Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-26 / 167. szám

Ara 1000 korona. Békéscsaba, I£í julius 28. Vasárnap exti^am^wiam^amsk^sasA Kedd VI évfolyam 168. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal j Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap, Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára Í000 K Diszharmónia Hosszú hónapok óta Európa egyik legégetőbb kérdése a német francia viszony rendezése. A nagyhatalmak ez ügyben már több konferenciát tartottak, amelyek ugyan nem hoztak végleges eredményt, de mégis előbbre vitték ennek a fontos problémának a megoldását. Bizonyíték erre az a német jegyzék, amelyet a párisi német nagykövet a napokban nyújtott át a francia külügyminisztériumnak. Szükségtelen ennek a jegyzéknek a technikai részleteibe belemerülni, elég, ha annyit jegyzünk meg, hogy javaslatai alapul szolgálhatnak a német-francia kérdés végleges rendezésének. Amit azonban határozottan ki kell emelnünk, az a németeknek olyirányu propoziciója, hogy az antant siettesse az általános lefegyverzés körüli vitát s addig is, amig ez el nem következik, a népszövetség valamelyes provizóriumról gondoskodjék. Európa mai helyzete katonailag teljesen egészségte'en. Franciaország oknélküli félelem hatása alatt óriási hadsereget tart fegyverben s ezzel egyre növeli alig leküzdhető állami deficitjét. Maguk a franciák is érzik azonban, hogy ezen a helyzeten változtatni kell s ezért reméljük, hogy örömmel fogadják a németeknek fcurópa általános lefegyverzésére irányuló javaslatát. Anglia természetesen szintén helyeselni fog ennek a tervnek, hiszen már régebben fáradozik a világ békéjének a mainál egészségesebb alapokra való helyezésén. Mig azonban Európa nagyhatalmai saját érdekükben keresve keresik a moduszokat, hogy katonai terheiken könnyithessenek s megszüntessék a fegyverek örök fenyegetését, addig sajnálattal kell olvasnunk azt a hirt, hogy az újonnan alakult Jugoszláv kormány az utóbbi napokban a skupstinában nyilatkozatot olvastatott fel, amely általában véve a szigorú állami takarékoskodást tűzi ki célul, de határozottan kijelenti, hogy a kormány a hadsereg szükségleteinek kielégítésénél nem fog visszariadni a legmesszebbmenő áldozatoktól sem, mivel a hadsereg nélkülözhetetlen mindaddig, amig az állami fegyveres hatalom egy ország létének egyetlen biztositéka. Szomorú és disszonáns hang ez Európa békés törekvéseiben s épen a kisántánt egyik államából tör elő az imperializmusnak ez a hulláma, egy olyan államból, ameiy Magyarország éllen folytonosan helyt nem álló vádakat hoz fel s titkos fegyverkezéssel gyanúsítja. Már több izben rámutattunk arra, hogy a kisántánt ái'amai, mig a magyar fegyverkezés miatt siránkoznak, maguk olyan hadseregeket tartanak készenlétben, amelyek a mi gyenge számerejü technikailag alig felszerelt hadseregünket százszorosan felülmúlják. Azt nem hitethetik el a világ józan közvéleményével, hogy Magyarország miatt kénytelenek ilyen katonai erőket készenlétben tartani, hiszen Genfben ezirányu állításaikat a magyar miniszterelnök a pénzügyi főbiztossal egyetértve a leghathatósabban megcáfolta. A rossz lelkiismeret nem engedi őket aludni s félnek azoktól a kísértetektől, a miket igazságtalan cselekedeteik idéztek fel. Ez a rossz lelkiismeret hajtja őket ujabb és ujabb fegyverkezésre, ez a rossz lelkiismeret viszi Jugoszláviát az imperialista politika veszélyes talajára akkor, amikor sokkal nagyobb és hatalmasabb nemzetek a viszonyok és a történelmi szükségszerűség kényszerítő hatása alatt a'ig várják az alkalmas pillanatot, hogy kezet szorítsanak egymással Európa, a kultura és az egész jövő érdekében. Orosz flottagyohorlatoh a Feftetetengeren Bukarest, julius 25. (KEK) szombaton éjjel hatalmas reflektorokkal világították végig Cetatea Albánál és környékén a partot' az orosz oldalról. Minthogy a megegyezés szerint ez tilos, az oláh bizottság panaszt emelt a szovjet delegációnál, mely azt a felvilágosítást adta, hogy a Feketetengeren orosz hajók gyakorlatoztak és véletlenül vetődött oda a reflektor fénye. Az oláh vasút militarizálása. Bukarest, julius 25. (KEK) Az egyes állomásfönökségek most kapták meg azt a miniszteri és vasúti vezérigazgatósági rendeletet, mely a forgalmi személyzetnek katonai rangbeosztását és az államvasutak militarizálásának módozatait tartalmazza. Megegyezés jött létre a hadügyminisztériummal is oly irányban, hogy az a vasúti vezérigazgatóság rendelS kezésére bocsájtja a hadsereg vasúti dandárját is, melynek. létszáma 5200 ember. Mussolinit operálni fogják Páris, julius 25. (KEK) A „Matin" jelenti, hogy Mussolini komoly operáción fog legközelebb túlesni. Egy nagyon hires amerikai mütőorvos e célból Párisból Rómába utazott. A Mussolini szervezetében előállott zavarok, különösen az legutóbbi időkben kifejlett lankadatlan mánkásság káros következményei. . Vakmerő postarablás Romániában Bukarest, julius 25. (KEK) Két postai alkalmazott a mozgópostán egy 2.700,000 lei értékű idegen valutát tartalmazó pénzeslevelet lopott el. Egyiknek lakásán 216,000 lei értékű külföldi valutát meg is talál tak, a többi pénz azonban hiányzik. Mélyen tisztelt Őrnagy Úr! Van egy feketefedelü kis könyvem, amelyben ceruzával rótt, kusza, fakuló sorok lapulnak egymás alá s a sorok közé egy-egy lenyomtatott ibolyacsokor simul, néhány szál kakukfü és gyöngyvirág a „Wall di Cei"-ből, egy-két szál bársonyos szirmú gyopár a Mte Campomolon vidékéről... fl madárnak ösztöne, hogy megszámlálhatatlan mérföldeket repüljön vissza, hazája földjére s minket, a gyopáros szirtek, a gyöngyvirágos erdők s a kakukfüves havasi mezők fiait is ellenállhatatlan, nálunknál erősébb, valami szent, felettünk való erő hiv, üz, von vissza, vissza... Am lábunk, amely egykor a zerge könnyüségével vitt fel a tiszta magasságok régióiba és kezünk, amelyet valaha csak meghódoló mohás sziklaélek és büszke fenyők tüskéi véreztek, ma bilincsbe törve és — nem mehetünk. Vergődő vágyakozásomban szoktam elővenni azt a némán beszélő feketetáblás kis könyvet, amelynek minden odala messzi tájak levegőjétől illatos és regél ugy, amint itt következik: «... 917. juli 12. csüiöitök. I. R. 50. Feldpost 224. (Tirol). Este 8 órakor Hptm K .. .-tói egy 3 piros kerettel megjejölt levelet vettem át azzal a paranccsal, hogy azonnal vigyem a Feldpost 399-re, az 1. és 2. Komp.-hoz, amely a Kaiser Jáger Divisiónál állomásozik. Egy oláh ordoná.icot vettem ma gamhoz és patrulladjusztirungban tüstént indultam a Sommo-nyergen (1671 m) keresztül Serradaba, ahonnan Gen. stbs Hptm. von Unger irányított tovább Piazzába, majd San Nicoloba. Pedrazzi összelőtt falu felett sodronypályára ültünk, amely azonban csak konzerves és municiósládák, meg lisztes és cvibakos zsákok szállítására szolgált, tehát a sodronyvezetéken lecsüngő, hajmeresztő magasságok felett szaladgáló közlekedési alkalmatosságai csak egy-egy keskeny deszkaűlőkéből s az azokat tartó hajlított vaskarból állottak, flz oláhgyerek nem mert ráülni a repülő deszkára, de szorgalmazásomra két osztrák vasutaskatona erővel rányomta. Pozzáig repültünk feneketlen szakadékok és sziklás meredélyek felett. Innen egy újonnan épült szerpentinen kapaszkodtunk fel enyhe srapnelesőben Palazzo di Valiéra (1675 méter), ahol a levelet Orendi tőhadnagynak adtam át. Orendi és Márkus hadnagy a tiszti ebédből vendégelt meg (szárazbableves, vagdalthus sóskamártással). Itt hallottam, hogy a digók 15-én (vasárnap) offenzívát akarnak kezdeni a Pasubión, ezért van most nálunk is nagy forgalom. Julius 13-án, pénteken délután 3 órakor indultam vissza Infanteriszt Nyikulájjal. Rövidíteni akartam. Egy majdnem függőleges vízmosáson ereszkedtünk le, hogy toronyirányt térjünk vissza táborhelyünkre. Mintegy 2000 métert csusztunk lefelé folyton borókatövekbe és szitdákba kapaszkodva. Egy-egy kőtömb, amelyre bizalommal nyomtuk nehéz, szeges tiroli bakkancsunkat, kicsúszott lábunk alól s dübörögve görgött, zuhant alá a meredek mederben. Szerencsésen lecsusztunk mi is a völgyfenékre, amelyen kristálytiszta, habzó patak zúgott, csattogott végig nyílsebes iramlással a sziklasáncok között. Kőfejról kófejre ugrálva szinte a É közepéig jutottunk a 4—5 méter í széles medernek, de ott megreked| tünk, amig sikerült egy villámsujtott j fenyótörzset odavonszolnunk s azon 1 átegyensulyoznunk magunkat a sebes viz mélyebb sodrója felett, fl mohás, rozsdaverte sziklák közé hasalva nagyokat kortyantottunk az üdítő vízből s uj erővel kapaszkodtunk fel a tulsópart meredekén. Este 10 óra volt, amire ismét elértük Serradat. Lihegve kusztunk a Sommo oldalára, egyre beljebb az úttalan, sötét fenyvesek közé. Meg-megálltunk, visszanéztünk. Mögöttünk csak a körvonalai látszottak a szunnyadó sziklás hegyóriásoknak. Semmi élő nesz. Egy-egy bamba gránát mordult bele az ájszakába, dübörgése elfeküdt a völgyekbe, amelyek lassuló feleseléssel nyelték el. Láthatatlan ágyúcsövek villantak meg a hegyoldalakból, mintha az óriás sziklafejek fel-felpislantottak volna az ezüst csillagokkal teleszórt feketekék égboltra. Csodásan szép mesék éjszakája volt. Juliusi éj. A csillagsereg ezüstös fényességet szitált a karjait feléje táró fenyőkre, amelyek illatos, gyantás lehelletüket küldték a magasba... ... Ott kullogtunk felfelé a csillagos juliusi éjszakában. Harmat gyöngyözött az erdő pázsitján és szinte fájt, hogy szeges bakkancsunk letiporja az erdő harmatos pázsitján