz nehézséget, de hír szerint Anglia és Franciaország is interveniálni készül Románia és a szovjet között. A másik fontos fel­adata a kisantantkonferenciának az, hogy a kisantant gazdasági közele­dést teremtsen Magyarországhoz, de egyidejűleg Ausztriához is. Fizetnek a görögök Athén, december 14. Görögország lemondott arról, hogy a Bulgáriának fizetendő 30 millió leványi kártérítés megállapítását a hágai nemzetközi bíróság előtt megtámadja és minden további fenntartás nélkül aláveti magát a népszövetségi tanács dön­tésének. TOrr-unnepély Budapesten Budapest, dec. 14. December 15-én, kedden délután 6 órakor a Magyar Tudományos Akadémiában rendezi a Korvin Má­tyás Egyesület a magyar Türr-ünne­pélyt, a tábornok születésének szá­zadik évfordulója alkalmából. A meg­nyitó beszédet Berzeviczy Albert tartja. Gioacchino Volpe egyetemi tanár olasz képviselő méltatja ezután Türr István életét és az olasz kor­mány üdvözletét iá tolmácsolja. Vitézek vizsgája A békéscsabai földmivesiskolát mostanában sok veszedelem fenye­geti. A vasút legújabban 22 kat. hold föld területet igényelt tőle s egyelőre a városnak nincs módjá­ban, hogy a területcsonkulást pó­tolja. Már olyan hangokat is hallot­tunk, hogy megszűnik ez a hézag­pótló, nagy hivatásu iskola. Pedig ez mérhetetlen kár volna. Hiszen ha nem bocsájiana is ki falai közöl évente 20—25 végzett ifjút, már maga az a körülmény, hogy a vi­tézi telekhez jutott vitézeket téli kur­zusokon kiképezi, eléggé indokolná minden áron való fenntartását. Tegnap folyt le 16 — tantolyamra behívott — telkes vitéz vizsgája, mellyel a négyheti téli tanfolyamot bezárták. Ez a vizsga mindenkit meggyőzhet arról, hogy az iskola nélkülözhetetlen, hogy lelkes tanári kara a vitézeket derék, szakképzett, modern gazdákká képezi ki s rövid pár hét alatt is a vitézek, ezek a komoly, válogatott magyar emberek annyi tanulásvágyat, szorgalmat és értelmet mutattak ftl a kitűnő vizs­gán, hogy minden reményünk meg­van, hogy ők, kik elsők voltak a harctéren, a polgári társadalomban is elsők lesznek, gazdatársainknak példaadói lesznek a jó gazdálko­dásban. Reggel 8 órakor kezdődött a vizsga. A vitézi díszruhába* öltözött 16 teU kes vitéz a tanteremben összegyűlve várta a bizottságot. Gálos Aladár ö * 9 (t//

Next

/
Thumbnails
Contents