Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-23 / 164. szám

Ara WOO korona. Békéscsaba, 1925 julius 23. Csütörtök VI. évfolyam 164. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSÓ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szára ára 1000 K Középeurópai gazdasági konferencia Bécsben Budapest, jul. 22. Az osztrák köz­gazdasagi élet vehető egéniségei szeptember havában Bécsben kö­zépeurópai gazdasági konferenciát rendeznek, mely a különböző gaz­dasági korlátozások megszüntetésé­vel fog elsősorban foglalkozni. Az előkészítő bizottság felhívást bo­csátott ki, melyben a jelenlegi euró­pai gazdasági vá ság legfőbb okául az árucsere természetellenes aka­dályozását jelö i meg. A konferen­cián hir szerint Loyd George is megjelenik. Orosz határsértés Nagyvárad, julius 23. A Dnyesz­teren egy bárka közeledett az oláh part felé. Az oláh őrség, minthogy felszólítására nem állt meg, rálőtt, erre az orosz partról puskatüz indult meg és több oláh határőrt megsebe­sítettek. Az ügyben diplomáciai tár­gyalás indult meg: közös orosz­oláh bizottság vizsgálja meg a tény­állást. A szlovenszkói kálvinisták memoranduma a Népszövetsép előtt Prága, jul. 22. A szlovenszkói kálvinista egyház terjedelmes me­morandumot kés?it a Népszövetség elé. A cseh lapok szerint ennek a memorandumnak j, sikere ép olyan lesz, mint a magyar kálvinisták és luteránusok panaszainak volt, ame­lyeket Dickinson vizsgált meg és aki nagy megelégedését fejezte ki a prágai kormány nemzetiségi poli­tikájánftk „igazságossága" felett. Tovább tart a cseh kommunista párt bomlása Prága, jul. 22. A kommunista párt bomlása tovább tart. Legújab­ban Krejcsi György képviselő je- > lentette be kilépését a képviselő­ház elnökségének a kommunista ] pártból s átlépett a Bubnik-féle fúg- ; getlen kommunista pártba. Angol vendégek Romániában Bukarest, julius 23. A bukaresti angol követség bejelentette, hogy Birminghamből 100 angol diák ér­kezik tanárokkal, hogy végigtanul­mányozzák az oláh bánya- és ipar­vidéket. Diplomáciai affér a magyar-oláh likvidáló bizottság miatt Békéscsaba, julius 23. A kettéosztott határszéli vármegyék vagyonának likvidálására kiküldött magyar oláh bizottság valami helyszínen elvégzendő vagyonmegállapitás eszközlése végett Dombegyházán át akart kelni magyar területre. Az ottani határő-főhadnagy azonban az oláh tagok átkelését nem engedte meg, mert nem kapott rá felsőbb parancsot. Az oláh bizottság erre visszafordult Aradra és jelentést tett a kormánynak az eselről. Hir szerint az affér dip­lomáciai útra terelődött. Japán katonai misszió j Romániában Bukarest, julius 2 . Julius hó 27-én Japán misszió érkezik Buka­restbe Agatta tábornok vezetésével, aki Károly trónörökös kísérője volt annakidején Japánban. A bizottság meglátogatja Románia összes ka­tonai intézményeit. Megnyílik a vámmentes dunai kikötő Budapest, julius 22. (MTI) Ez év végén, vagy a tavaszon megnyílik a vámmentes dunai kikötő. Már eddig is 2000 vaggon forgalma volt a felső zsilipnek és teljesen kész már a petróleum medence is. Pasics szerb miniszter­elnök Karlsbadba utazik Belgrád, jul. 22. Pasics miniszter­elnök ked(4en este 10-kcr hajóval elutazott Belgrádból. A hajó Buda­pest érintésével Pozsonyig viszi a miniszterelnököt, aki onnan folytatja útját Karlsbad felé. Radics ugyan­csak 9 kor utazott szalonkocsijában Zomborból Belgrád irányába, de útirányát még az éj folyamán meg­változtatja és valamelyik állomáson Pasics hajójára száll, akivel hosz­szasan tárgyalni fog. ZGrichben a magyar koronát n-0072-50 el Jegyezték Bébésvármegyei legyzöh Egyesületének gyűlése Szerdán délelőtt tartotta a Békés­vármegyei Jegyzők Egyesülete élénk érdeklődés mellett évi gyűlését a városháza nagytermében. Péter József elnök nyitotta meg a gyűlést, aki megnyitó beszédében élénken mulatott rá az egyleti élet felfrissítésének szükségességére. Ja­vaslatára elhatározta a gyűlés, hogy a jövőben több gondot fordítanak az egyesület működésére. Majd a következő tisztikart vá­lasztották meg: elnök Péter József (Békésszentandrás), alelnökök: Po­povics Kornél (Csorvás), dr. Dérczy Ferenc (Szarvas), főjegyző : Dem­csak János (Kondoros), jegyzők: Czanik Pál (Gerendás). Hanzely Já­nos (Békésszentandrás), dr. Uhrin András (Békéscsaba), pénztáros Elekes Sándor (Mezöberény). Vá­lasztottak azonkívül még egy 16 ta<ju választmányt. Az évi tagdijakat 60 ezer koro­nában állapították meg. A jövő évi gyűlés helyéül Békés­csabát jelölték ki, idejéül pedig az országos gyűlést megelőzőleg három héttel. Mivel több tárgysorozati pont nem volt, Péter elnök a gyűlést be­rekesztette. A gyűlés után a szép társaság az újonnan átalakított Próféta vendég­lőbe vonult, hol megebédeltek és a legjobb hangulatban a délutáni órákig maradtak együtt. Londoni levél London, 1925 julius hó 21. Az ablak alatt zúgva, süvöltve dü­börögve vágtatnak az autók, autó­buszok, motorbiciklik, szekerek, — távolról ide hallatszik a Themze ha­jóinak bugó szirénája, a föld alól tompított morajjal sóhaj* fel az Un­derground vasút kígyózó Pullmann kocsisora, mint egy titokzatos ször­nyeteg, kit rabszolgaságba hajtott és elzárt a napvillág elől az ember,.. A járdákon sürü néptömeg törtet mindenfelé, emberhullámok százfe­lől csapódva össze és szanaszét, mindenütt nagy mozgalom, élénk tevékenység, az uj reggel kenyérke­reső kérdésének szent munkálása : mintha a koromtól feketült házak óriási orchestrájában egy milliós tagu zenekar játszanék, hatalmasan, ezüsthangu hárfákon, zugó üstdo­bokon, félelmes, Ítéletes hangú kür­tökön — ez London I A távol Keletről ideszakadt idegen fáradt és elvakult szemmel nézi, megtépázott idegekkel próbál fölfi­gyelni egy-egy igéző, messziről vá­gyott melódiára s mikor öt napi tar­tózkodás kavargó benyomásözöné­től telten egy kissé magára eszmél és szendergetni szeretné a tarka népáradatot — csakhamar csügged­ten teszi le a tollat: oh nagyon, ' nagyon kevés és töredékes az, amit j felfogott: csak néhány elvesző és : újra meg újra felbukkanó motivum, zengő melódiasor, egy pár hang mindössze az egész nagyszerű par­titúrából, mit körülötte százezer és százezer hangon énekel, dalol, sir, kacag, enyeleg és átkozódik az Élet. Eszünkbe jut Mozart, a legcsodála­tosabb zenei lángész, aki Rómában egyszeri hallás után emlékezetből le­másolta Allegri hires oratóriumát, a Misererét. Hol van az a Mozart, aki \ le tudja kottázni ezt a fenséges ! Életzugás-szimfoniát?! De az ilyen hazalátogató levél tu­lajdonképen nem is azért iródik, hogy az idegen világot részletes ada­tokkal, vonásokkal kimerítően áb­rázolja. Inkább egy belső szükség, az élmények terhétől való megköny­nyebbülés ad ösztönzést e sorok Író­jának ; hogy az idegenből elvigye a lelkét haza azoknak a körébe, akik ismerik, szeretik és érdeklődve hall­gatják. Mert idegen országban, még oly szíves, otthonos in bilincselő környezetben is — Autaeusok va­gyunk, kiket száz meg száz szokat­lan dolog és nyugtalanító ismeret­len fojtogat. A hazatérő gondolat, hazaszálló írás egyúttal szivünkbe lopja a Gaea csókját, az Anyaföldét és a kifáradó idegeneknek uj erőt kölcsönöz. * A csatorna zöldesfehér hullámai elsimulnak a doveri kikötő kögátjai előtt. Most már csendesen halad a hajó és simán megáll a rakodó part mellett. A következő percben vagy 30 kékruhás matróz terem a fedél­zeten, elveszik a podgyászt és gyor­san viszik a vámház felé. Körűiné­zegetni nincs idő, a vonat már be­fütve vár az özönlő utasokra. Az útlevél- és vámvizsgálat hamar véget ér, mindenütt udvariasság, figyelem ad pontos és rövid útba­igazítást. Nem kell semmiért sem izgulni és aggódni, mindennek meg van a helye, ideje, rendje. Mielőtt pénzt váltok, hordárom elhelyezi a podgyászomat, azután odavezet. Egy pár szokásos kérdés ürügye alatt figyelmesen megnézegetem. Gyönyörű, hatalmas alak, domború mellén megfeszül a pirossal hím­zett indigó szvetter. Arca napbarní­tott, erélyes metszésű, piros ajkai mögül kivillannak elefántcsontszínű fogai. Szeme kék, valami csodála­tos bátor nyilt életvidámság ragyog j benne és ugyanígy néz mindegyik, > ugyanily bátor, gyors, biztos moz­gású — egyszerre közvetlenül meg­érzem ennek a csodás, nagy világ­birodalomnak teremtő titkai közül a légfontosabbat: a faj erejét. A normann hódítás utan a különböző kelta, briton, jütt, angolszász és skandinávnépek egy egészséges, egységes fajjá olvadtak a termé­keny szigeten. A tenger elzárta őket gyöngébb népak fajrontó hatásától, megőrizte, kifejlesztette egyéniségü­két, felfokozta fajuk erejét a leg­ideálisabb bölcsőben : az óceán me­leg párájától nedves szigeten. A középkor hübériségi harcai között megedződött lelkükben a normann hajós ősapák bátor lelke s mikor eljött a reneszánsz, nagy hatalmas képzelettel és szívós akaraterővel elindultak világot hódítani. A pályaudvar gyönyörű. Mé­lyebbre épített vágányokon áll a gyorsvonat Pullmann-kocsija, egye­nes lépéssel lehet a folyóra jutni. A kocsi belső oldala csupa ragyogó, sima faburkolás, fénylő sargaréz, bent virágos mintájú pamlagok (egy fülkében mindössze 4 széles ülés), a fej magasságában fehér csipke­takaróval. Ámulva nézek körül, majd hirtelen odafordulok az egyen­ruhás managerhez:

Next

/
Thumbnails
Contents