Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-06-13 / 131. szám

Békéscsaba, 1925 junius 13. Ira lOOO karon®. Szombat VI. évfolyam 131. szám tC V<~J l- ' • . Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. füpgetl&n keromxtémy politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN j Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy bóra 25000 K.|: Egyes szám ára 1000 K Tiszteletadás (vfc.) Budapest lakosságának nem zeti alapon ailó hatalmas tömege impozáns módon adott kifejezést annak a hódolatnak és mélységes ragaszkodásnak, amellyel Magyarország Kormányzója, Horthy Miklós iránt viseltetik. Közel két órán át hömpölygött a tömeg a Kormányzó Ur előtt határtalan lelkesedéssel éltetvén őt. Köztudornásu, hopy ez a tüntetés abból 8z alkalomból történt, hogy egy lekiismeretlen és hazafiatlan ember összefogva egy zsidó újsággal &rra a példátlan gaztettre vetemedett, hogy alávaló guanusitá okat és rágalmakat szórt Magyarország Kormán zójára. Ez a gyalázatos tett a leggonoszabb teKintélyrombolásnak készült s az volt a cé js, hogy az egész mai Magyarországot még jobban meggyalázza az amúgy is rajtunk taposó köíföid előtt. A gálád támadást undorral utasította vissza nnnakidején a hazafias msgyar társedalom, a merénylők pedig — egyik szabadságát, másik létét vesztette el méltó büntetésként. Ö2 az ország fővárosának hazafiasan érző lakossága szükséget érezte annak is, hogy H Kormányzó Úrhoz való ragaszkodásának kifejezést adjon. Ezért gyűltek össze beláthatatlan tömegben Budapest magyar és keresztény polgarai, hog : hodoló felvonulást rendezzenek a várba, Horthy Miklós elé. Az a 30 tagu küldöttség, amely a Kormányzó ur elé járulhatott, nemcsak Budapestpek, hanem az egész ország hazafias népének érzését és gondolkodását képviselte. Mert nincs az országban egyetlen falu sem, ahol megvetéssel és undorral re fogadták volna azt az orvtámadást, amelynek nyilvánvaló célja egy uj október felidézése. Nem kell atioz nagy politikusnak lenni, hogy megérezze az ember: ennek az egész rendszeres hajszának nem lehet más a célja, mint a keresztény és nemzeti gondolat sárbatiprása. így csinálták ezt 1918 ban is, csakhogy akkor a főkoloinpost, akit a forradalomcsinálásra beugrattak, nem Be liczkynek hívták, hanem Károlyi , Miháiynak. Most azonban már tanult a magyar. Belát a boszorkánykonyhába s nem hagyja magát többé félrevezetni. Résen all s ha kell ököllel üt le a fel forgatókra. Az őrtállók vezére ma is az, aki akkor megmentette azt, ami még menthető volt ebből a szerencsétlen országból: Horthy Miklós. Érzi ezt minden magyar ember s határtalan bizalommal és hüseggel ragaszkodik legfőbb urához. Az urnapi felvonulás ennek a ragaszkodásnak s mély tiszteletnek volt a kifejezője. A várba felsorakozott tízezrekkel lélekben együtt voltak az ország milliói. És ez a felvonulás, az a harsogó éljen azt hirdette, hogy az ország készen áli, hűséggel és ragaszkodással tekint Kormányzójára, akit a legfőbb őrhelyre állított. Ha a forrada'oin újra berzenkedni mer, csak egyetien intést vár a magyar nép, csak egyetlen parancsot a nagy Ur ajakáról . . . es összemorzsolja azokat, akik útjába állanak a meggyalázott haza feltámadásának. Egész Budapest leltiesen tüntetett a Narmányzo mellett Negíuenezer főnyi tömeg járult Budapest, junius 12. (MOT)A nemzeti alapon álló egyesületek és szövetségek csütörtökön délelőtt impozáns hodoló menetben vonultak fel a kir. várba a kormányzó elé, hogy tanúságot tegyenek előtte ragaszkodásukról és hődolatukról. Már a kora reggeli órákban gyülekeztek az egyes csoportok zászló alatt a főváros különböző pontjain és megindultak a Petőfi-tér felé, hódolattal a Kormányzó elé amely a menet kiinduló pontja volt. Az Urnapi köimenet közönsége szintén csatlakozott a csoportokhoz, úgyhogy 10 óra tájban a Petőfi-teret és környékét úgyszólván ellepte a közönség. A rend fenntartására nagyszámú rendőrség vonult fel. Az impozáns menet pontosan 12 órakor indult el a Petőfi-térről. Az élen diszbeöltözött lovasrendőr osztag haladt, melyet a rendőrség zenekara követett. A felvonult egyesületek sorában az elsők az ifjúsági egyesületek voltak, amelynek élén a rendőrbizottság haladt Illosvay Gusztáv nyugalmazott államtitkár vezetésével. A menet az Erzsébet-hidon haladt át Budára és a Várkert alatt a Hunyadi János uton kanyarodott fel a várba. A menet számára kordon tartotta szabadon az utvonalat. A palota udvara közepén szemben a kormányzó lakosztályának kertjével dalárda állott fel, majd később a rendőrség zenekara. Pont háromnegyed 1-kor, amikor az első sor az Oroszlánkaputól balra eső bejáraton belépett a palota udvarára, a dalárda a himnuszt énekelte. Amint a kormányzó felesége és gyermekei társaságában megjelent az erkélyen, frenetikus erővel tört fel az „Éljen 1" Ezer és ezer kar emelkedett a kormányzó felé. Negyvenezer főnyi hódoló tömeg felvonulása a kormányzó előtt A himnusz hangjai után a rendőrség zenekara belekezdeti egy indulóba és megindult a hódoló menet a kormányzó előtt. Négyes sorban másfél órán keresztül mintegy 40 ezer ember haladt el a korMelyik a betyár? Irta: HERKE MIHÁLY. Ugy teszek, amint te tettél... Mikor engem csókoltál, mikor en?em öleltél, a lelked ott csapongott a másiknál... A tüz, amit a csókodban éreztem, az a szorítás, az a szilaj ölelés, amikor magadhoz vontál, nem nekem szólt, nem énnekem adtad, hanem annak a másiknak ott, ahova a lelked elszállt, akinek hitvány céda lelkével forrt össze a lelked érzésben, gondolatban akKor is, mikor én tartottalak a szivemen, fiikor az én lelkem tüze égette, perzselte, hazug, képmutató lelkedet. . . Ilyen leszek én is ezután ... Olyan leszek, amilyen te vagy most Kondorosi Pista I.. . Majd nekem is lesz egy nótám . .. lesz .. . Olyan, mint neked van ... Ha nem kellettem neked, nem kellesz te se nekem. Ha én utadba vagyok, utamba vagy te is . . . De nem leszel sokáig .. . Elteszlek az utamból hamarább mint te engem . . . Betyárokkal cimborálsz, hát beiyár vagy te is ... S ha betyár vagy, oda juttatlak, ahol minden betyárnak a helye van: a szegedi várba. . . . S lehetek akkor én is szabadon az, a mi te vagy most: a másé. — Mindenkié . . . meg akié én akarok lenni . . . Majd kitörülte a szemébe lopódzott könnyeket, felütötte a fejét büszkén, dacosan a megcsalt asszony és csöndesen, keserűen dúdolta: Ellopták a selyemkedőm tiilem, Megcsalt engem az uram a hűtlen.,. Hogy ha megcsalt, nincs a miért [bánjam, Tudom Isten ő sir majd utánam... Piros kendőm lobogtatom meg csak, S egy ujamra, lesz szeretőm öt, hat... Aztán oda ált a tükörelé lesimította elől két oldalra göndör szőke haját, megigazította fején a kontyot formásra ; magára vette virágos legszebb selyem ruháját és eltávozott ő is a Kondorosi ősi portáról. Elment a falu másik vége feié, a merre lánykorában járt, amikor még az egész falu fiata

!ságának volt körülrajongott bálványa, el nem ért vágya. Nem pedig egy embernek: az urának eldobott rongya, megunt aszszonya . . . Hiába! az asszonyszív is olyan, mint a pohár. — Ha szinig megtelt, kicsordul. .. He'ek, hónapok multak .. . Kondorosi Pista hűségesen kijárt esténként, meg éjelenkint a Bogarasi csárdába . .. A menyecske a szép asszony meg otthon maradt a virágos portán. De már nem volt egyedül, mint addig... Mikor az ura elment hazulról és éj borulta Kondorosi kúriára, megnyílt hátul a kertajtó s lapulva, lopva osont be azon egy magas, vállas, szálfatermetű, állig cifraszürbe burkolódzott ember s tornác hátsó végén fölmenve eltűnt az éji homályban a szürke, fehér faiak között: a Kondorosi Pista ágyas házában... Deli Pista volt, a falu egykori legszebb legénye. Akkor azonban már a bujdosó Rózsa bandájának legdélcegebb betyárja, a bátor, vakmerő bandita, akit a szive hajtott a betyáréletre, nem olyan régen . .. Szegény, árvalegény volt valamikor s ott lakott a falu végén, a cigánysoron, mikor megismerte a falu legszebb leányát, a gazdag Csáki Pirost... De mit keresett volna a szegény szolgalegény a gazdag Csáki-portán ? ... Ahova még béreslegénynek se kellett volns, mert volt ott már elég az is ... Hát csak sóhajtozott és utánajárt a gazdag, szép leánynak s boldog volt, h-i egy pillantására is érdemesítette az. Noha szivében az sem idegenkedett a szép szolgalegénytől... Mikor aztán hire járt, hogy a gazdag Csáki Piros a Kondorosi Pista felesége lesz, meghason ott lélekkel, megsebzett és megtört szívvel otthagyta a falut Deli Pista s bánatában, keserűségében felcsapott betyárnak ... Aztán addig hánytavetette a sorsa, mig bekerült Rózsa Sándor bandájába ... S az újvidéki siralomházból való megszökése és bácsi erdőből való kibujdosásuk után pedig visszakerült a faluja határába, ahol esténként a Bogarasi csárdába járogatott bufelejtőre, meg tuadni egy némely rablott dolgokon: szilaj csikókon, címeres ökrökön, amiknek mindig tudott gazdát keríteni a madárcsicsergésü, csapodár szép asszony: a Feleki Boris. Akinél egyszer véle; lenül aztán meg már „üzleti szempontból" találkozott esténkint szivének régi ellenfelével, a gazdag és híres Kondorosi Pistával, akkor már a falu első gazdájával... De bajárt Deli Pista titokban, lopva a faluba is a régi nevelőanyjához, hogy juttasson annak néhanéha, ami tőle tellett. Arra találkozott egyszer, két év után újra Csáki Pirossal a Kondorosi Pista szép feleségével; éppen jókor . . . Amikor a megcsalt és kijátszott asszony szive már csordultig megtelt keserűséggel, de fenékig vággyal, hogy bosszút állhasson csapodár, csalfa urán . . . Odadobta hát magát a megcsalt asszony annak a karjába, aki két évvel aze őtt {reménytelen szivének keserűségében miatta bujdosott el s lett útonálló, futó betyár . . . (Folyt, köv.)