Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-28 / 244. szám

Békéscsaba, 1925 október 22. Arm WOO koroam Szerda VI évfolyam 239. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal | Békéscsaba, Szent István-tér 18. Teleion: 60. független karasztóny politikai napilap Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000IR 9 népszövetség próbája A háborúktól, forradalmaktól, gazdasági felfordulásoktól gyötrött Európa békéjét a háború befejezése utan a hetedik esztendőben ismét kemény megpróbáltatás zavarta meg. Qörögország, amelynek nyughatatlan magatartása számos esetben kavarta fel a közel Kelet békéjét, a napokban ismét az aggresszitás útjára lépett s az eddigi jelentések szerint, minden provokativ ok nélkül, mélyen benyomult bolgár területre. A bolgárok természetesen nagy izgalommal fogadták az esemény hírét s ezt több okból nem lehet csodálni. Az első az, hogy nyilvánvalóan flagráns határsértés történt, a másik ok pedig az, hogy Bulgária a békeszerződések folyományaképen csak meghatározott számú csekély hadsereget tarthat, gyönge felszereléssel s igy úgyszólván ki van szolgáltatva a jól felszerelt, sem számában, sem felszerelésében nem korlátozott görög hadseregnek. A bolgár kormány nem tehetett egyebet, minthogy elrendelte a határon álló csapatoknak az ország belseje felé való visszavonulását s egyben az első órában, mikor megkapta a görögök erőszakos fellépéséről szóló hirt, távirattal fordult a népszövetség Genfben székelő főtitkárához, Sir Eric Drummondhoz és védelmet kért. Állítólag a francia és angol külügyminiszterek már tárgyaltak az esetről és ülést is szándékoznak összehívni, amelyen megbeszélik a népszövetség eljárásának formuláját. Ez a határincidens minden lokálisnak és kisebb jelentőségűnek is látszik az általános európai helyzet szempontjából, mégis oly tény, amelynek elintézésére a népszövetségnek a legnagyobb figyelmet kell fordítani. A népszövetség, amikor a legyőzöttekre a szigorú, sőt kegyetlen békéket rákényszeritette, egyben azt is kijelentette, hogy a lefegyverzés végrehajtása, a hadserégek létszámának csökkentése ellenében a népszövetség erkölcsi és anyagi hatalmával bizonyos garanciákat ígér meg, amennyiben a legyőzött államokat védelmébe veszi, ha azok határai feltűnő módon megsértetnek s a fegyveres betörés veszélye forog fenn, illetőleg az megállapítható. Ez az eset, bármennyire nem is örül neki Európa, most bekövetkezett s ám lássuk a népszövetséget munkában, mint tudja megvédeni ígéretéhez képest az úgyszólván védtelen bolgár nemzetet, a görög agresszivitás ellen. Ha a népszövetség ebben az első esetben, amikor komolyan kell fellépnie akár anyagi, akár politikai okok miatt nem áll a legerőteljesebben a sarkára, akkor az európai közvélemény előtt s elsősorban a háborúban legyőzött nemzetek előtt elveszti azt a csekély hitelét is, amelyet legfeljebb jószándékunak látszó kijelentései miatt adtak eddig neki s rázuditja a világra a legszörnyűbb csalódások egyikét, amelyet valaha is átélt. Itt arról van szó, hogy az oly nagy garral megcsinált népszövetség ténylegesen élő és létező hatalom e, vagy pedig csak érdekszövetség, amely csak addig tud erőteljes akciókat lebonyolítani, amíg a nagyantant államainak érdekszférájába tartozó tagjairól van szó. Ezzel az esettel kapcsolatban mi sem tudunk bizonyos nyugtalanságot elfojtani, tekintve azt, hogy a végletekig lefegyverzett és tönkresilányitott Magyarország szomszédjai részéről jövö esetleges agresszivitás ellen szintén nem rendelkezik más védelemmel, mint a népszövetség által megígért rendszabállyal. Várjuk és reméljük, hogy a görögbolgár incidensből kifolyólag nem fogja Európát ujabb szörnyű csalódás érni. B Híz elé Mit máp az uj pénzről szóló torvényjavaslat Hamar befejezik a javaslat letárgyalását — Végétért a höltséggctts Budapest, október 27. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órára tűzte ki a Ház, 11 órakor azonban még alig néhány képviselő tartózkodik a folyosón. Politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a státusrendezés és a tisztviselői fizetések ujabb szabályozása elé, amellyel ma foglalkozik a takarékossági bizottság, mig a szanálási bizottság elé holnap kerül ez a kérdés. A mai napon befejeződik a költségvetés bizottsági tárgyalása is a a kultuszminiszteri tárca letárgyalásával. Gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter távolléte miatt ugyanis a kultusztárca költségvetése maradt utolsónak. Ezek után az uj pénzegységről szóló törvényjavaslatot tárgyalja le a Ház, amelyet előreláthatóan a mai nap folyamán nyújt be Bud János pénzügyminiszter. Mivel a javaslat nem nagy terjedelmű, valőszinüleg néhány ülés alatt le is tárgyalják, noha kétségtelen, hogy az osztószám megállapítása körül heves viták lesznek a nemzetgyűlésen. Módositásoh a tisztviselői státusrendezés tervezetén Budapest, okt. 27. Ma délelőtt Vértessy Sándor államtitkár elnökletével összeült a takarékossági bizottság plénuma, hogy letárgyalja az elnöki tanács előterjesztését a tisztviselői státusrendezés ügyében. Az elnöki tanács több napon keresztül foglalkozott a kormány státusrendezési tervezetével, amelyen lényeges módosításokat tett. A módosítások lényege az, hogy 1927. juliusig kell lebonyolódnia a tisztviselők státusrendezésének. Ez lehetővé teszi, hogy enyhüljenek az eredeti rendelkezések, amelyek a legnagyobb nyugtalanságot váltották ki a tisztviselők körében. Az elfogadott módosítások alapján az 1927. juniusig bekövetkező természetes fogyaték feles'egessé fogja tenni, hogy további elbocsátásokra egyáltalán sor kerüljön. A mai napon a szanálási bizottság foglalkozik a takarékossági bizottság javaslatával, pénteken pedig újra a minisztertanács elé kerülnek a módosítások. A státusrendezést a kormány rendeleti uton lépteti életbe. A franciák bombázták Damaszkuszt Pdris, október 27. A francia tüzérség szombatról vasárnapra virradó éjjel és vasárnap bombázta Damaszkusznak azt a részét, amelyet a lázadó druzok tartanak megszállva. Hir szerint 50 ember meghalt. Hagy esós a zslrnamüak árában Budapest, okt. 27. Rendkívüli arányú áresés történt a zsirárak terén. Egy Iiét alatt 35000 koronáról 27000- re esett vissza a zsír nagybani ára, sőt előfordulnak 26500 koronás kötések is. GONDOLATOK * * * Időről-időre mutatkoznak otyan j jelenségek a világ egyik vagy má! sik részében, melyek megerősíteni, igazolni láiszanak a parlamentarizmus csődjét. Legalább is ez idö szerint. Ami nem csoda, ha átgondoljuk, hogy a borzalmas világrengés kirázta a lelkeket egyensúlyukból s az azóta eltelt idö nem volt sem elég hosszú, sem elég zavartalan ahoz, hogy a békés állapotba visszataláljanak. Sokkal hajszásabb, gyiíko} sabb évek multak el, semhogy az emberek bensőjükben megbékélhettek volna a külső élet rendjével. A nehéz idők temették ki ezt a nagy betegséget: a lelkek idegességét. Olasz- és Törökország egy kettőre felismerte e betegség Jegyedül hatásos kúráját: bevezette az egyébként a szükséget meghaladó időn tul fenntartása esetén halálosan veszedelmes diktatúrát. Nem más ez, mint zuhany, kényszerzubbony, lekötözés a féktelenség, szenvedély, indulat s külömbözö mániák ellen. Egy valóságos lelki kneipkura. Lassankint lecsillapodik a háborgás, fegyelmezödik a lélek. Rászokik a szabad — nemszabadra, illik nem illikre, a rendre. Az arra elhívott nemzeti nagyság a boldogulásra, a jónak felismert uton való haladásra, kényszeríti erőszakkal is — ha kell — népét addig, míg kikerülnek a szellemi, erkölcsi kórokozó kelevények. Azután elmaradhat a diétás élet, jöhet a szabad mozgás. Mint a törökök s olaszok példázzák. A mi örök balozóink hányszor esküdték rá a diktátorság vádját Bethlenre, a fehér terrorét a mai regimrei Hányszor hazudtolták meg öumagukat saját lényeikkel ? Itt van példának a legutóbbi parlamenti botrány. Mert hiszen ha a valóságban meg volna az a diktatúra, rendezhették volna-e azt az egész ország hírének ártó gége- és boxversenyt, mikor az ezer sebbel fájó életű ország orvoslásának idejét, drága idejét lopják vele ? I Diktatúra már késő az ilyen esetek megismétlődése ellen, de egy kis szorosabb pórász még .mindig használna I Az egyik fővárosi u. n. „Újság" színikritikusa azon búsong Vitéz Miklós most szinrekerült színmüvéről irt bírálatában, hogy bár az ujabb kor írói igen helyes érzékkel és látással felismerték a magyar pa-