Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-18 / 236. szám

Békéscsaba, 1925. október 18. Körösvidék 5 A kopott téglajárda városától — a városok városáig Magyar polgármesterek szemleutja a nyugati nagyvárosokban Zürich, Nürnberg, München, Strassburg, Páris Dr. Berthóty István polgármester nyilatkozata párisi utazásáról a „Körösvidék" számára Békéscsaba, 1925. október 17. Annakidején részletesen ismertet­tük azt a hatalmas programmot, amelynek letárgyalására 700 külöm­böző nemzetiségű polgármestert hív­tak meg Párisba a városok kong­resszusára. Békéscsaba rendezett ta­nácsú várost dr. Berthóty István pol­gármester képviselte a kongresszu­son. Magáról a kongresszusról már többször irtunk s annál most bizo­nyára jobban érdekli a közönséget, hogy vájjon szereztek-e olyan gya­korlati értékű tapasztolatokat, vagy értek-e el olyan eredményeket a ma­gyar polgármesterek nyugati utjukon, amelyeket itthon városaik javára hasznosíthatnak. Felkerestük dr. Bert­hóty Istvánt, Békéscsaba város pol­gármesterét, hogy a fenti kérdésekre az ő tapasztalatai és véleménye alap­ján mondhassunk feleletet közönsé­günknek. Első kérdésünk persze az volt, hogy hogyan fogadta vendégeit a büszke francia főváros ? — A kongresszust (mondja Bert­hóty polgármester) pompásan előké­szítették. A hétszáz főnyi idegen ven­dég elszállásolásáról és ellátásáról, valamint a hatalmas méretű kong­resszussal összefüggő minden más kérdés megoldásáról a legtökélete­sebb figyelemmel és előzékenység­gel gondoskodtak. A vendégsereg fogadása és üdvözlése a kongresz­szus megnyitó ülésén történt diszes formaságok közepette. Ezen a pá­risi községtanács elnöke elnökölt s részt vett a francia belügyminiszter is. öt-hat nemzet képviselői szólal­tak fel itt az üdvözlések után, kö­zöttük Lobmayer budapesti székes­fővárosi tanácsnok is, aki hangoz­tatta, hogy a kifosztott, megcsonkí­tott Magyarország városai is együtt akarnak haladni a többi városokkal s hogy a magyarság nehéz küldel­mében nem vár egyebet a hatalmasak­tól, csak igazságot. Hatásos beszé­dét általános tetszésnyilvánítás kö­vette s különösen a semleges ha­talmak városainak küldöttei ünne­pelték. — A tanácskozások a további üléseken francia, kisebb részben an­gol nyelven folytak s kevéssé vol­tak gyakorlati érdeküek. Gyakorlati szempontból természetesen nagyobb fontosságú volt ráak, vendégekre nézve magának Páris városának, va­lamint több útközben érintett nagy nyugati városnak, azok berendezé­seinek és közüzemeinek megtekin­tése. — A párisiak készségesen kalau­zoltak városukban s amellett a leg­nagyobb figyelemmel gondoskodtak minden igényünk kielégítéséről. A „Gaite" színházban díszelőadást ren­deztek a vendégek tiszteletére, a „Palais d Orsai"-ban nagy vacso­rát adtak és f. hó 3-án Páris városa soiret rendezett székházának díszter­meiben jeles operaénekesnők és mű­vészek közreműködésével, amelyen mintegy kétezren vettünk részt. Magának Párisnak autókon való körüljárása másfél na­pot vett igénybe. — Persze, hiszen a francia fővá­ros dimenziói minden képzeletet fe­lülmúlnak. Méretei, uccáinak, terei­nek, palotáinak, középületeinek ki­terjedése óriási. Páris ebben a te­kintetben sokkal messzebb áll Bu­dapest felett, mint amennyire Békés­csaba áll Budapest alatt. Természe­tes tehát, hogy a Párisban látottak egy szemernyijét sem lehet Békés­csabával még csak távoli vonatko­zásba sem hozni. A luxuriózus be­rendezések, a pompás külső, mind elkápráztatják a szemlélőt s pazar világításához fogható sehol sincs másutt. A világító reklámok mére­teire jellemző, hogy — Budapestről Párisba való uta­zásunkat Zürichben és Nürnbergben szakítottuk meg. Mindkét városban a legmelegebb magyarbarát hangu­latot és a legszívélyesebb vendéglá­tást élveztük. — Zürichben (éppen ugy, mint később Nürnbergben is,) előre elké­szített programmal vártak. Megnéz­tük Zürich egyik óriási fürdőjét, két hatalmas modern iskoláját, városi lakóházait, amelyeket részben a vá­ros, részben a közönség hozzájáru­lásával építettek. — Zürich a leg­szebb fekvésű város azok között, amelyeket meglátogattunk. Építkezési módja is teljesen elüt a többi nyu­gati városokétól. Nincsenek benne zárt uccasorok. Minden egyes háza villaszerű és virágos parkocska ve­szi körül a középületeket is. Gyö­nyörködtető látvány a sok eleven zöld és a sok tarka virág, ami va­lósággal foglalata min­den háztömbnek. — Érdekes megemlíteni Zürich város lakásépítő tevékenységét. Maga a város is szép lakóházakat épit s ezenfelül olcsó kölcsönnel támo­gatja úgynevezett társas házak építését. — Ezekben a társas házakban legtöbbnyire minden legmodernebb kényelmi berendezéssel ellátott 3—4 szobás lakások vannak. A szobák aprók, egyszerűek, de praktikus be­rendezésüek. Villany, vízvezeték, gáz stb. nélkül nincs zürichi lakás. A lakások bére a mi viszonyainkhoz mérten magas. Az emberek átlag kerese­tük egyötöd részét fizetik lakbérbe. — Megnéztünk két modern iskolát is. Itt az iskolákban mindenütt együtt tanulnak a fiuk a leányokkal. Egy tanító keze alatt legfeljebb 30 nö­vendék van. Minden iskolában kéz­ügyesitő tanfolyamok, ipari foglal­kozásokra előkészítő osztályok, gyer­mekotthonok és fürdők is vannak. Amint egyik iskolából kijöttünk (persze az egészséges, vidám gyer­meksereg mindenütt nagy örömmel ugrándozott körül,) s éppen autóba szálltunk, egy kisleány furakodott hozzánk, aki örömtől csengő hangon kérdezte, hogy „A bácsik magyarok?" — Persze mi is örültünk a kis ro­konnak. Szóba elegyedtünk vele. El­az Eiffel torony egyma­ga hatszázezer villamos égővel csillogtatja állan­dóan az ötpercenként változó reklámokat. — Megnéztük Páris városi üze­meit, lakóház építkezéseit, tüzóUó berendezéseit s a Renault autógyá­rat, amelyben kétezer ember dol­gozik. — Egy-egy napos kirándulást tet­tünk Versaillesbe, Triannonba, Re­imsba. Megnéztük Reims újjáépí­tését. mondta, hogy édesanyja magyar és évekkel ezelőtt Zürichbe ment férjhez. Haza vágyódnak a kül­földön dolgozó magyar munkások. — Általában mindenütt találkoz­tunk magyarokkal, különösen a na­gyobb gyárakban dolgozik sok ma­gyar munkás. Párisban is beszéltünk magyar munkásokkal, akik vala­mennyien azt hangoztatták, hogy szeretnének hazajönni, de a francia lapok sok mindenfélét irnak Magyar­országról^?) — Ugyanitt említem meg, hogy amikor Korányi követhez bementünk, azzal fogadott, hogy éppen most ol­vasott egy újságcikket Békéscsaba város rohamos fejlődéséről. A magyarbarát nürnber­giek — Nürnberg villany­telepei és tejüzeme. — Nürnbergben is egy napot töl­töttünk. Megnéztük a város villamos erőmütelepét, agg- és szegénymen­házát, ipariskoláját, tejüzemét és te­henészetét s több más közüzemét. Itt is a legkedvesebb fogadtatásban részesültünk. Délben megszemléltük a műkincsekben gazdag városházát. A főteremben a ,város polgármestere hatalmas beszéddel üdvözölt ben­nünket, amelynek minden szavából a legmelegebb rokoni érzés áradt ki a magyarok iránt. Beszélt a magyar Zsigmond királyról, akinek ők váro­suk kifejlődését köszönhetik. Meg­említette, hogy Dürer Albert, aki az ő büszkeségük, a Gyula melletti Ajtós-ró\ származott el hozzájuk. A nürnbergiek különben annyira men­tek a magyarok iránti nagyrabecsü­lésük és figyelmük kifejezésében, hogy az uccákon meg-megállitották autóinkat s ugy mutatták meg még azokat az üzleti portálékat is, ame­lyek magyar kőrisfából készültek. Nyolcvanötezer lóerő tartalék! — Elvezettek Nürnberg város egyik villamos erőmű telepére, amely­nek százezer lóerős berendezéséből alig 10—15 ezer lóerő van üzem­ben. Csodálattal kérdeztük, hogy minek a százezerlóerős berendezés, ha elegendő a tizenötezres (is. Azt a vá­laszt kaptuk, hogy ez az egész üzem csak tartalék telepe Nürnbergnek. A város villamosáram szükségletét vizi­erővel állítják elő s ezt a telepet csak akkor használják, ha a vízi­erőművek üzemében valami defektus történik. (Hm 1 Hol van ettől Békéscsaba uj egyezerlóerős villamosmüve I) Ahol 110 ezer liter tejet dolgoznak fel naponta. — Megnéztük a város hatalmas tejüzemét, amelyben naponta legke­vesebb 110 ezer liter tejet dolgoz­nak fel és bocsájtanak közfogyasz­tásra. Vegyi uton végzik az óriási tejmennyiségnek minden káros ha­tású, szennyes tartalmától való meg­tisztítását. Strassburg—München. — Visszafelé utaztunkban kiszáll­tunk Strassburgban és Münchenben is. Strassburgban csak egy fél na­pot tölthettünk, ami persze szűkö­sen volt elegendő a város neveze­tességeinek megtekintésére. Főként az tünt fel, hogy Strassburg, bár a háború után ismét francia uralom alá hajtották vissza, most is német város, — München művészi gazdagsága mellett érdekes látványosságot nyúj­tott az ott éppen most nyitva levő közlekedési kiállitás. — Itt is a város vendégei vol­tunk s vacsórán éppen München vá­ros egyik tanácsnokával ültettek szembe. Megkérdeztem, hogy miből fedezik a város hatalmas összegű kiadásait. Azt válaszolta, hogy az ő községi adójuk aránylag kicsi a többi német városoké mellett s a város háztartási és egyéb költ­ségeit leginkább a városi üze­mek bevételeiből fedezik. A világítási és közlekedési, valamint köz-ellátási intézmények és vállala­tok tőkéjük 80—90 saázaléka ere­jéig a város kezében vannak s a hátralevő 10—20 százalék a szak­értő irányítást szolgáltató magánér­dekeltségek bekapcsolódását bizto­sítja. Tanulságok. — Amilyen szép látványt nyúj­tottak a hatalmas nyugati városok, éppen olyan fájdalmas volt elgon­dolni, hogy hol vannak a mi váro­saink ettől a városi kulturától I Igaz, hogy hazánk zaklatott történelmi múltja bőségesen ad magyarázatot arra, hogy miért nem fejlődhettek ki nálunk is évszázados közintézmé­nyekkel rendelkező hatalmas váro­sok. Azt is le kell szegeznünk azon­ban, hogy ezekben a városokban más a közszellem, Nem sajnálnak áldozni a ha­ladás érdekében, azt pedig, amijök uan, meg­uédik és megbecsülik. Megértő készséggel áldoznak min­den közintézményre, arra pedig, amit városi költségen sikerült megsze­rezni, vagy felépíteni, büszke is a város legapróbb gyermeke is. (Ná­lunk meg kitördelik még az ucca mentire ültetett akáccsemetét is 1) — Hogy tanulságos és gyakorlati szempontból értékes volt-e ez az uta­zás ? — Persze. Nagyon sok rend­kívül értékes tapasztalattal megra­kodva tértünk haza. Kár, hogy ezek­nek a gyakorlati alkalmazása itthon nehézségekbe ütközik. Csak lassan, csak lassan I Nagy ut áll előttünk .. — Többen mondták, (és igaz is I) hogy az ilyen tanulságos kirándulá­sok akkor járnának igazi haszonnal a magyar vidéki városokra, ha az összes képviselőtestületi tagok is részt vehetnének rajtuk .., (m. á,) Magyar polgármesterek vendéglátása Zürichben és Nürnbergben

Next

/
Thumbnails
Contents