Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-18 / 236. szám

Békéscsaba, 1925. október 18. Körösvidék 5 A kopott téglajárda városától — a városok városáig Magyar polgármesterek szemleutja a nyugati nagyvárosokban Zürich, Nürnberg, München, Strassburg, Páris Dr. Berthóty István polgármester nyilatkozata párisi utazásáról a „Körösvidék" számára Békéscsaba, 1925. október 17. Annakidején részletesen ismertettük azt a hatalmas programmot, amelynek letárgyalására 700 külömböző nemzetiségű polgármestert hívtak meg Párisba a városok kongresszusára. Békéscsaba rendezett tanácsú várost dr. Berthóty István polgármester képviselte a kongresszuson. Magáról a kongresszusról már többször irtunk s annál most bizonyára jobban érdekli a közönséget, hogy vájjon szereztek-e olyan gyakorlati értékű tapasztolatokat, vagy értek-e el olyan eredményeket a magyar polgármesterek nyugati utjukon, amelyeket itthon városaik javára hasznosíthatnak. Felkerestük dr. Berthóty Istvánt, Békéscsaba város polgármesterét, hogy a fenti kérdésekre az ő tapasztalatai és véleménye alapján mondhassunk feleletet közönségünknek. Első kérdésünk persze az volt, hogy hogyan fogadta vendégeit a büszke francia főváros ? — A kongresszust (mondja Berthóty polgármester) pompásan előkészítették. A hétszáz főnyi idegen vendég elszállásolásáról és ellátásáról, valamint a hatalmas méretű kongresszussal összefüggő minden más kérdés megoldásáról a legtökéletesebb figyelemmel és előzékenységgel gondoskodtak. A vendégsereg fogadása és üdvözlése a kongreszszus megnyitó ülésén történt diszes formaságok közepette. Ezen a párisi községtanács elnöke elnökölt s részt vett a francia belügyminiszter is. öt-hat nemzet képviselői szólaltak fel itt az üdvözlések után, közöttük Lobmayer budapesti székesfővárosi tanácsnok is, aki hangoztatta, hogy a kifosztott, megcsonkított Magyarország városai is együtt akarnak haladni a többi városokkal s hogy a magyarság nehéz küldelmében nem vár egyebet a hatalmasaktól, csak igazságot. Hatásos beszédét általános tetszésnyilvánítás követte s különösen a semleges hatalmak városainak küldöttei ünnepelték. — A tanácskozások a további üléseken francia, kisebb részben angol nyelven folytak s kevéssé voltak gyakorlati érdeküek. Gyakorlati szempontból természetesen nagyobb fontosságú volt ráak, vendégekre nézve magának Páris városának, valamint több útközben érintett nagy nyugati városnak, azok berendezéseinek és közüzemeinek megtekintése. — A párisiak készségesen kalauzoltak városukban s amellett a legnagyobb figyelemmel gondoskodtak minden igényünk kielégítéséről. A „Gaite" színházban díszelőadást rendeztek a vendégek tiszteletére, a „Palais d Orsai"-ban nagy vacsorát adtak és f. hó 3-án Páris városa soiret rendezett székházának dísztermeiben jeles operaénekesnők és művészek közreműködésével, amelyen mintegy kétezren vettünk részt. Magának Párisnak autókon való körüljárása másfél napot vett igénybe. — Persze, hiszen a francia főváros dimenziói minden képzeletet felülmúlnak. Méretei, uccáinak, tereinek, palotáinak, középületeinek kiterjedése óriási. Páris ebben a tekintetben sokkal messzebb áll Budapest felett, mint amennyire Békéscsaba áll Budapest alatt. Természetes tehát, hogy a Párisban látottak egy szemernyijét sem lehet Békéscsabával még csak távoli vonatkozásba sem hozni. A luxuriózus berendezések, a pompás külső, mind elkápráztatják a szemlélőt s pazar világításához fogható sehol sincs másutt. A világító reklámok méreteire jellemző, hogy — Budapestről Párisba való utazásunkat Zürichben és Nürnbergben szakítottuk meg. Mindkét városban a legmelegebb magyarbarát hangulatot és a legszívélyesebb vendéglátást élveztük. — Zürichben (éppen ugy, mint később Nürnbergben is,) előre elkészített programmal vártak. Megnéztük Zürich egyik óriási fürdőjét, két hatalmas modern iskoláját, városi lakóházait, amelyeket részben a város, részben a közönség hozzájárulásával építettek. — Zürich a legszebb fekvésű város azok között, amelyeket meglátogattunk. Építkezési módja is teljesen elüt a többi nyugati városokétól. Nincsenek benne zárt uccasorok. Minden egyes háza villaszerű és virágos parkocska veszi körül a középületeket is. Gyönyörködtető látvány a sok eleven zöld és a sok tarka virág, ami valósággal foglalata minden háztömbnek. — Érdekes megemlíteni Zürich város lakásépítő tevékenységét. Maga a város is szép lakóházakat épit s ezenfelül olcsó kölcsönnel támogatja úgynevezett társas házak építését. — Ezekben a társas házakban legtöbbnyire minden legmodernebb kényelmi berendezéssel ellátott 3—4 szobás lakások vannak. A szobák aprók, egyszerűek, de praktikus berendezésüek. Villany, vízvezeték, gáz stb. nélkül nincs zürichi lakás. A lakások bére a mi viszonyainkhoz mérten magas. Az emberek átlag keresetük egyötöd részét fizetik lakbérbe. — Megnéztünk két modern iskolát is. Itt az iskolákban mindenütt együtt tanulnak a fiuk a leányokkal. Egy tanító keze alatt legfeljebb 30 növendék van. Minden iskolában kézügyesitő tanfolyamok, ipari foglalkozásokra előkészítő osztályok, gyermekotthonok és fürdők is vannak. Amint egyik iskolából kijöttünk (persze az egészséges, vidám gyermeksereg mindenütt nagy örömmel ugrándozott körül,) s éppen autóba szálltunk, egy kisleány furakodott hozzánk, aki örömtől csengő hangon kérdezte, hogy „A bácsik magyarok?" — Persze mi is örültünk a kis rokonnak. Szóba elegyedtünk vele. Elaz Eiffel torony egymaga hatszázezer villamos égővel csillogtatja állandóan az ötpercenként változó reklámokat. — Megnéztük Páris városi üzemeit, lakóház építkezéseit, tüzóUó berendezéseit s a Renault autógyárat, amelyben kétezer ember dolgozik. — Egy-egy napos kirándulást tettünk Versaillesbe, Triannonba, Reimsba. Megnéztük Reims újjáépítését. mondta, hogy édesanyja magyar és évekkel ezelőtt Zürichbe ment férjhez. Haza vágyódnak a külföldön dolgozó magyar munkások. — Általában mindenütt találkoztunk magyarokkal, különösen a nagyobb gyárakban dolgozik sok magyar munkás. Párisban is beszéltünk magyar munkásokkal, akik valamennyien azt hangoztatták, hogy szeretnének hazajönni, de a francia lapok sok mindenfélét irnak Magyarországról^?) — Ugyanitt említem meg, hogy amikor Korányi követhez bementünk, azzal fogadott, hogy éppen most olvasott egy újságcikket Békéscsaba város rohamos fejlődéséről. A magyarbarát nürnbergiek — Nürnberg villanytelepei és tejüzeme. — Nürnbergben is egy napot töltöttünk. Megnéztük a város villamos erőmütelepét, agg- és szegénymenházát, ipariskoláját, tejüzemét és tehenészetét s több más közüzemét. Itt is a legkedvesebb fogadtatásban részesültünk. Délben megszemléltük a műkincsekben gazdag városházát. A főteremben a ,város polgármestere hatalmas beszéddel üdvözölt bennünket, amelynek minden szavából a legmelegebb rokoni érzés áradt ki a magyarok iránt. Beszélt a magyar Zsigmond királyról, akinek ők városuk kifejlődését köszönhetik. Megemlítette, hogy Dürer Albert, aki az ő büszkeségük, a Gyula melletti Ajtós-ró\ származott el hozzájuk. A nürnbergiek különben annyira mentek a magyarok iránti nagyrabecsülésük és figyelmük kifejezésében, hogy az uccákon meg-megállitották autóinkat s ugy mutatták meg még azokat az üzleti portálékat is, amelyek magyar kőrisfából készültek. Nyolcvanötezer lóerő tartalék! — Elvezettek Nürnberg város egyik villamos erőmű telepére, amelynek százezer lóerős berendezéséből alig 10—15 ezer lóerő van üzemben. Csodálattal kérdeztük, hogy minek a százezerlóerős berendezés, ha elegendő a tizenötezres (is. Azt a választ kaptuk, hogy ez az egész üzem csak tartalék telepe Nürnbergnek. A város villamosáram szükségletét vizierővel állítják elő s ezt a telepet csak akkor használják, ha a vízierőművek üzemében valami defektus történik. (Hm 1 Hol van ettől Békéscsaba uj egyezerlóerős villamosmüve I) Ahol 110 ezer liter tejet dolgoznak fel naponta. — Megnéztük a város hatalmas tejüzemét, amelyben naponta legkevesebb 110 ezer liter tejet dolgoznak fel és bocsájtanak közfogyasztásra. Vegyi uton végzik az óriási tejmennyiségnek minden káros hatású, szennyes tartalmától való megtisztítását. Strassburg—München. — Visszafelé utaztunkban kiszálltunk Strassburgban és Münchenben is. Strassburgban csak egy fél napot tölthettünk, ami persze szűkösen volt elegendő a város nevezetességeinek megtekintésére. Főként az tünt fel, hogy Strassburg, bár a háború után ismét francia uralom alá hajtották vissza, most is német város, — München művészi gazdagsága mellett érdekes látványosságot nyújtott az ott éppen most nyitva levő közlekedési kiállitás. — Itt is a város vendégei voltunk s vacsórán éppen München város egyik tanácsnokával ültettek szembe. Megkérdeztem, hogy miből fedezik a város hatalmas összegű kiadásait. Azt válaszolta, hogy az ő községi adójuk aránylag kicsi a többi német városoké mellett s a város háztartási és egyéb költségeit leginkább a városi üzemek bevételeiből fedezik. A világítási és közlekedési, valamint köz-ellátási intézmények és vállalatok tőkéjük 80—90 saázaléka erejéig a város kezében vannak s a hátralevő 10—20 százalék a szakértő irányítást szolgáltató magánérdekeltségek bekapcsolódását biztosítja. Tanulságok. — Amilyen szép látványt nyújtottak a hatalmas nyugati városok, éppen olyan fájdalmas volt elgondolni, hogy hol vannak a mi városaink ettől a városi kulturától I Igaz, hogy hazánk zaklatott történelmi múltja bőségesen ad magyarázatot arra, hogy miért nem fejlődhettek ki nálunk is évszázados közintézményekkel rendelkező hatalmas városok. Azt is le kell szegeznünk azonban, hogy ezekben a városokban más a közszellem, Nem sajnálnak áldozni a haladás érdekében, azt pedig, amijök uan, meguédik és megbecsülik. Megértő készséggel áldoznak minden közintézményre, arra pedig, amit városi költségen sikerült megszerezni, vagy felépíteni, büszke is a város legapróbb gyermeke is. (Nálunk meg kitördelik még az ucca mentire ültetett akáccsemetét is 1) — Hogy tanulságos és gyakorlati szempontból értékes volt-e ez az utazás ? — Persze. Nagyon sok rendkívül értékes tapasztalattal megrakodva tértünk haza. Kár, hogy ezeknek a gyakorlati alkalmazása itthon nehézségekbe ütközik. Csak lassan, csak lassan I Nagy ut áll előttünk .. — Többen mondták, (és igaz is I) hogy az ilyen tanulságos kirándulások akkor járnának igazi haszonnal a magyar vidéki városokra, ha az összes képviselőtestületi tagok is részt vehetnének rajtuk .., (m. á,) Magyar polgármesterek vendéglátása Zürichben és Nürnbergben