Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-09-30 / 220. szám

Mrm WOO k&r&nm. Békéscsaba, 1925 szept. 30. Szerda VI évfolyam 220. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politika! nspllap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 100G K Szociálisig tanácsok A szociáldemokrata szakszerveze­tek egyik határozata különös javas­latot vetett fel a gabonaárak olcsób­bitása érdekében. A szakszervezeti tanács ugyanis az olcsóság problé­máját azon a módon kivánja meg­oldani, hogy a magyar gazdák egy­szerre, sőt azonnal dobják piacra minden gabonakészletüket mire az árak az óriási — szerintük „termé­szetes" — kinálat következtében ro­hamosan esni fognak, olcsó lesz a liszt, a kenyér és minden egyéb. Meglepő, hogy a szocialisták, akik állandóan az alacsony munkabérek és a nagy munkanélküliség miatt panaszkodnak, attól várnák a meg­váltást, hogy mindennek az ára hir­telen, máról holnapra lezuhanjon. De tudnák e, hogy mi történnék, ha az árak az általuk elképzelt rohamos­sággal lefelé szédülnének? Minden vállalkozás egyszerre megállana, a pénzszűke elképzelhetetlen méreteket öltene, a vállalatok kénytelenek vol­nának egyrészt ugyancsak rohamo­san leszállítani a munkabéreket, más­részt még rohamosabban (és igazán természetszerűen) elbocsátani mun­kástömegeiket. Ebből először is ál­talános gazdasági zűrzavar kelet­keznék. Ami magasról „zuhan" alá, az porrá zúzódik, igy akarnák le­zuhantatni a valamelyes gazdasági rend színvonaláról a gazdasági életet ? És kinek volna haszna ebből az agyonzuzódásból, kik sepernék össze — mint mindig — az összetört gazdasági intézmények és emberek összezúzott porait? A nagy gazda­sági felfordulások hasznát minden­kor csak a spekuláló töke látja, amely például az árletörések katasz­trófáiban összehorgássza a hajótö­röttek értékeit, elraktározza és pénz­taktikájával birtokba véve mindent, nem az áruk további olcsóságára, hanem immár újra való megdrágí­tására spekulál. Trösztök, kartellek tennék igy rá a kezüket az árutömegekre és pe­dig sohasem a fogyasztók javára, hanem minél nagyobb nyereség biz­tosítása céljából. De tegyük fel, hogy a gazdák a gabonájukat egyszerre piacra vetnék és fele áron elkótyavetyélnék. Mi történnék ekkor? Az, hogy a gazda vásárlóképessége rendkívül meg­csappanna. De ki vásárolna gépet, vásznat, C3izmát meg a többit, ha a gazdának nincs pénze? És a gyár meg a kereskedő honnan kapná a vevőket, miből és hol foglalkoz­tathatnák a munkást meg a hivatal­nokot ? Ki az az ostoba, aki nem tudja, hogy az a rengeteg gabona, amit a gazdák piacra vetnek, még igy sem kerül egyszerre a szegény, pénztelen fogyasztó kezébe, hsnem a zsidó nagytőke teszi rá a kezét és az veri fel az áráí, az spekulál vele, az vonja el a szegény ember szájától. Ezzel a tanácsukkal is azt bizo­nyítják a szociáldemokrata szakszer­vezetek jeles zsidó vezérei, hogy ők nem a keresztény munkástömegek, hanem a zsidó nagytőke érdekeit szolgálják üres idejükben, amikor nincsenek moszkvai rubeles újságok­kal elfoglalva. Bizonyára okuk van rá, hogy igy cselekedjenek. Két veszedelmes kommunistavezér bujkál még az országban Egy zsidó újság indiszkréciója adott utat a hét gonosztevőnek Budapest, szept. 29. A kommunista összeesküvés ügyében a rendőrség a nyomozást mai nappal már úgyszólván teljesen bsfejezle. A rendőrség közlése szerint az összeesküvésnek csupán két részese szökhetett meg a büntető igazságszol­gáltatás sújtó keze elől. Ha egy szenzációt hajhászó liberális délutáni lap ki nem pattantja időnek előtte ezt az ügyet, annak ellenére, hogy Hettényi főkapitányhelyettes felkérésére ettől az ország érdekére való tekintettel távol kellett volna tartania magát, — senki sem menekülhetett volna el az ösz­szeesküvők közül. Igy az országban két veszedelmes kommunista a bujkál. A két kommunista olvasta a rendőrség közbelépéséről szóló cikket és el­menekült. Annyit határozottan megállapított a rendőrség, hogy az ország területét nem tudták elhagyni. Kivégezték a pestszentlőrinci rablógyilkos} „Imádkozzanak az áldozatok lelkiüduéért!" Budapest, szeptember 29. Ma reggel 9 órakor hajtották végre Luxics Józsefen, a pestszent­lőrinci rablógyilkoson a halálos Íté­letet. Mint emlékezetes, Luxics Jó­zsef Simán Endre hírlapírót és édesanyját gyilkolta meg a pest­szentlőrinci baraktelepen. Kilenc óra előtt már hatalmas tömeg ostromolta a gyűjtőfogház kapuját, hogy jegyeket szerezezzen a kivégzéshez. fi tömeg legnagyobb része nőkből állott, akik azonban nem kaptak belépőjegyet a gyűjtő­fogház udvarara. Pár perccel 9 óra előtt megjelent Gold' Károly állami bakó két segéd­jével s pár perccel rá négy szuro­nyos fosházór kíséretében lehozták Luxics Józsefet is. Kilenc órakor a bíróság képvise­letében megjelent Hepes Ferenc kir. ügyész, két szavazó biró és Német Károly törvényszéki orvosszakértő. R királyi ügyész felolvasta a ha­lálos ítéletet, a fellebbviteli tanács kegyelmi kérvényt e'utasitó hatá­rozatát. A bakó két segédjével megragadta a vádlottat, aki a következő szava­kat intézte a bíróság tagjaihoz: „Kérem imádkozzanak az áldoza­tok lelkiüdvéért." A börtönőröknek köszönetet mondott, engedélyt kért a kir. ügyésztől, hogy a bírósághoz beszélhesen, de az ügyész elutasító mozdulatára a bakó végrehajtotta a a halálos ítéletet és pár pillanat múlva a törvényszéki orvosszakértő az eltorzult arcú rablógyilkoson a halál beálltát konstatálta. Ezután Hepís királyi ügyész a Luxics József elleni eljárást bevégzettnek nyilvání­totta. A szegedi leventék ünnepe Szeged, szept. 29. Tegnap tar­tották meg Szegeden hatalmas kö­zönség jelenlétében a testnevelő bi­zottság rendezésével a „Levente na­pot." A SzAK pályán 1100 levente vonult fel, akik [gyönyörű mutatvá­nyaikkal szórakoztatták a nagyszámú közönséget. A leventék az atlétikai versenyen szép eredményeket értekel. A százéves vonat ünnep­lése Szegeden Szeged, szept. 29. A vasút 100 éves születési évfordulóját ünnepé­lyes keretek között ülte meg a sze­gedi MfiV üzletvezetőség személy­zete. Az ünnepségen Rabong János üzletvezető mondott ünnepi beszédet. Vasmegyében telepszik meg Apponyi Albert gróf Budapest, szeptember 29. Mióta a csehek Apponyi Albert grófot arra kényszeritik, hogy éberhardti birto­kát elhagyja, a gróf azt a kívánságát fejezte ki több ízben, hogy Vasme­gyében óhajtana megtelepedni. Érte­sülésünk szerint Apponyi Albert gróf ügyvédje gróf Széchenyi Rezső gyöngyösapáti birtokának megvéte­lére folytat tárgyalásokat s a vétel­ügylet perfekíuálása a legközelebbi jövőben várható. Álhir a magyar-oláh vámháboruról Budapest, szept. 29. R széndij­tételek romániai emelése miatt olyan hirek terjedtek el, mintha vámhá­ború tört volna ki Alagyarország és Románia között. Illetékes he­lyen azonban ezt a hírt a leghatá­rozottabban megcáfolják. Békéscsabai Ipartestület rendkívüli elöljárosági ülése A békéscsabai ipartestület elöljá­rósága hétfőn tartotta rendkívüli gyűlését, melyen tekintettel a tárgy fontosságára, az iparhatósági biztos és az ipartestületi ügyész is jelen volt. Ugyanis a kereskedelemügyi mi­niszter megküldte a létesítendő „Kézműves Tárlat" törvényjavasla­tát, észrevéte'ek megtétele végett, fiz elöljáróság pontról-pontra meg­tárgyalva a javaslatot, több vál­toztatást fog az októbsr elsején Szegeden tartandó kamarai gyűlé­sen javaslatba hozni. A békéscsabai ipartestület, amint lapunk olvasói emlékeznek is, kü­lön kézműves kamaráért harcolt, azonban a kormány a kamarákat érin'etlenül hagyva, csupán kézmű­ves testületetet akar felállítani, hz­zel azonban az iparosság nagyobb része nincs megelégedve, mert a kö­zös kamarákban nem látja biztosí­tottnak érdekei megvédését. A mérv­adó körök pedig a kamarák ketté­választását a dolog költséges volta miatt nem akarják. Most a békés­csabai ipartestület azzal az indít­vánnyal fog a kamarai gyűlés elé járulni, hogy ha nehéz is költsíges volta miatt a külön kamara felál.i­tása, akkor szervezzék meg a meg­levő kamara keretén belül, vagyis teljesen válasszák ketté a kereske­delmi és iparkamarát, maradjon ugyan ugyanazon a helyen, de le­gyen két különálló, egymástól füg­getlen ügyosztálya, melyek élén egy­mástól szintén függetlenül a mostani titkárok külön, külön elnökökkel működnének. Azt hisszük, ebbe a kormány is belemenne s az iparos­ság is érdekei megvédésére köny­nyebb teret kapna s régi kívánsága a külön kamarát illetőleg teljesülne.

Next

/
Thumbnails
Contents