Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-11 / 230. szám

Békéscsaba. 1925. október 11. 3 Tíz oldalas Városi feleh a békéscsabai Iparos Székház céljára a Körösvidék " vasárnapi száma Örömhírt közlünk T. Olvasóinkkal! Hatodik éve már, hogy elindult útjára a „Körösvidék" s ime, a közel hatéves küzdelem megedzette, legyőzhetetlenné erősítette. Olvasóink, előfizetőink és hirdetőink táborának hatalmas méretű, utólérhetetlen növekedése arra sarkalt, hogy lapunk terjedelmét megnagyobbítsuk. Szerdai lapszámaink már régebb idö óta hatoldalasak, mától kezdve pedig minden vasárnap tizoldalas újságot adunk változatlanul csak egyezer koronáért t. Olvasóink kezébe! Ez az ujitásunk minden versenyen felül áll s kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy a „Körösvidék" az égési Keletmagyarország leghatalmasabb, lestlterjeátebb napilapja, amely négy határszéli várme gyénk olvasóinak kezében fővárosi újságot is pótol! fl Körösvidék" minden sorn érdekes, közérdekű, gyönyörködtető, szórakoztató, nevelő, buzdító. Országos, megyei, városi, községi, stb. ügyekről és eseményekről egyaránt a legpontosabban, leggyorsabban és kgelfogulatianabbul tájékoztat. A Körösök viáékének egész élete tükröződik vissza a leghüebben a „Körösvidék"-ben. Kereskedő, Ipsros, Gazda és mindenki, aki venni, vagy eladni akar, csak a „Körösvidék"-ben hirdet biztos eredménnyel, amit hirdetőink utólérhetetet 'tnülnagy s még mindig egyre növekvő száma bizonyít. Mindenki siet a „Körösvidék"-ben feladni hirdetését, mert jól tudja, hogy a „Körösvidék" négy ötezer olvasója között bizonyosan ott van az általa keresett vevő, vagy elaáó isi Áldozatot és fárrdsápot nem kímélő, nemes célú munkánkat továbbra is T. Olvasóink és Hirdetőink eddig tapasztalt megértő támogatásába ajánlva őszinte örömmel bocsájtjuk útjára mai tizoldalas ujságunkat. Bcsaba, 1925. október hó 11. Tisztelettel A „Körösvidék" Szerkesztősége és Kiaáóhivatala. Hihelszky magántanfolyam Budapest, Andrássy-ut 21. Előkészít összevont vizsgákra, érettségire vidékieket is. — Internátust Igénybevevők másfélmillióért felvétetnek. flz októberi közgyűlés tárgyalja az iparosok kérelmét Többször irtunk már arról a nagyjelentőségű mozgalomról, amelyet iparos székház építése érdekében Kovács Mihály gőzmalomtulajdonos, az ipartestület elnöke indított meg Békéscsabán. Jelentettük, hogy részjegyek kibocsájtásával igyekszenek előteremteni iparosaink a székház építésére szükséges igen jelentékeny összegű pénzt s a részjegyzés — értesülésünk szerint — a legszebb eredménnyel folyik. Minden iparos igyekszik erejéhez mérten kivenni részét az eléggé nem méltatható törekvés megvalósításából s az egész város társadalma örömmel és büsz- jj keséggel nézné az iparos székház felépítését. Amint halljuk, maga a város is jelentékeny támogatással igyekszik megfelelő lendületet adni nyilvánvalóan közérdekű ügy előrehaladásának. A békéscsabai ipartestület beadványt 'terjesztett a város képviselő testülete elé, amelyben az Andrássy-ut 59. számú városi teleknek dijmentesen való átengedését kéri az iparos székház céljára Illetékes körökből származó értesülésünk szerint nincs a képviselőtestületnek egyetlen tagja sem, aki ellenezné, vagy ne támogatná a legőszintébb megértéssel a békéscsabai jparteslület kérelmét. flz iparos székház felépítésének közérdekű fontossága felől már több izben tájékoztattuk az alapos érvek egész tömegének a felsorakoztatásáyal olvasóinkat s azt is megírtuk már, hogy a székház felépítése céljára éppen az flndrássy-ut 59. sz. telek volna a legmegfelelőbb, mert vasúti iparvágány és a legforgalmasabb útvonal meletti fekvése valamint területe is igen alkalmassá teszi erra, hogy ne csak az iparosság intézményeit, egyesületeit, testületét, bankjót, stb. magábafoglaló iparos székházat építsék fel rajta díszes, a hely városias színezetét jelentékenyen emelő formában, hanem hogy mellette még állandó ipari kiállításokhoz szükséges iparcsarnokot és más közérdeket szolgáló épü'eteket is helyezzenek el. Biztosítékot nyújt az ipartestület arra, hogy a kért telket csakis a fennebb jelzett célra használja fel, beadványának utolsó szakaszában, ahol kéri, hogy a telek tulajdonjogi átruházását csak az iparos székház építésének befejezése napján hajtsák végre. Itt említjük meg, hogy a székház épitési költségeinek egy részét sorsjáték rendezésével óhajtják megszerezni, amelynek engedélyezése iránt már meg is történtek a megfelelő lépések. Döntés a csabai kisebb kümivesek és ácsok munkaköre ügyében t A békéscsabai elsőfokú iparhatóságot illetve a rendőri büntető bírót úgyszólván minden egyes építkezés, vagy nagyobb átalakítás foglalkoztatta ezideig. Ugyanis, ha egy úgynevezett kisebb kőműves vagy ácsiparos vállalt egyszerű szerkezetű házat építésre, akkor megmozdult az építőiparosok szövetsége és tiltakozott a megkezdett építés folytatása ellen, mondván, hogy rendezett tanácsú városban a kisebb kőmives csakis tatarozhat és javíthat, — nem tettek azonban külömbséget az illetők között, már pedig itt sok oly kisebb kőmives és ács van, aki még 1918 december l-e előtt vagyis a rendezett tanacsu várossá alakulás előtt váltotta ki iparengedélyét. Ezek pedig a nagyközségi jelleg alatt a 32.296/V1. 1913 K. M. rend. szerint eguszerü szerkezetű házat is vállalhattak épitesre. Az iparhatóság megkeresésére most a szegedi kereskedelmi és iparkamara végleg rendezte a kérdést, megküldvén a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek Csongrád vármegye alispánjához küldött 59229/1925 XXII. számú rendeletét,amely hasonló konkrét ügyben szószerint a következőképen intézkedik: „Csongrádvármegye alispánjának I J. I. és társai kőműves és ácsiparosok (kisebb kőműves ácsmunkálatok vegzésére jogosított iparosok) folyó évi március hó 3 án közvetlenül hozzám intézett kérvényükben azt a kérelmet terjesztették elő, hogy Csongrád nagyközségnek rendezett tanácsú várossá történt átalakulása ellenére is engedjem meg, hogy a nevezett rendezett tanácsú város területén továbbra is végezhessék azokat a kőműves, illetve acsmunkákat, amelyet a kőműves és ácsiparosok hivatali elődöm 32. 96—VI. 1913. számú rendeletének 3. és 4. §-ai értelmében csak kis- és nagyközségekben végezhetnek. É kérelem következtében ezennel olyképen rendelkezem, hogy Csongrád nagyközségnek rendezett tanácsú várossá történt átalakulása nem érinti azoknak a csongrádi kómüvesés ácsiparosoknak munkakörét, akik iparuknak gyakorlására abban az időben nyertek iparengedélyt, amidőn Csongrád városa még nagyközség volt. Ennélfogva azok a kőműves- és ácsiparosok, akik Csongrádnak rendezett tanácsú várossá átalakulása előtt nyertek Csongrád területére iparengedélyt, iparukat Csongrád r. t. város területén továbbra is olyan terjedelemben gyakorolhatják, mint aminő terjedelemben abban az időben gyakorolhatták, amikor még Csongrád nagyközség volt, azaz a szóbanforgó kőműves iparosok a 32.296—VI. 1913. K. M. számú rendelet 3. §-ában emiitett egyszerű szerkezetű föld szintes lakóházakon és gazdasági épületeken is az ácsmunka kivételével a kőmives és eguéb ipari munkát önállóan végezhetik, aszóbanforgó ácsiparosok pedig az emiitett földszintes lakóházakon és gazdasági épületeken az ácsmunkát saját felelősségükre hajthatják végre. Csongrád nagyközségnek rendezett tanácsú várossá átalakulása ugyanis nem lehet indok arra, hogy az emiitett iparosok iparuknak tovább is az eddigi keretek közötti gyakorlása lehetőségétől megfosztassanak. Azok a kőműves- és ácsiparosok azonban, akik iparengedélyüket Csongrád rendezett tanácsú várossá átalakulása után nyerték, az előbb emiitett kedvezményt önként érte ődóen nem élvezhetik." Mint értesülünk, az iparhatóság be fogja vonni az összes kisebb kőműves- és ác«iparosok iparengedélyét s akik 1918 december 1 előtt váltottak iparjogot, azokra a szerze t jogot rájegyzi s igy azok továbbra is építhetnek egyszerű szerkezetű lakóháza', aznnkivül tatarozhatnak és javíthatnak a városban. (Dr. T. K.) Több mint ZOOmagpr esett el a marokkói harctéren A marokkói háború folyamán megint tucatjával jelennek meg leírások, amelyek a legsötétebb színekkel festik a francia idegenlégió borzalmait többnyire nagynehezen megszökött légionáriusok emberfölötti szenvedéseire utalva, igyekeznek elrettenteni a kalandvágyójfiatalságot attól, hogy a légióban keresse boldogulását. A cikkek tendenciáját csak helyeselni lehet, mert az idegenlegió valóban pokol mindenki számára. A francia idegenlégióban szolgálni egyet jelent az öngyilkossággal, mert az ott uralkodó rendszer egyáltalán nem kiméli az emberéletet. Valaha régen az idegenlégiót csak azok az émbarek keresték föl, akik számára az élet már teljesen elveszett. A háború előtti években az idegenlégió legénysége a világ minden tájáról egybegyűlt gonosztevőkből rekrutálódott, avagy pedig olyanok végállomása volt, akik valami oknál fogva megcsömörlöttek az élettől. — A háború óta azonban megváltozott a légiók összetétele. Ma a gonosztevők sokkal jobb helyeket találnak maguk számára, viszont azonban megszaporodott azoknak a száma, akik élettői szenvedtek hajótörést és a végső elkeseredésükben arra szánták magukat, hogy idegen államzsoldjába szegődjenek. Az ország és politikai változások áldozatot vetettek a francia légió karjaiba. Az idegenlégió három gyalog- és egy lovasezrede Marokkóban, Algírban és Délkinában oszlik meg. A mintegy 40 ezer katona között 1920 szeptember óta körülbelül ezer magyar szolgált, akik közül mintegy 200 pusztult el, nem számítva ezek közé a megrokkantakat, őrülteket és eltűnteket. Az utóbbi hetekben is számos magyar esett áldozatul a marokkói háborúnak. Hunyadi János természetes keserűvíz a világ összes országaiban a legkiválóbb hashajtónak van elismerve.