Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-08-23 / 189. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1925 augusztus 13. Megnyílik a nai iparostanonciskola Az 1922. évben hozott ipartörvény elrendeli, hogy amely községben a női tanulók száma meghaladja a negyvenet, ezek részére a község köteles külön női iparostanonciskolát felállítani. Minthogy pedig Békéscsabán a nöi iparostanulók száma meghaladja 150-et a város gondoskodott az iskola megszervezéséről s az 1925. év szept. havában megnyílik. R női iparostanonciskolába — tekintetnélkül az előképzettségre — tartozik beiratkozni minden női iparostanuló, aki szerződtetve van s akinek szerződése csak 1925. év október 1-je után jár le. R beiratás augusztus hó 28-án és 29-én (pénteken és szombaton) d. u. 3-tól 5 óráig lesz az Irányiuccai állami elemi iskola emeleti tantermében. Az egész tanévre 34 ezer, a február 1-je előtt felszabaduló tanulók 17 ezer korona tanszerdijat fizetnek, ezen összegből a tanulók a tankönyvön kivül minden taneszközt az iskolában kapnak. Minden iparostanuló leány a beíratásra hozza magával a legutolsó évi iskolai bizonyítványát és szerződését annak megállapítására, hogy melyik osztályba lesz beosztható, illetve, hogy egész, vagy félévi tenszerdijtat fizet-e ? Rz iparostanonciskola igazgató' sága ezúton is felhívja a női iparostanulókat, hogy a beiratkozásra kitüzöttt időben és helyen pontosan jelentkezzenek annyival is inkább, amennyiben az ezen idő alatt be ném iratkozó tanulók kihágásért fel lesznek jelentve az iparhatóságnál. üz Alföldi Lovas Egylet őszi versenyei 9 háromnapos verseny programja Az Alföldi Lovas Egylet az idén is nagyszabású versenyeket rendez, még pedig szeptember 6—8-án a békéscsabai versenypályán. Az előkészítés nehéz munkája nagy felkészültséggel folyik és nevezésekre szóló felhívásokat már széjjelküldték. A háromnapos versenyek programjai egyébként a kővetkezők : Távlovaglás: Távlovagló verseny: Táv. 1. nap kb. 75 km. 2. nap kb. 25 km vezetve, utána 5000 m-es kifutóval sikverseny. A távverseny indul 1925. szeptember 7-én reggel 6 órakor Békéscsabáról. Első dij 6,000.000 K, második dij 3,000.000 K, harmadik dij 1,000.000 K. Tiszteletdíj az első három helyezettnek. Emléktárgy minden résztvevőnek. Urlovasok. I. Versenynap. Szeptember 6. 1. Délután 2 óra. Mezőgazdák sikversenye. 2. Félvérek versenye. Táv. kb. 2000 m. Első dij 100 K, második dij 300 K, harmadik 100 K. Emlék| tárgy a győztes lovasának. . 3. Biró Albert emlékverseny. Aka! ddlyverseny. Táv. kb. 4000 m. Első ; dij 1500 K, második dij 400 K, ' harmadik dij 200 K. Tiszteletdíj a I győztes lovasának, j 4. Békésvármegyei gátverseny. Táv. kb. 2400 m. Első dij 1200 K, második dij 350 K harmadik dij : 150 K. Tiszteletdíj a győztes lovasának. 5. Urlovas handicap. Táv. kb. 1200 m. Első dij 1000 K, második dij 300 K, harmadik dij 150 K. Em| léktárgy a győztes lovasának. 6. Urkocsisok kettesfogatu versenye. Ügetőverseny. Cca. 10 km. Tiszteletdíj az első három helyezettnek. A verseny csupán 3 induló esetén tartatik meg. 7. Kettesfogatu ügetőverseny. Cca 6 km. Tiszteletdíj az első három helyezetinek. A verseny csupán 3 induló esetép tartatik meg. Galamblövő- és ponnyverseny. II. Versenynap. Szeptember 8. Délelőtt 10 óra. Megnyitóverseny. 5 galamb. Tiszteletdíj az elsőnek, emléktárgy a másodiknak. Nyeretlenverseny. 5 galamb. Vigaszverseny. 3 galamb. Délelőtt fél 12 óra. Ponnyverseny Emléktárgy az I. és II. helyezettnek. Táv. kb. 500 m. II. Versenynap. Szeptember 8. 1. Délután fél 2 óra. A távlovagló verseny résztvevőinek beérkezése. 2. Mezőgazdák sikversenye. 3. Békéscsabai sikverseny. Táv. kb. 2000 m. Első dij 1000 K, második dij 300 K, harmadik dij 100 K. Emléktárgy a győztes lovasának. 4. Báró Urbán István emlékverseny. Gátverseny. Táv. kb. 2400 m. Első dij 1200 K, második dij 350 K, harmadik dij 150 K. Tiszteletdíj a győztes lovasának. 5. Félvér akadályverseny. Táv. kb. 5000 m. Első dij 1000 K, második dij 300 K, harmadik dij 100 K. Emléktárgy a győztesnek és lovasának. 6. Alföldi akadályverseny. Táv. kb. 6000 m. Első dij 1500 K, második dij 400 K, harmadik 200 K. Tiszteletdíj a győztesnek, emléktárgy a győztes lovasának. 7. Hölgyek kettesfogatu ügetőversenye. Cca. 4 km. Tiszteletdíj az első három helyezettnek. A verseny csupán 3 induló esetén tartatik meg. 8. Egyesfogatu hajtóverseny. Cca 5 km. Tiszteletdíj az első három helyezettnek. A verseny csupán három induló esetén tartatik meg. Nevezési zárnap és eladlsi árbejelentés aug. 30. 6 óra. Teherközlés szept. 2. 12 óra. írásbeli vagy távirati nevezések és nevezési dijak a ló nevét, nemét, származását, szinét, korát, valamint a versenyben viendő súlyt tartalmazó nevezési lappal egyült az egylet titkárához (Vinczehidv Miklós, Békéscsaba) intézendők. Távirati nevezések 48 órán belül írásban megerősítendők. Versenyszinek mindenképen közlendők. Elégedetlenség a soproni dalosversenyen hozott itéleteh miatt Felbomlófélben a Magyar Dalosszövetség Az augusztus 16-iki soproni országos dalosverseny ránk, békéscsabaiakra nézve is meglepetést hozott. Meglepetést hozott azért, mert kiváló dalárdánkat, az Iparos Dalárdát a zsűri ítélkezése minden kitüntetéstől elütöe. Különösen meglepetésszerüleg hatott ez, mert az egyes versenyszámok eléneklését egyöntetű gratulációval fogadta a zsűri tagjainak nagyrésze és mindenki a legalább is második dijat helyezte kilátásba. Ez a nem megérdemelt eredmény aztán nagvon lehangolta lelkes dalosainkat. Éreztek sérelmüket és érezték azt, hogy hosszú heteken át kifejtett hatalmas munkájuk megérdemelt gyümölcsétől egy pillanatnyi tévedés fosztotta meg, amit természetesen utólag már nem tudtak orvosolni. De mint értesülünk, ennek a súlyos tévedésnek nemcsak a békéscsabai Iparos Dalárda, hanem sok más dalárda is áldozata lett. A zsűri ítélete a régi dalárdák között nagy elégedetlenséget keltett. A budapestiek, nyíregyháziak stb. dalárdák ki akarnak lépni az Országos Dalosszövetségből, különösen a Farkas Nándort ért mellőzés miatt. Farkas Nándor Budapest egyik legjobb dalárdájának, a Polgári Dalárdának karnagya, ő szerezte az egyik versenyszámot is és mégis csak negyedik dijat nyertek. A budapesti Polgári Dalárda a dijat nem vette át, de ha sonlóképen cselekedett több sérelmet szenvedett dalárda. A szövetségből kiváló dalárdák Farkas Nándor elnöksége alatt óhajtanak uj országos szövetségbe tömörülni. Mint értesülünk, a megindult mozgalomhoz a békéscsabai Iparos Dalárda is és több környékbeli dalárda is csatlakozni akar. Régi történet Irta: HERKE MIHÁLY. Mikor odaért a cselédség, élükön az öreg gróffal, Rúzsa emberei már lóháton voltak, csak a vezér állt ott gyalog. Ugyanis a lövés zajára talpraugrált a cselédség s hallván a vigadoterem bezárt ajtaján a dörömbölést, rögtön átlátta a helyzetet, fegyverre, meg ütlegre kaptak, aztán a bezárt ajtót felnyitván, urukkal együtt a park hátulja felé siettek, ahonnan a lövés és civakodás hallattszott. R gróf is, meg a cselédség is megtorpant azonban, mikor a magukkal hozott fáklyafényénél meglátták, hogy a park kijáró ajtajánál a fák árnyékában még mindig sötét, fegyveres alakok állnak, mozognak nyugtalanul a toporzékoló mének hátán. De nem hagyta őket kétségben egy pillanatra sem a nagyfejű bozontos vezér. Odalépett Rúzsa Sándor a gróf elé a kezében tartott duzzadt zsákkal, amit a Bogár Imre nyakából tépett ki s odanyújtotta a grófnak. — Gróf ur, visszavettem ezt a zsákot az Imre gyerektől: a Bogár Imrétől, tögye el a gróf ur. Aztán embereijen mög bennünket tiz lóra való abrakkal, mög a Rúzsa Sándort egy hátaslóval. Az a megvadult Imre gyerök, hogy a hóhér kösse csomóra a nyakravalóját, kilőtte alólam a lovamat, a Szellőt, mikor el akartam kergetni innen. Ló nélkül pedig olyan a betyár, mint szárnya nélkül a madár. Az őreg gróf azt se tudta a tarisznya után nyuljon-e, vagy a fegyverét emelje. A rettegett név hallatára megborzadt a háta, hidegség futott keresztül a testén, de a betyár gyanútlan magatartása és embereinek viselkedése mégis megnyugtatta. Elvette a tarisznyát, amelybe a kevéssel azelőtt elrablott ékszerek, értékek és pénzek voltak belegyömöszölve, aztán mintegy önkénytelenül dünnyögte. — Köszönöm . . . — Nincs mit köszönni gróf ur. Én csak adósságot róttam le ... Azt a nagy szívességet, amikor egy év előtt, ott fönt, az őri erdő alatt kölcsön adta nekünk egy órára a négy deresét . . . Most csak egyet kérek ... S ha híját érzi a gróf ur, vissza hozom azt is nem sokára . . . Most husz pandúr szaglássza a nyomunkat, mire hasad a hajnal a szondi erdő sötétségével keli betakarodznunk . . . Hát azért kérem azt az egy lovat . . . A gróf meghatódva a halott szavakon, oda lépett a betyár elé s j megszorította annak kezét magyaro• san, barátságosan s ugy mondta: — Jöjjön hát s válasszon lovat az istállómból, amilyet akar visszahozni se kell . . . Nem lesz az én ménesem kevesebb — egy lóval... Az abrakos tarisznyákat meg töltesse meg embereivel ... S ha abrak híjában lesznek valamikor, a magtáramban mindig találnak fölösleget . . . K. Sándor gróf elszokta könyvelni a szívességet annak javára, a kit az megilleti, Sándor öcsém 1 — szólt a gróf s megveregette barátságosan a bozontos fejű vezér széles vállait . . . Amit, ha a későbbi Ráday nagy ur látott volna, bizonyára statáriumot hirdettetett volna ki azonnal Pesvármegye területére is, meg lakat alá tétette volna K. Sándor grófot is egy kis időre . . . Azután csak egyszer találkozott még életében Sándor gróf a hírhedt betyárral két év múlva, egy juliusi nap alkonyatkor, az üllői határban, mikor az unokája keresztelőjére utazott a lányával, föl Pestre . . . Éppen akkor űzte, hajtotta Rúzsa Sándort hatodmagával tiz lovaspandur a Duna felől . . . Fői is tűntek már a látóhatáron a lovaspandurok, mikor a bandita keresztül vágtatott az országúton a gróf kocsija előtt egy hajitásnyira. Mikor az országút mentén húzódó vízlevezető árkot ugratta keresztül a menekülő bandita vezér, a lova patkója megakadt egy, földből kiálló hosszan elnyúló fagyökérba és a ló ugrást tévesztvén, repülése közben belebukott az árokba s kitörte egyik első lábát. A ló nélkül maradt vezér, — kire nyomban rá ismert a gróf — kétségbe ejtő helyzetében, nehogy pandúr kezeibe essen, fökapott a kocsira : a betyár jótettét még el nem feledő Sándor gróf kocsijára. És a négy sárkány, még mielőtt az üldöző pandúrok nyomukba léphettek volna, elvágtatott velük mint a kanyargó forgó szél, a sötét palástját magára öltő színtelen esti szürkületben. Egy óra múlva aztán Sándor gróf kocsija ott robogott a kőbányai uton Pest felé, de csak három lóval .. . Mikor kérdezték otthon, hogy hova lett a negyedik lova, tetetett bosszúsággal — hamiskás mosolylyal a bajusza alatt mondta : —- Kehet kapott az uton . . . verje meg a ragya ... hát nem engedtem behozni Pestre . . . — Vége -