Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-04 / 224. szám

4 Kőrösvidék Békéscsaba, 1925 október 11. erre vonatkozó határozatát azzal a módosítással ajánlotta jóváhagyásra, hogy a villamosmü igazgatóságának összetétele változatlanul maradjon. Dr. Hollander Lipót azt kivánja, hogy ennél a pontnál is hagyják jóvá a módositást, tehát hogy csak három főtisztviselő (polgármester, főmérnök és villanytelepi igazgató) lehessen tagja hivatalból az igazgatóságnak. Pollák Arnold:„Nem akarjuk, hogy az olajgyáros, egy Síern ur Buda­pestről lejöjjön és a villanytelepen uzsonnák és három hordó sörök le­gyenek. Én nem akarok senkit gya­núsítani, csak azt akarom elérni ez­zel a figyelmeztetéssel, hogy senki se gyanúsíthassa meg az igazgató urat. Én csak javát akarom a vil­lanytelepi igazgató urnák!" Dr. Szeberényi Lajos Zs. hangsú­lyozza, hogy a város szakértői át­vizsgálták lelkiismeretesen a villa­mosmü szabályrendeletét s a módo­sitást szükségesnek találták. Kéri a törvényhatósági bizottságot, tartsa tiszteletben a városi képviselőtestület autónomiáját és hagyja jóvá változ­tatás nélkül a kívánt szabályrende­letmódositást a Tóth László és társai által beadott fellebezés mellőzésével. Szavazás utján nagy többséggel igy határoznak. Brém Lőrinc volt püspöki vikárius ezüst-miséje Gyula városában tegnap ünne­pelte csendben, a papság körében Brém Lőrinc pápai főpap a csonka nagyváradi egyházmegye két éven át volt püspöki helynöke 25 éves papi jubileumát. Ezüst- miséjét ugyan még a mult hó 18-án tartotta szülő­falujában, a megszállott szatmár­megyei Mezőfényen, de paptesvérei csak most tudták a nagy egyház­kormányzó 'előtt kifejezni szivük­leikük őszinte hódolatát és örömét. Az ünnepelt főpapot báró Apor Vilmos dr. gyu'ai plébános kö­szöntötte fel szívből jövő őszinte szavakkal. R beszéd mindenkit meg­hatott s legördülő könnyekben ott csillogott a nagyváradi egyházme­gyének régi dicső múltja a jelen sok szenvedése és megpróbáltatása. Brém Lőrinc prelátus minden pap­jának megértő barátja, híveinek jó­ságos atyja volt, aki a legnehezebb időkben a legnagyobb rátermetség­gel és bölcseséggel vezette beteg püspökének sok bajokkal és vesze­delmekkel küzdő egyházmegyéjét. Az ünnepség résztvevői együtt ma­radtak egész délután a csabai vonat indulásáig. Az ünnepélyes alkalomból a „Kö­rösvidék" is őszinte gratulációját fe­jezi ki a jubiláló főpapnak, aki vár­megyénkben mindig a békés meg­értés és az igazi keresztény kultura hirdetője és oszlopos támasza volt. Kommunista össze­esküvés Romániában Bukarest, okt. 3. Kisenevi jelentés szerint ott kommunista agitációnak jöttek nyomára. Részesei összeköt­tetésben álltak a Galacon nemrég letartóztatott kommunistákkal. A rend­őrség 20 embert tartóztatott le Betiltották Fedák Sári fel­vidéki vendégszereplését Pozsony, okt. 3. A cseh felföldi minisztérium betiltotta Fedák Sári vendégjátékát, amely holnap kezdő­dött volna. A betilás oka az, hogy valaki arról értesítette a cseh minisz­tériumot, hogy Fedák Sári három esztendővel ezelőtt Budapesten tett kijelentése szerint jövedelmének felét magyar irredenta propagandára ál­dozza. Rákosi Mátyást és társait átadták az ügyészségnek Budapest, okt. 3. Hire terjedt, hogy az ügyészségre kerülő kommunistákat ma délelőtt szállítják át az ügyészség fogházába. A kora délelőtti órákban már nagy tömeg gyülekezett a főkapitányság előtt. Ismerőseiket és barátaikat akar­ták látni az érdekeltek. Délelőtt 11 órakor két tolonckocsi állt meg a főkapitányság előtt és erős rendőri fedezettel Kámán Katót és 5 férfi foglyot helyeztek el az egyik tolonc­kocsiba, amely előtt az egyik kocsi­ban detektívek fogialtak helyett. Pár perc múlva ugyanígy ujabb fogoly­szállítmányt indítottak útnak és a 60 kommunistát a délelőtt folyamán át­szállították az ügyészség fogházába. Az utolsók között volt Rákosi Má­tyás és Weinberger Zoltán. A rend­őrség ezzel befejezte a kommunista ügyek nyomozását. Huszonhétmillió aranykorona hiteit kapnak a gazdák ü bölcsön A mezőgazdasági hitel megszer­zése érdekében folytatott tárgyalások még nem jártak eredménnyel, azon­ban lényeges közeledés történt a külföldi hitelezői csoport álláspontja és az itteni álláspont között. Azokra a fontos érdekekre való tekintettel, amelyek a mezőgazdaságnak hosz­szulejáratu hitellel való ellátásához fűződnek, a kormány elhatározta, hogy nem várja be a külföldi köl­csöntárgyalások végleges eredmé­nyét, hanem az erre a célra ren­delkezésre álló mintegy 22 millió aranykoronának megfelelő összeg felhasználásával már most megindítja a pénz­intézetek utján a hosszú le­járatú mezőgazdasági hitelt. R kormánynak az a célja, hogy a hitelt a gazdák részére minél ol­csóbbá tegye és ettől a szempont­tól vezéreltetve a pénzintézetek ve­zetői is elismerésre méltó megértés­sel hajlandóknak nyilatkoztak a pénzügyminiszter kívánságára a kölcsön közvetítésével kapcsolatos igényeket mérsékelni. R részletes feltételek megállapí­tása most van folyamatban, Annyi azonban már most is nyilvánvaló, hogy a gazdák a hitelt 35 évre 7 feltételei és fél százalékos kamatra és előre­láthatólag 86 és fél százalékos el­számolási árfolyamon fogják meg­kapni és ezen felül kezelési költség címén évi háromnegyed százalékot fognak fizetni. R kölcsön törlésztésére évenként mintegy 0'55 százalék esik és igy a gazdák tőketörlesztés, kamat és kezelési költség címén ténylegesen együttvéve mintegy 10 és fél szá­zalékot fognak fizetni a 86 és fél százalékos árfolyamon elszámolt kölcsön után s ezenfelül lényege­sen mérsékiendő illetéktételeket kell majd fizetni. R pénzintézetek vezetői tekin­tettel arra, hogy a legnagyobb ér­dek fűződik ahoz, hogy rosz tipusu záloglevelek ne jöjennek létre, le­kötötték magukat arra a pénzügy­miniszterrel szemben abban az irányban, hogy a gazdák részére ennél kedvezőtlenebb feltételek mel­let nem fognak hosszúlejáratú hi­teleket folyósítani. — Ma este fél 9 órakor kez­dődik a békéscsabai MÁV dalárda nagyszabású ünnepélyes dales­télye a Fiume éttermében. Be­lépődíj nincs, de önkéntes ado­mányokat köszönettel fogadnak a dalárda alapja javára. il gazdák sorsjegye A „Falu Szövetség" Mezőgazda­sági sorsjegyek-akcióját — melyről már megemlékeztünk — az egész társadalom nagy megértéssel karolja fel. Az egyes sorsjegyelárusitó helye­ken kifüggesztett nagyon ízléses és müvészikivitelü plakátoknak sok cso­dálója akad s valósággal széjjelkap­kodják az elárusítók által osztoga­tott képes ismertető füzeteket, me­lyekben fel vannak sorolva azok az értékes és praktikus nyeremények, amelyek egyetlen 25 ezer K-ás mező­gazdasági sorsjeggyel nyerhetők. Élénk megelégedést keltett az ér­deklődők körében a nyeremények szabad kiválaszthatási rendszere. Nagy megnyugvással és helyes­léssel állapítjuk meg ezt az érdek­lődést, mert a „Falu Szövetség" őszintén megérdemelt támogatása mellett a gazdatársadalom érdekeit is mindenképen kielégítve látjuk. Békéscsabán, a Kisgazda Szövet­kezetében (Szt. István-tér 18. sz.) lehet vásárolni, amig a már alapo­san megfogyott készletből tart. Tanácsülés Pénteken délután tartotta a városi tanács dr. Medovarszky Mátyás fő­jegyző h. polgármester elnöklete alatt ülését, melyen az alábbi ügye­ket intézték el: Iparengedélyt kaptak: Vajda Fe­renc divatkereskedői, özv. Apjári Já­nosné burgonyakereskedői, Békészki Mátyás bérkocsis, Ottlakán György korcsmáros, Hegedűs Gyula farész­favágó, Medovarszky György hen­tes és mészárosiparra. Lakhatási engedélyt kaptak : Liva liona, Grezur Henrik, Szadik József, Jakszt János, Sunyai Sándor, Kóri ; Antalné, Wieser Hermin, özv. Am­{ brus Gáborné, Szálkái Malvin, Szi­lágyi Anna, Bánszky János és Ku­rese Sándor. Dolinái Nagy Mária iparművész tanárnőnek engedélyt adott a tanács, hogy a leánygimnáziumban ipar­művészeti tanfolyamot tarthasson. Megállapították azon kereskedők névsorát, Jakik túlnyomóan élelmi­szerrel kereskednek s igy vasár­Bál után! Szép csillagos éjszaka hazatérő vidám csapatok verték fel a kis város csendességét. Párosan halad­tak. Kacagásuk belecsilingelt^az ősz elmúlást hirdető lehelletébe s meg­ittasult szivükbe tovább dalolt a nyár ezer bohó, édes emléke . . . Hazaértek — búcsúzkodás — egy­egy forró kézszorítás — a szemek beszédes összevillanása . . . A kis­kapu becsukódott és mindenki siet saját lakosztályába, oda ahova nem lát be senki — nem kell tovább te­tetni — le lehet vetni a ránk kény­szeritett álarcot . . . Misztikusfényü, meleg, puha, vi­rágillatos szobában hanyagul, fárad­tan döl a pamlagra, még mindig báli ruhájában az asszony. Lélek nélkül bámul maga elé . . . Nem érez mást, csak egy fekete, nagy, mély ürességet. Valami megszakadt a lelkében, ami eddig fényt, mele­get, csillogást árasztott . . . Hát vége — mindennek vége ? Az előbb még mosolygós arcán, sürün hull­nak könnyei, de ő ezt nem érzi, nem hall mást, csak a csárdás gyors ütemeit és nem lát mást, csak egy önfeledt, boldog párt egymáshoz simulva, egymásra kacagni, édesen sugdolózni ... A levegő fullasztóvá válik, szédülés fogja el . . . feje előre hanyatlik „ . . Csend, síri csend . . . Ismét nyár van, perzselő, mámoros, rózsaillatos, soha el nem múlható, édes, balzsamos kacagó, boldog nyár 1... Ott pihen az ő kar­jaiban — szivük összedobbanását érzi — két mosolygós szem tiszta tükrét csodálja és egy forró, édes hosszú csók tapad szomjas, égő ajkára . . . Valahol egy ajtó csapódott — hir­telen összerezzenve felébredt . . . Csodálkozva néz körül, fáradtan si­mítja homlokát . . . Igen . . . em­lékszik már . . . Lassan, szomorúan, lemondóan nézi gyűrött báli ruháját — búcsúzik tőle — a nyártól — a melegtől — a boldogságtól . . . Fehér függönyös szobában fiatal leányka rakosgat, rendezget ... A falon a táncosa arcképe — ezt nézi — erre mosolyog diadalmasan, bol­dogan . . , „Elvettelek, nem adlak vissza, győztem!". . . Kis keze ökölbe szorul, ha az asszonyra gon­dol és kacag a lelke hangos ma­gába bizakodottsággal . . . Álmában angyalkák repítik együtt vele orgona illatos, örök tavaszt hirdető meny­országba s az ébredése olyan mint a tó sima tükre, melyet még hara­gos hullámok nem korbácsoltak fel . . . Édes boldogsággal vigyázva ren­dezgeti báli emlékeit és hallgatózva néz körül . . . Hirtelen a képhez lo­pódzik — székre ál! és fülébe súgja félve, remegve, nevetve, pirulva, bol­dogan: „szeretlek — szeretlek!"... Ő nem érzi az ősz közeilétét kicsiny szivében ott virít a legszebb tavasz. Legény szobában nagy össze-visz­szaságban hever minden ... A ház fiatal gazdája gyorsan dobálja le magáról a ruhadarabokat. — Nyúj­tózkodva, ásítozva gondol a bálra — nincs más vágya pihenni, pihenni... Mindig mosolygós, udvarias arca — fáradtá, közömbössé válik. S amint visszagondol az asszony forró, per­zselő, bánatos tekintetére s a kis lány szerény, szende mosolygására, unottan hessegeti el magától mind­kettőt . . . Oh asszonyok, lányok, ha belát­hatnátok bál után táncosotok lelkébe! ... aki ilyenkor nem gondol sen­kire, semmire, csak egyetlen nagy érzés lesz úrrá felette a független­ség, szabadság boldog érzése és le­mosolyogja a ti naiv, könnyenhivő, bohó, meleg, szerelmes sziveteket... Reggel, frissen, üdén ébred, ciga­rettára gyújt és fütyürészve siet ki a verőfénybe sütkérezni... Ott ismét hárman egymásra tanálnak s tovább mosolyognak, udvariaskodnak, tet­tetnek ... Mert színpadon járunk mind, mind valamennyien s csak egy-egy éj néma csendjében, ha félre húzod a színpad függönyét, láthatjuk meg az igaz valóságot . . . Réthy Irén.

Next

/
Thumbnails
Contents