Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-08-20 / 187. szám

Békéscsaba, 1925 augusztus 20. Ara WOO korona. Csütörtök VI. évfolyam 179. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal t Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 6G. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSÓ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Szent István napja (vk) Évszázadok óta ünnepel a magyar nép augusztus huszadikán. Eiső királyának nevenapját üli. Az előtt hódol, aki Iegelöször szivta lelkébe a fejedelmek közül Krisztus tanítását, aki {megértette, hogy nemzetét csak akkor kapcsolhatja bele a müveit államok sorába, ha a magyar nép is elfogadja élete .fundamentumául az egyedüli szilárd alapot: a Krisztus evangéliumát. A nagy fejedelem apostoli buzgósággal téritette meg népét. Tisztelettel tekintett reá az akkori müveit világ, mint a legnagyobb uralkodóra. A pápa királyi koronával jutalmazta, a hálás egyház pedig a legnagyobb tisztességoen részesítette: szentté avatta az eiső magyar királyt. Azóta a magyar nép minden esztendőben kegyelettel üli meg nagy királya nevenapját. Áhítatosan hordozza körül Budavárában a legbölcsebben kormányzott, Szent Jobbot s széles e hazában derűs ünnepekkel örvendez e napon. Az ünnepségek mellett azonban kell, hogy a magyar nemzet el-el mélyedjen Szent István napján s gondolkozzék e nap jelentőségéről. Mert kevés az, ha csak ugy fogjuk fel ezt az ünnepet, mint az első magyar király nevenapját. E napnak az ad nemzeti jelentőséget, hogy ahhoz füzük azt a korszakalkotó változást, amely a magyar nemzet életében végbement akkor, amidőn ősi pogány hitét felcserélte a keresztény valással. Nem mondunk nagyot, ha azt állítják, hogy ez az áttérés a legfontosabb cselekedete volt a magyarságnak. E nélkül elpusztult volna, mint a többi pogány népek. A pogány vallás ugyanis híjával van azoknak a mélységes igazságoknak, amelyeknek át kell menniök a népek lelkébe, ha azok államalkotásra vágynak. Európában csak a keresztény világnézet bizonyult olyan alapnak, amelyen állami élet felépülhet. A kereszténység szüntette meg a magyar nép féktelenségét, kalandvágyát, ez tette szelídebbé, polgári életre alkalmassá; a kereszténység szerettette meg vele a munkát, minden társadalmi közösség feltételét. A kereszténység tette tisztává a családi életet, amely igy biztositéka lett az egészséges szaporodásnak. A Krisztus evangéliumában lüktető szociális eszmék kovácsolták egységgé azt a népet, amely széthúzásra olyan nagyon hajlandó volt. A kereszténység szabta meg annak az alkotmánynak a gerincét is, amelyre fel lehetett építeni az ezer éves magyar hazát. Ezt jól meg kell jegyeznie minden magyarnak. Szent István napján erre kell gondolnunk. Nem elég a szép, vidám ünnep, de ntm elég még a vallási kötelességek külső teljesítése sem. Gondolkozva, megértve és tanulva kell ünnepelnünk. Meg kell tanulnunk Szent István napján, hogy amint az ezeréves Magyarországnak a keresztény vallás vetette meg sztlárd alapját, ugy a további fennmaradását is csak ennek a fundamentumnak szilárdsága biztosítja. Ha ez az alap meging, vele összedől az ezeréves Magyar haza is. Ez olyan igazság, amelyet el kell fogadniok még azoknak is, akik nem keresztények. Be kell látniok, hogy ha Magyarországnak valóban hü fiai, akkor erősiteniök kell a kereszténységet s be kell annak eszmevilágába kapcsolódniok. Szent István napja bizonyság, hogy a keresztény gondolat nem frázis, nem heccelődés, hanem fenségesen komoly valóság. Aki ezt a gondolatot, mint a magyar állameszme velejáróját elveii, vagy elhanyagolja csupán,jaz akarva — nem akarva, viszi az országot a biztos pusztulás felé. Meg kell értenünk ezen a történelembe visszavezető napon, hogy nemcsak szabad, hanem kel! is nekünk uj magyar ezerévet akarnunk, de nemcsak szóval, hanem ugy, mint Szent István tette: oda kell vezetnünk ezt az uj pogányságba züllött magyarságot a krisztusi eszmék és igazságok kristálytiszta forrásához, hogy újjászülessék s vele megujhódjon, boldog uj ezerévre induljon e sokat szenvedett magyar haza is. 9 bécsi német nemzeti párt követeli a cionista kongresszus megszüntetését Bécs, aug. 19. A német nemzeti párt vezérei Wolff képviselővel élükön tegnap megjelentek Schober rendőrfőnöknél és felhívták a kormányt a cionista kongrtsszus azonnali megszüntetésére s követelik a Ramek-kormány azonnali lemondását. Egyezkedés a franciák és a druzok között London, aug. 19. A franciák és a felkelők közötti tárgyalások a sueidai citadella ostromának megszüntetésére vezettek és igy mintegy 200 főnyi francia őrség felszabaduft. A druz törzs vezérei minden tárgyalás előfeltételéül a franciák által fogva tartott törzsfőnökök szabadon bocsátását követelték. Sarrail tábornok 8 törzsfőnök szabadonbocsátásába beleegyezett. A szabadonbocsátás után a druzok megszüntették Sueida ostromát. Legitimista puoos készül Magyarországon ? Budapest, augusztus 19. Egy gráci napilapban cikk jelent meg arról, hogy Magyarországon titkos katonai készülődés észlelhető és hogy a legitimisták szent István napján puccsra készülnek, hzzel kapcsolatosan a legitimista párt egyik exponált személyisége kijelentette, hogy az egész híresztelés ostoba mese. Huszonhárom kommunstát indítottak útba Oroszországba Bueapest, augus 19. reggel fél 8-kor a Nyugati pályaudvarról 23 kommunista veres fogoly indult el Oroszországba. A transport Csehországon és Németországon keresz| tül megy Oroszországba. Ez az utolsó kommunista szállítmány, mely Oroszországba megy. A belügyminiszter Párisban Paris, aug. 19. Rakovszky Iván belügyminiszter tegnap Párisba érkezett. Halálraítélt gyilkos Budapest, aug. 19. A Kúria ma tárgyalja a Luxics József munkanélküli napszámos halálos Ítélete ellen beadott semmiségi panaszt. Luxics volt az, aki Simán Endre hírlapírót és édesanyját bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta. A vádlottat a pestvidéki törvényszék életfogytiglani fegyházra itélte. A Tábla az első biróság ítéletét megváltoztatta és halálos Ítéletet hozott. A Kurta a Tábla ítéletét helybenhagyta. A Kúria zárt ülésen fog határozni, hogy kegyelemre ajánlja-e a most már jogerősen elitélt rablógyilkost. Hik rontják a buza árát? Amikor itt állunk a legsúlyosabb helyzetben és termésfeleslegeink értékesítésére még mindig nincs biztos alapunk, szinte meg kell döbbennünk arra a tapasztalatra, hogyan rontják le a magyar buza árát mesterségesen, hamis hírek terjesztésével. Amikor mindenkinek, aki a búzából közvetve vagy közvetlenül él, tehát úgyszólván az egész országnak a magyar buza jó külföldi értékesítése a létérdeke, akkor olyan híreket terjesztenek bizonyos oldalról, mintha az égési magyar búzatermés az esőzések miatt, hirtelen (I) a legrosszabb minőségűvé sülyedt volna le. Nap-nap után jelennek meg pénzügyi és gazdasági szaklapokban olyan tendenciózus hírek, melyek azt hangoztatják, hogy az eső rontott a minőségen, az áru nyirkos lett és a gabona csírázásnak indult. Ezeknek rossz, dohos, csírázott, nyirkos, gyengeminőségü minden magyar buza, ezek értik nagyszerűen az örökös kifogásokat, nem törődvén azzal, hogy a néhány kocsirakomány leminősítése révén szerzett miiliók bezsebeléset az egész magyar búzatermés megszenvedi. A budapesti tőzsde néhány lelkiismeretlen alkuszának mozgalma alapján már Bécs is visszhangoztatja, hogy „jó volt nem elsietni a magyar búzának Ausztriába való potya besétálását, hiszen az egész magyar buza minősége egyre gyengébbnek.bizonyul." Igy azután természetes, hogy nem fog sikerülni termésfölöslegeink ér; tékesitése. De hát miért nem szedi • ráncba és miért nem veri ki a tőzs< detanács a tőzsde palotájából azokat, Í akik előbb le akarják verni a ma) gyar buza jó hírét, hogy azután j olcsón felvásárolhassák s utána drá: gán eladhassák. Szabad e eltűrni, | hogy az ország főtermését ilyen vakmerően megkontreminálják. Immár < két hét óta megindult a budapesti í tőzsdén a gabonakampány, amelyet \ azonban a magyar gabonakereske| delem derék többsége a legjobb | iqyekezettel sem tud előteremteni. I Gabonát egyszerű és természetes j uton alig lehet pénzre váltani. A i nagybankok még húzódnak, a mal' mok sem nagy vevők, csak a kis! tőkésgabonások egynémelyike arat ' már busásan. Nincs okunk eltitkolni, hogy a visszásságok lehetővé tételehez jelentékenyen hozzájárul a gazdaközönség egy részének a naivitásig menő tájékozatlansága. A magyar gazdaközönség a rendkívüli hitelek összegét felülmúló évi veszteséget szenved, mert az értékesítéssel kapcsolatos ismeretekben járatlan és a kiigazodó élelmességnek bőséges kihasználási lehetőségeket kinál. Hiába termeljük meg a búzát, ha azt okosan és ügyesen eladni nem tudjuk, hanem könnyelműen átengedjük a hasznot az örökösen prédára váró buza-sakálok éhes tömegének.