Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-07-17 / 159. szám
Ara ÍOOO korona. Békéscsaba, 1925 julius 17. Péntek VI. évfolyam 159. szám w—aw w mi iimh imí miiii mi i n— m ii T i i ^• n wiMí mcmmr martiunnii黕• i. mmxm • ^Ml^HMMBHflHHHM Szerkesztőség és kiadóhivatal s Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telelőn: 60. füfftfotlon koronxtény politikai napilap . Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Hohhanfsegély (vk) Megírtuk, hogy a hadiárvák, özvegyek és rokkantak segélyét felemelte a kormány. Közöltük is a felemelt illetményeket. De ha valaki végigfutja azokat a sorokat s egy kissé gondolkodik a dolgok felett, kénytelen megállapítani, hogy a „felemelt" segélyek is igen csekélyek. Azokból megélni nem lehet. A legtöbb ember csak ezt az igazságot látja s valahányszor a rokkant ügyről szó kerül, felháborodva szidja az államot, a társadalmat, a kormányt, amely nem kárpótolja a háború szerencsétleneit. Hiszen ezerszer halljuk a lázongást: „jók voltak ágyutölteléknek, de a megrokkant hőst, vagy elárvult csaladját már nem akarják eltartani 1" Kétségtelen, hogy van sok jogosság ebben a kifakadásban, mert hiszen a méltányosság azt kivánná, hogy a hazáért magukat áldozatul odaadott hősöket vagy azok családjait a haza tartsa el. Igen, de a mi hazánk szegény, agyonsanyargatott, kifosztott koldus. És a koldusnak hiába mondjuk, hogy bánjék épen olyan bőkezűen gyermekeivel, mint bőségben dúskáló embertársa. A koldus gyermeke mégis csak sokat fog éhezni, bármilyen forrón szeretik is őt szülei. A mi legkedvesebb gyermekeink is azért isszák az üröm keserű poharát, mert az édesapa koldussá lett. Ez azonban gyenge vigasztalás. Ettől jól nem laknak a nyomorgók. — Pedig lehetne segíteni a bajon. Csak nagy szeretet, krisztusi lemondás, nemeslelküség kellene hozzá. Sokan vannak a rokkantak közül olyanok, akik vagyoni viszonyaik, vagy keresetük folytán olyan jövedelem részesei, hogy nyugodtan lemondhatnának úgyis jelentéktelen illetményeikről. Ha egy vagy két ember tenné ezt, nem sok haszna lenne, de ha mindenki átadná csekély koronáit azoknak, |akik valóban munka- és keresetképtelenek s amellett teljesen vagyontalanok, akkor jelentékenyen nagyobb lenne az igazán rászorulóknak segélyük. Persze ehhez nagy önmegtagadás kellene. , Ugyanilyen önmegtagadás teremthetne tekintélyes rokkantalapot, ha azok a szerencsések, akik nem voltak odakint a világégésben, hanem itthon teljesítették hivatásukat, az ő akkori nyugalmukértékének arányában hajlandók volnának áldozatot hozni í azok számára, akik ő érettük lettek nyomorékok, bénák és árvák. Fájdalom ilyen nagylelkűséget nem lehet várni az emberektől. Szerencsésebb és könnyebben megoldható volna ez a kérdés szigorúan üzleti alapon. Ugy gondolom, ha az állam járadék biztositás formájában gondoskodna rokkantjairól, akkor mindenki jól járna. A nagyrészt j tönkrement hadirokkantak számára • igen olcsó s mégis a mai segélynél jelentékenyebb évjáradékot lehetne biztosítani a háború szerencsétlenei; nek. Akár igy, akár ugy, egy bizonyos: aki a maga hibáján kivül, állami parancsra lett áldozata kötelességtudásának, arról jobban kellene gondoskodnunk. Természetesen a legideálisabb segélyezés a megfelelő munkaalkalom megteremtése volna, mert csak az az ideális segélyezés, amely munka és kereseti lehetőséget nyújtana minden dolgozni tudónak. A munkanélkül kapott segély alamizsna, amelyre csak az önmagukkal tehetetlenek tarthatnának igényt, mert az alamizsna nemes valuta az elesettnek, de judáspénz annak, akinek adott az flsten erőt a munkához. Sok munkaalmat teremtsen az állam. Ez a legértékesebb segély minden jó polgár számara. Minisztertanács a magyar termés értékesítése ügyében Budapest, julius 16. R magyar termés értékesítéséről fontos minisztertanács volt a földmivelésügyi minisztériumban. Ugyanebben az időben folytak Magyarország és Ausztria között n kereskedelmi tárgyalások, amelyek szintén jó eredménnyel végződtek mindkét félre nézve. R magyar kormány bizonyos iparcikkek vámját csökkenti, aminek ellenében az osztrák kormányban hajlandóság mutatkozik a magyar mezőgazdasági termékek Ausztriába i való bevitelének megkönnyítésére. Ennek a megegyezésnek szombaton meg kell történie, mert az osztrák delegáció szombaton elutazik Budapestről. 3Q mederben haladnak a beruházási tárgyalások Budapest, julius 16. A beruházási programmról szóló tárgyalások jó mederben haladnak előre. A Népszövetség már hozzájárult eredetileg az egy összegben jj 1 0 millió aranykoronát kitevő köli csönhöz, de egyelőre 70 millió I aranykoronáig terjedő beruházásra adott engedélyt. Ezt a 70 milliót decemberig folyositják. A jövő évi január hóban ismét nagy tételt folyósít a kormánynak beruházások céljaira a Népszövetség. A költségvetési év második felében folyósításra kerülő kölcsönösszeg előreláthatóan 30 millió aranykorona lesz. Lengyel-cseh katonai konvenció készül Varsó, julius 16. Lengyelország és Csehország között katonai konvenció van készülőben, melynek éle németek és szovjet-unió ellen irányul. E szerint olyan esetben, ha a szerződő felek bármelyike háborúba keverednék Németországgal, a másik szövetséges fél automatikusan hádiállapotba kerül szövetségese oldalán. A cseh szocialisták nem akarnak együttműködni a kommunistákkal Prága, julius 16. A csehszlovák kommunista párti képviselők klubja valamennyi szocialista klubhoz átiratot intézett, amelyben felszólítja őket, hogy nyilatkozzanak, hajlandók-e a kommunistákkal egységes parlamenti frontot felállítani. A cseh nemzeti szocialisták és a szociáldemokraták elutasító választ adtak. Tizenötmillió dolláros tartományi kölcsön Bécs, julius 16. Alsóausztria, Stiria, Karinthia és a Burgenland egyesültek oly célra, hogy az amerikai Speyer bankháztól 15 millió dollárra rugó kölcsönt vegyenek fel. A kibocsátási árfolyam 89, a kamatozás 7 és fél százalékos és a kölcsön husz év alatt visszafizetendő de már.korábban is törleszthető. Románia közeledni akar Mussolinihoz Bukarest, julius 16. (KEK) Bratianu felkérte a kormány egyetlen külföldre utazó tagját, Constantinescu földmivelésügyiminisztert, hogy puhatolódzék és készítse elő a talajt a pénzügyminiszter számára, hogy külföldi kö'csönt kaphasson. Menjen el Rőmába is és próbálja meg Mussolinit megbékíteni a mai oláh kormánnyal. Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára I0001K i Magyar-szász egységes front Kolozsvár, julius 16. A „Keleti Újság" egységes kisebbségi frontot sürget és felhívja a szászokat a szövetkezésre. Kicsinyes ügyek, személyi kérdések nem akaszthatnak | meg egy ilyen szükségszerűséget. A szászok, ha jobb szervezettségükkel ! bizonyos tekintetben jobb helyzetet | is vivnak ki maguknak, másrészt azonban még inkább útjában van; nak az oláhoknak, mert azok elsőí sorban a szász városok eloláhositáI sáért küzdenek. A szász szervezett! ség és a magyar nagyobb számbeli l suly szövetkezve mindenesetre eredij ményesebben harcolhat. Középeurópai defenzív front az oroszok ellen Bukarest, julius 16. (KEK) A román „Lupta" az Oroszország elleni középeurópai defenzív front kialakulását sürgeti. Részletes adatokat közöl a kisentente hadseregéről, de megemlíti, hogy Csehország Oroszország ellen nem használható fel nagy tömegű német és pánszláv lakossága miatt. Románia és Szerbia hiányában van hadfelszerelési gyáraknak és különösen légi felszerelése számba sem jöhet az orosz mellett. Tehát mindenképen bc kell vonni Lengyelországot, mely háború esetén 2 millió embert állithat ki. Bevonandó Ausztria is. A fő azonban az, hogy a nyugati szövetségesek az eddiginél hatásosabban segítség Romániát és és általában az oroszok ellen gátat alkotó keteti államokat. Az oláhok nagyon szeretik a magyarokat ? Bukarest, julius 16. Pella szenátor nyilatkozott az „Erdélyi Hirlap"ban. A kormánypártnak ez a tekintélyes tagja kijelenti, hogy „Románia szüntelen azon fárad, hogy Magyarország belássa: mi nem tartjuk a magyarokat ellenségünknek. Nagyon szeretem a magyarokat és roppant nyereségnek tartanám, ha a román külpolitika a magyarok felé való közeledés vágányára terelődnék. — Szent hitem, hogy ez a jól ismert közös szláv veszedelem megelőzése érdekében mihamarább be is következik." A nyilatkozó szenátor fia jassii egyetemi tanár és ő dolgozta ki az őszi interparlamentáris konferenciára a nemzetközi büntetőjog tervezetét. Most mutatta be Párisban Painlevének és Briandnak és mindketten teljes elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről.
