Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-17 / 235. szám

Körősvidók Békéscsaba, 1925 október 17. Meghódolnak ismót a benn­szülött falvak a franciák előtt Fez, okt. 15. \ Havas ügynökség jelenti: Visszaverték azokat a felke­lőket, akik nyugtalanítani akarták a meghódolt falvakba felállított őrsége­ket. Az egész vonalon folyik a fal­vak meghódolása. 'GONDOLATOK A mentelmi jog ügye túlságo­san sokat foglalkoztatja manapság a közvéleményt. Alig indul meg a nemzetgyűlés ülésszaka máris tele van ez újság mentelmi ügyek tár­gyalásával. Ez is egyik kóros tünete a mai közállapotoknak. A régi jó világban nagy szenzáció volt, ha egy képvi­selő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte valaki. Igen, mert min­den honatya tudta, hogy a mentelmi jogot nem azért találták ki, hogy annak védelmében a képviselő urak támadjanak hatóságokat, sérteges­senek, rágalmazzanak, békét ront­sanak. Ideje volna, hogy a régi szellem újra visszajöjjön. Meg kellene érte­niök a képviselőház tagjainak, hogy az ország megvetéssel fordul el et­jól a sok mentelmi ügytől, mert azt látja, hogy a parlament mai tagjai­nak sokkal fontosabb a személyes ügyek, egyéni akarnokoskodások feszegetése, mint a közügyek önzet­len szolgálata. Mennyivel komolyabb és eredmé­nyesebb munka folyna az ország házában, ha a mentelmi ügyek tár­gyalására fordított energiát és időt a köz ügyeinek szolgálatába állítanák. * Tiz gőzeke garnitúra indult el Budapestről Olaszországba, ahol ugyanakkor — nem messze Rómá­tól — magyar gépjavító vállalat Jfcezdi meg üzemét. Alig néhány hét­tel ezelőtt pedig többezer ekét szál­lított egy magyar mezőgazdasági gépgyár Bulgáriába. Ez csak két példa azok közül, amelyeket az utóbbi időben egyre sűrűbben lá­tunk. Az egész ZJaikán (beleértve a hírhedt „Nagyromaniát" is,) a ma­gyar gépgyárakban és vaggongyá­rakban javíttatja és készítteti vasúti anyagainak tekintélyes részét s több más nagyértékü megrendeléssel is a magyar nehézipart foglalkoztatja. Milyen jól esik minden magyar em­bernek, ezeket a híreket elolvasni! Bár rendszerint csak néhány sorocs­kában húzódnak meg szerényen egy-egy újság hátsó oldalainak va­lamelyikén. Mégis milyen erős ha­tást váltanak ki az olvasóból min­den hangzatos kommentár nélkül is 1 A magyar munka diadala, a magyar munka megbecsülése szól ezekből a hírekből s ha ilyen ro­hamosan érkeznek a magyar munka győzelmes előnyomulásáról szóló külföldi híreink, akkor bátor biza­kodással nézhetünk el ellenségeink feje felett. A munka a legjobb pro­paganda eszköz, a munka a leg­egyenesebb politika és a munka a legbiztosabb fegyver talpraállásunk kivívásához. Nyolc hónapi fegyházra ÉS ZO millió pénzbüntetésre Ítélték el Fényes Lászlót Budapest, október 16. Ma tárgyalja a Büntetőtörvényszék Töreky tanácsa Fényes László párét, amelyben sértettként gróf Bethlen István miniszterelnök szerepel. A tár­gyalást délelőtt fél 10-kor nyitotta meg az elnök. Fényes László a tárgya­lás során azt hangoztatta, hogy a Népszavában irt „Ki mondott igazat, ki hamisat" cimü cikkében nem rágalmazott, hanem két tényt állított szembe, gróf Bethlen István levelét és aláírását. Kijelenti, hogy Bethlenről, mint magánemberről nem tételezi fel, hogy hamis vallomást tett, hanem lehet­ségesnek tartja, hogy mint miniszterelnök nem emlékszik két év előtti levelére. Utána Vámbéry Ruszten előterjesztést tett a valódiság bizonyítá­sára. A törvényszék végül Fényes Lászlót 8 havi fegyházra és 20 millió korona pénzbüntetésre itéite, amely utóbbi ki nen fizetés esetén 200 napi fogházra változtatható át. Mindkét fél fellebbezett az ítélet ellen. Egy régi csabai ipari üzem lendületes fejlődése Sajben Pál hiépiti lemezárugyárát — Városi telhet vásárol a bőuifés céljaira Barátságosan fogadja a képviselőtestület a teiehátruiiázás iránti béreimet Békéscsaba, okt. 16. j zett, amelyek leheletlenné teszik üze­A legutóbbi időkben fővárosi szakkörök is sokat foglalkoznak Békéscsaba városnak gyors ütem­ben megindult örvendetes fejlődé­sével, amit kétségtelenül városunk ipari és kereskedelmi életének élén­külése von maga után. Ennek a ro­hamos fejlődésnek egyik kitartó, régi harcosa Sajben Pál lakatosmester, akinek egy bérelt műhelyből meg­indult s ma már évtizedek óta or­szágosan ismert, becsületes munká­val, szorgalommal és nagy tudással felépített üzemét lapunk egyik régebbi számában már méltó módon bemu­tattuk. Örömmel halljuk, hogy Sajben mester áldozatot nem kiméivé csak a közelmúltban megnagyobbított ipartelepét ujabb bővítésekkel akarja tökéletesíteni. Jelentékeny uj beruházásokra ha­tározta el magát, amelyek rövidesen ismét szaporítani fogják Békéscsaba fejlődésének termelő munkára épülő erüs pilléreit. Tervének megvalósításához a Nagy­sziktéren kér bizonyos telekrészeket a várostól s ezirányu beadványát már be is nyújtotta a városi kép­viselőtestület elé. Ebben a beadványában azt kéri Sajben Pál, hogy a Békéscsaba r. t. város tulajdonát képező és általa bérelt 543 négyszögölnyi nagyszik­téri telket, valamint a szomszédos 822 négyszögölet kitevő telket, to­vábbá a jelenleg még Belanka Mi­hály betonárugyáros által bérelt egyik szomszédos teleknek teljesen kihasználatlan szegletét örökáron engedje át a kép­viselőtestület. Kérelme indokolásában az aláb­biakat adja elő: Az elmúlt év őszén eladta földjét s az igy szerzett pén­zen az eddig is bérelt 543 négy­szögölnyi sziktéri telken modern műhelyépületet emelt, amelyben a folyó év eleje óta meg­szakítás nélkül folytatja termelő munkáját. Ez alatt az idő alatt azonban olyan tapasztalatokat szer­mének a mostani berendezés kere­tein belül való folytatását. Köztudo­mású dolog ugyanis, hogy az egész sziktér vizenyős. A tavaszi esőztsek után már teljesan felgyülemlett a tá­lajviz a műhelyépület alsó részeibe, amelynek falait ve­szedelmesen megrongálta. Tetemes kárt okozott a műhely állandó nedvessége a lemezáruk anyagában is, minthogy a lemez­áru anyagának a nedves levegő, a rozsdásodás a legnagyobb ellensége A telek építkezésre használt ré szeinek vizmentesitése óriási ösz szegek befektetését igényelné, am nem is volna célszerű dolog béreli területen. Ilyen költséges beruházáso­kat csakis örökáron megvá­sárolt telekbe lehet fektetni. A kérvényhez csatolt vázrajz bi­zonyítja továbbá azt is, hogy a mos­tanáig bérelt szük telek olyan sze­rencsétlen alakú is, hogy azon nem csak feltétlenül szükséges üzemna­gyitás és minden ujabb építkezés lehetetlen, hanem még kocsival sem megközelíthető a mostani mű­helyépület udvara. Ezek a körülmények feltétlenül szükségessé teszik a telek halaszthatatlan ki­egészítését. Emellett a Sajben által kiegészítés­képpen kért telekrészek mostani állapotukban telje­sen hasznavehetetlenek. Annyira vizállóak, hogy a leg­nagyobb mértékű feltöltés nélkül nem lehet építkezni rájuk s még udvarnak, vagy rakodó területnek sem felelnek meg. A feltöltés és a feltöltött terüle­teken megfelelő, állandó jellegű, szigetelt épületek emelése ugyan­csak oly nagy befektetés, amelyet csak saját telken lehet elvégezni. Ezek mind magyarázatra sem szo­ruló, nyilvánvaló érvek, amelyeknek előrebocsájtása után négyzetölenként négy arany­korona megváltási árat ajánl fel Sajben a kért területért. s a vételár megfizetésére nyolc évi részletfizetési kedvezményt kér azzal az indokolással, hogy a telken vég­zendő költséges beruházások termé­szetesen csak fokozatosan, évek hosszú során keresztül hoznák meg gyümölcsüket. Amint halljuk, S3jben Pál indo­kolt, szerény kérelmét a képviselő­testület s a város vezetősége a leg­barátságosabban fogadta s illetékes tényezők véleménye szerint semmi akadálya sem lehet annak, hogy a képviselőtestület legközelebb tar­tandó közgyűlésén a kérést teljesítse. A kérelmező és az egész ügy minden jóindulatot megérdemel, mert becsületes munkának a város fejlő­dése érdekében való kötelességszerű támogatását jelenti a kérelem tel­jesítése. Kultura a franoia fennha­tóság alatt Damaszkusz, okt. 16. Párját rit­kító borzalmak közepette végeztek ki két bennszülött druzt, akik me­rényletet akartak elkövetni a szul­tán ellen. Az egyik elitéltet nyakig a földbe ásták és lefejezték, a má­sikat pedig élve darabokra marcan­golták. il "belügyminiszter hozzá­járult a bejelentő hivatal felállításához Néhai Fdbry Károly képviselő­testületi tag még 1923. december havában indítványt terjesztett a városi képviselőtestület elé, hogy a város lakosainak nagy számára és nagy forgalmára való tekintettel bejelentő hivatalt állítsanak fel Békéscsabán. A javaslatot a képviselőtestület egy­hangúlag elfogadta és jóváhagyás végett felterjesztették a belügymi­niszterhez. A bejelentő hivatal felállítását dr. Jdnossy Gyula főtanácsos a békés­csabai rendőrkapitányság vezetője rendőri szempontból szintén szük­ségesnek találta és a szegedi kerület utján előterjesztést tett a belügy­miniszterhez engedélyezése érdeké­ben. A belügyminiszter előzetes tárgya­lások után most értesítette a békés­csabai rendőrkapitányságot, hogy csak azokban a városokban enge­délyezi a bejelentő hivatal felállí­tását, amelyek a hivatal részére he­lyiséget, berendezést biztosítanak és viselik az első nyomtatványok költ­ségeit. A belügyminiszter döntését Jánossy főtanácsos megküldte a városnak határozathozatal végett, amely csak kedvező lehet, mert a legfontosabb, a helyiség már biztosítva van. Já­nossy főtanácsos ugyanis megígérte, hogy — bár nem igen áll módjá­ban — a nagyfontosságú hivatal fel­állítása érdekében a rendőrség által elfoglalt helyiségek közül egyet fel­ajánl erre a célra. Ezek után remél­hetőleg semmi akadálya sem lesz, hogy a nehezen várt és nélkülözött bejelentő hivatal rövidesen meg­kezdje működését.

Next

/
Thumbnails
Contents