Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-06-18 / 135. szám

6 Köróavidék Békéscsaba, 1925 . junius 3. Többek felszólalása után a nagy­gyűlés egyhangú határozatával elfo­gadta mind a négy határozati javas­latot, amelyeket Pálffy elnök veze­tésével 18 tagu küldöttség nyújtott át a parlamentben a miniszterelnök­nek, a kereskedelmi- és a pénzügy­miniszternek. Békéscsaba, junius 17. A kékéscsabai ipartestület is szer­dán délelőtt 10 órára hivott egybe tiltakozó nagygyűlést, amelyen nem­csak Békéscsaba egész iparossága jelent meg impozáns tömegben, élén az ipartestület elöljáróival, hanem szép számban képviseltette magát a battonyai, az eleki és az ujkbyósi iparosság is. Kovács Mihály elnök üdvözölte a gyűlésen megjelent dr. Berthóty Ist­ván polgármestert, a békési, eleki és ujkigyósi iparosság megjelent kép­viselőit, továbbá az összes helybeli, jelenlevő iparosokat és bejelentette, hogy a battonyai iparosok nem je­lenhettek meg a gyűlésen, de táv­iratilag közölték, hogy lelkes együtt­érzéssel járulnak hozzá a tárgy­sorozaton szereplő határozati javas­latokhoz. Megnyitó beszédében hangsúlyozza Kovács elnök, hogy a kézmüiparos­ság mostani súlyos helyzete után már csak az összeroppanás követ­kezhetik. Munka nincs, a termelés szünetel, hitel sincs, csak a nagy terhek, a súlyos adók nehezednek az iparosság vállaira. Pedig fontos érdeke az államnak és a köznek, hogy a kézmüiparosság el ne bukjék, mert a kézműipar neveli a jó szak­munkásokat a gyáripar számára, azonfelül pedig a kézműiparos fon­tos adóalany, amelyre az ország ér­dekében vigyázni kell. Az ország egész kézmüiparossága egyszerre emeli ma fel szavát a mostani el­viselhetetlen helyzet enyhítéséért „Élni és dolgozni akarunk Hazánk jobb jövőjéért! — fejezi be meg­nyitóját az elnök, majd Lipták János alelnöknek (Kinizsi ucca) adja át a szót, aki az építke­zések és közmunkák hatadéktalan s az udvarba léptek, a gazda nyo­mába . . . — Gazduram, — szólt az őrsve­zető — merre vannak az istállók ? — Hátul ... De miért kérdi ezt őrsvezető ur ? — Keresünk valamit . . . Négy elkötött lovat, az uraságét . . . fl nyom a telek lábjáig vezet, onnan be az udvarra ... Itt kell nekik lenni . . . Kondorosi Pista elhaloványult egy pillanatra, de a másik percben már piros lett szép olajbarna arca, ma­gas, délceg alakja kiegyenesedett s odalépett a zsandár elé : — Hát aztán az én istállómban keresi az uraság lovait, őrsvezető ur! ? . . . Hát tolvaj, vagy betyár már Kondorosi Pista, a falu első gazdája ? . . . Van az istállómba ló nem négy, de tizennégy; de az mind a Kondorosi Pistáé: az enyém, őrsvezető ur! ... De ha itt kere­sik az uraság lovát, hát keressék... Ott van az istállóm hátul . . . (Folyt, köv.) megindítása érdekében beszél. Rá­mutat arra a nagy pangásra, amely az építőiparra nehezedik. Ezen meg­győződése szerint csak a középitke­zések meginditásávat lehet változ­tatni, mert magánépitkezésekre a pénztelenség miatt nem számithatunk Alapos érvekkel ecseteli az összes közmunkák megindításának sürgős­ségét, majd határozati javaslatot ter­jeszt elő erre vonatkozólag, amelyet a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel teszi magáévá. Dr. Forray Lajos ügyvéd, az ipar­testütet ügyésze a közterhek elviselhetővé té­tele érdekében terjeszt elő javaslatot. Rá­mutat arra, hogy a mai helyzet eg­zisztenciákat rombol össze. A súlyos adóztatás hatása megdöbbentő, de még orvosolható. A genfi tárgyalá­sokon elismerte a népszövetségi fő­biztos, hogy a magyar iparosság elérkezett teljesítőképességének végső határához. Pedig a szomorú valóság az, hogy a nagy terhek már messzi tul is halaáták ezt a határt. A kéz­müiparosság az adónemek egységesítésétől, az adókulcsok leszállításától és az adóknak százalékos kivetése helyett arányos, tételes meghatá­rozásától várja a terhek eny­hülését. A határozati javaslatot egyhangúlag teszi magáévá a gyűlés. A hitelkérdés megoldásáról nagy felkészültséggel és meggyőző érvekkel beszél Meskó Béla, a bé­késcsabai Iparosbank vezérigazga­tója. Rámutat arra, hogy az első kisipari hitelakcióban nem volt kö­szönet. A miniszterelnök genfi sike­reivel végre elérkezett a pillanat arra, hogy az iparosság ujabb, sikeresebb hiteiakció révén talpraállását, vagy legalább is helyzetének enyhülését remélhesse. Gyors, hosszúlejáratú, olcsó, igazságos hitelt sürget a kisipar számára s az erre vonatkozólag általa elő­terjesztett határozati javaslatot egy­hangú lelkesedéssel fogadják el. Ifj. Horváth Mihály ipartestületi jegyző tartalmas beve­zető ismertetetés után a balesetbiztosítási és be­tegsegélyezési sérelmek or­voslására, a hatósági üzemek megszüntetésére, a kontár­ipar eltiltására és a tanonc­oktatás megreformálására vonatkozólag terjeszt elő nagy he­lyesléssel elfogadott határozati ja­vaslatot!, mig Könyves T. Kálmán előljárósági tag, az Iparos Újság f. szerkesztője az iparosság érdekeinek hathatósabb védelméről beszél. Megemliti, hogy az iparosság jogos érdekeinek hatha­tós védelméről és a törvényhozás­ban való érvényrejuttatásáról meg­felelő parlamenti képviselet nélkül szó sem lehet. Rámtat arra a tényre, hogy ma életbevágó törvényeket hoz­nak az iparosságról — az iparosság nélkül. A Huszár-féle törvényjavaslat kapcsán most jó alkalom kínálkozik ennek a képviseletnek a biztosítá­sára. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely a Huszár-féle választójogi törvénytervezet mellett fog­lal állást, minthogy ez volna a legmegfelelőbb a kézmüiparosság jogos érdekeinek parlamenti védelmére. Ezt a javas­latot is egyhangálag tette magáévá a nagygyűlés, amelyet Kovács Mi­hály elnök ezzel be is rekesztett, megköszönve a megjelentek érdeklő­dését és az illetékesek jóindulatu pártfogásába ajánlva a hozott hatá­rozatokat, Katonai szemle a kormányzó születésnapján Budapest, junius 17. Elkészült a nemzeti hadsereg tisztjei részére a tá­bori diszsisak és a bogláros öv. A sisak a XVíI. századbeli ősi magyar tipusu könnyű huszársisak, az öv pedig ennek a kornak tiszti diszöv min­tájára készült. A tisztek a legelső alkalommal csütörtökön a kormányzó születésnapi szemléjén vonulnak ki az uj tábori díszben. 9z erdélyi oláh rémuralom ujobis mártírja Kolozsvár, junius 17. A csikmegyei választások alkalmával a magyarpárt csikmegyei tagozatának titkárát súlyosan inzultálták, aminek következtében a nagyfokú idegességben szenvedő ügyvédet elborult elmével szállították be a kolozsvári klinikára. Álla­pota azóta egyre rosszabbodott és végre tegnap este kinos szenvedés után meghalt. Az ellenzék is a minisz­terelnök mellé éli a Benlozky-ügyben Budapest, junius 17. Gróf Bethlen István miniszterelnöknek a Bsniczky ügyben elmondott beszéde politikai körökben mély benyomást keltett. A miniszterelnök felszólalása minden szempontból megvilágította a Benicky ügyet és most már az ellenzék maga is átérzi annak a (szükségét, hogy eddigi magatartását revízió alá vegye. Az amerikai bevándorlási törvényt modositani akarják New-York, junius 17. Az amerikai iparosok nemzeti tanácsa indítványt terjesztett be az Egyesült Államok kormánya elé, amely az uj beván­dorlási törvénynek olyan értelmű módosítását kívánja, hogy ezután a bevándorlási kérvényeket nem a nem­zetekhez tartozóság, hanem az ipari csoportosítás szerint bírálják el. A washingtoni kormány az előterjesz­tést komoly megfontolás tárgyává teszi. (KEK) Tizenotszázaléhos tisztviselői fizetésemelés Budapest, junius 17. A tisztviselők 15 százalékos fizetésemelésének kiutalása julius elején pót­jegyzék formájában megtörténik. A további 5 százalékos fizetésjavitást a státusrendezés során kapják meg. Decemberben a Népszövetségnél újból felvetik a tisztviselők további fizetésemelésének kérdését. Felmentette a törvényszék Hady ilntali, az iE6V vezérigazgatóját Az ACsEV által Hady Antal az AEGV vezérigazgatója ellen indított rágalmazási és becsületsértési perben a gyulai kir. törvényszék Tóth taná­csa kedden délután Gellenyi Ernőt, az ACsEV igazgatóját haligatatta ki, akinek terjedelmes vallomása az egész délutánt igénybe vette. Szerdán reggel folytatták a tárgya­lást és elsőnek dr. Szegedi Kálmánt, az AEGV alelnökét hallgatták ki s utána még két tanút, Fritsch Rezsőt és Ujfaludi Jánost hallgatta ki a törvényszék. Kihallgatásukkal a ta­núkihallgatások befejeződtek és d. e. 11 órakor dr. Petrovszky Győző, az ACsEV ügyésze kezdte vádbe­szédét elmondani, amely közel két óráig tartott, egészen a délelőtti tárgya­lás befejeztéig. A délutáni tárgyalás két órakor kezdődött dr. Berthóty Károly kor­mánytanácsos, orosházi ügyvéd védőbeszédével, aki igen szaksze­rűen felépített hatalmas beszédében megdöntötte a vádló összes állításait. Ezután Tóth Ferenc elnök bezárta a tárgyalást és bejelentette, hogy a bíróság ítélethozatalra vonul vissza és az ítélet kihirdetése délután öt órakor lesz. Az ítélet kihirdetését szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg ugy, hogy szép számmal jelent meg a hal­gatóság is. Öt óra előtt — lapunk zártakor — Tóth Ferenc törvényszéki elnök újból megnyitotta a tárgyalást és ki­hirdette a kir. törvényszék Ítéletét, mely szerint a törvényszék Hady Antal vezérigazgatót a rágalma­zás és becsületsértés vádja alól felmentette és köte­lezte az ACsEV-et a kincs­tár javára 2 millió 300 ezer, mig az ügyvédi dij cimen 8 millió korona, összesen 10 millió 300 ezer korona költség megfizeté­sére. A felmentő ítéletet a közönség megelégedéssel fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents