Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-08-27 / 192. szám

Ara Békéscsaba, 1925 augusztus27 lOOO korona. Csütörtök VI évfolyam 192. szám fOffgotlon korosxtény politikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal t Békéscsaba, Szent István-tér 18. Teleion: 60. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Fel el ősszier kesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szára ára 1000 K 6—7 óra között érkezik Debrecenből Békéscsabán keresztül GyuIára autón. Gyula határánál a veszei hídnál a vármegye főispánja négyes fogattal várja a főherceget, majd 40 lovasbandériumostól kisérve bevo • nulnak a városba. A Kossuth-téren a vitézi díszszázad tiszteleg a főherceg előtt, majd lampionos sorfal között szálláshelyére a gróf Almássy kastélyba megy. Szeptember hó 7-én Gyulaváriba megy a főherceg az összes hivatalos előkelőségekkel együtt hol vitézi birtokbaiktatás lesz, ünnepélyes keretek között. Az ünnepség istentisztelettel kezdődik, majd a gyulavárii községházán díszközgyűlés lesz, melyen az ünnepi beszédet a főherceg mondja. A díszközgyűlés végeztével kivonulás a község közelében levő bedőszegi vitézi telekre, hol megtörténik megfelelő szokásos formák között a már említett vitézek birtokbaiktatása. A beiktatás végeztével délben Gyulaváriban díszebéd lesz az előkelőségék részvételével. Este a vármegyeháza nagytermében nagyszabású bál lesz, melyen a főherceg is résztvesz. Szeptember 8-án délelőtt a Képzőművészeti Társulat és a vitézek által rendezett kiállítást nyitja meg a főherceg, majd a vármegyeházán fogadja a kőlönböző tisztelgő küldöttségeket. Délután végignézi a versenyeket. A verseny végeztével kiosztja a nyerteseknek a dijakat és azután autón Budapestre utazik. % versenyek előkészítésén is serényen dolgoznak. Folyik már az orosházi és a szarvasi lóversenyek megszervezése is. A gyulai nemzetközi lovasmérkőzés pályáján nagy gonddal dolgoznak, hogy az a legkényesebb lovasok igényeit is kielégítse és „teljes mértekben megfeleljen a modern követelményeknek. A lovas mérkőzések egy-egy száma a Kormányzó és József főherceg nevére van kiírva, akik igen l tekintélyes értékű dijat ajánlottak fel. Dijat ajánlott fel még a honvédelmi miniszter és a földmivelésügyi miniszter is. A versenyek iránt már eddig is rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg az urlovasok részéről. Bejelentette eddig részvételét Frigyes Vilmos porosz herceg, báró Lüttwitz (Németország) gróf Eszterházy Mihály és a cseh hadsereg lovastisztjeinek kiválóbbjai. A többi ^országból is rövidesen beérkeznek a benevezések. Kiküldi a versenyre a földmivelésügyi minisztérium a magyar lótenyésztés tanulmányozása végett Magyarországon tartózkodó török bizottságot is. Magyar véráldozat A magyar királyi hadtörténelmi evéltár kiadásában megjelenő „Magyar Katonai Közlöny" olyan közírdekü cikksorozat kiadását kezdte neg, mely méltó arra, hogy a legszélesebb körökben figyelmet ébesszen. A folyóirat sorozatosan isnerteti a magyar csapatoknak a viágháboruban való szereplését és veszteségeit. Azt, hogy Magyarország :rején felül vett részt a világhábouban, hogy sokkal több magyar :mber állt fegyverbe, került a harcérre, szenvedett fogságot, sebesülést is hősi halált, mint amennyi lélekszám szerint reánk esett volna, azt ni magyarok, a statisztikai adatok anusága nélkül is nagyon jől tudjuk, \ külföldiek és a jövő történetírói izonban csak a statisztikai adatoknak 5s a hiteles forrásmunkák feldolgo:ásának adnak hitelt, ezért nem hiibavaló, sőt igen fontos munka, ha iz illetékes szakemberek hiteles idatok alapján mutatják ki azt a szomorú igazságot, aminek a hitelélez a magyar köztudatnak nincsen szüksége bizonyítékra. A hiteles adatok kétségtelen érveirel lehet bebizonyítani, hogy a há)oru alatt Magyarország sokkal töb)et áldozott a monarchJ érdekében nint amennyire kötelezve lett volna, Magyarországnak a háború előtt 21,011.000 lakosa volt, az 51,000.000 akosságu monarchia lélekszámához irányítva tehát 41M4 százalékban tellett volna hozzájárulnia a háborús áráldozathoz. Különböző hivatalos tdatok egybevetésével azonban meg ehet állapítani, hogy Magyarországjói 3.381,785 ember vonult be, ami 11*14 százalék helyett a monarchia ladköteleseinek 4343 százalékát eszi ki. Magyarország tehát 2'29 százalékkal több véradót adott, mint ímennyit tőle a monarchia jogosan negkövetelhetett. Számban kifejezve ÍZ azt jelenti, hogy 181,535 emberei több katona vonult be Magyar)rszágról, mint amennyinek a mozgósítására kötelesek lettünk volna. De aki tudja azt, hogy a magyar :sapatok mindig a legrosszabb fronok legveszélyesebb pontjain küzlöttek, az nem kételkedhetik abban, logy a hősi halottak között Magyar)rszág arányszáma még sokkal magasabb lehetett. A kimutatás szerlesztői sajnos, nem támaszkodhatak hiánytalan hivatalos adatokra. A százalékszámok összevetésével ők 530,965-re teszik a Magysr Szentkorona Országaira eső halottak arányszámát, ami azt jelenti, hogy a harctéren pusztult a magyar hadköteles bevonultaknak több mint 15 százaléka. A világháború magyar sebesültjeinek számát másfélmillióra teszi, ami a bevonultaknak majdnem 50 százaléka. Ez annyit jelent, hogy minden második bevonult magyar katona legalább egyszer megsebesült. Monarchiából összesen 2.086,000 katona esett hadifogságba. Ebből a számból Magyarországra 837,000 hadifogoly esik; az összes bevonultak 24 százaléka. Tehát minden negyedik emberünk hadifogságba esett. Viszont a honvédelmi minisztérium adatai szerint Magyarországon összesen 300,000 ember élvezett fölmentést. Mindezekből nyilvánvaló, hogy nagyon optimisztikus számítás, ha az egész monarchiából reánk eső százalékszám szerint számítjuk ki a veszteségeket, hiszen a magyarok mindig ott voltak, ahol legolcsóbb volt az emberélet. Beszédes számok és ékesen szóló adatok ezek I Megvannak számlálva a kisantant napjai A kisantant abban a formájában, amellyel ma adja meg a Balkán és Középeurópa arculatának jellegét, immár négy esztendeje áll fenn, ez alatt a négy esztendő alatt azonban produktív munkát nem végzett. Azt a negatívumot, amely a Magyarországgal szemben elfoglalt tagadó álláspont hangoztatásában merült ki, igazán nem nevezhetjük munkának. A kisantant a maga három államát gazdaságilag összekovácsolni nem volt képes, holott igazi célként az egyéb politikai célok mellett ezt kellett volna kitűznie, ha enntk az alakulatnak életképességet akartak biztosítani annak megalkotói. Ma már nem is kétséges és vitatkozni sem lehet ama tény felett, hogy a kisantant mai formájában nem maradhat hosszú éietü s ezt érzik, sőt érezték az illetékes tényezők is. 9z oláhok hazaárulással vádolják az erdélyi református egyházat Kolozsvár, augusztus 26. Az erdélyi református egyház tegnap délután tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy az oláh iskola cé jaira jogtalanul és erőszakkal elvett szászvárosi református kollégium ügyében a Népszövetséghez fordul. A Genfben beadandó memorandum elkészítésével dr. Illés Gyulát bízták meg, a kolozsvári rendórprefeklura azonban, amely mindenképen meg akarja akadályozni a reformátusok jogos panaszainak, külföldre juttatását, az erdélyi református egyház és dr. Illés Gyulával szemben hazaárulás címén egyképen megindította az eljárást. Jellemző különben megemlíteni, az erdélyi református egyház a stockholmi konferencián dr. Ddrkó Ákossal akarta magát képviseltetni, Darkó útlevelének a kiállítását azonban az oláh hatóságok minden indokolás nélkül megtagadták. Nem kapott útlevelet dr. Illés Gyula sem, aki Genfben a népszövetség elölt akarta hivatalosan képviselni az erdélyi református egyházkerületet. A hallatlan erőszakosság Erdély több mint egy millió protestánsai körében nagy felháborodást keltett. József főherceg és sok külföldi előkelőség a Vitézi Szék gyulai lovasmérkozésén iránt — Rendhiuüli érdeklődés a nemzetközi flitÉzi telehbeihtatás Bedöszegen Békésvármegye közönsége előtt még ismeretlen és nemzetközi szempontból is nagyjelentőségű lovasmérkőzéseket rendez a Vármegyei Vitézi Szék Gyu'án szeptember hó 6-án és 8-án, mig a közbeeső napon szeptember 7-én vitézi telekbeiktatás lesz a József kir. főherceg által adományozott vitézi telekbe Bedöszegen. Ez alkalommal iktatják be vitéz Molnár Mihály századost és két legénységi vitézt a nekik adományozott telekbe. A várm. Vitézi Szék székkapitánysága vitéz Szabó Jernő százados szakszerű vezetése alatt már hetek óta dolgozik a legnagyobb fáradsággal azon, hogy a versenyeket minél sikeresebbé tegyék. Ezt különben teljesen garantálja a múltban már tapasztalt mintaszerű rendezés. A napokban érkezett külömben József kir. főherceg szárny segédjétől értesítés a székkapitánysághoz, melyben tudomásul adják, hogy a főherceg szeptember 6-án délután