Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-15 / 157. szám

Ara ÍOOO korona. Békéscsaba, 1925 julius 15. Szerda VI. évfolyam 157. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K GONDOLATOK * * * Alkalmazkodni mindenkinek kell, aki egy társadalomnak használ­ható tagja akar lenni. Ez nem jelent elvekről való lemondást, sem megal­kuvást, hanem csak tisztelet a mások meggyőződése, szokása, életberen­dezése iránt, Aki nem tud, vagy nem akar alkalmazkodni, az sohasem fogja magát jól érezni, az mindig izgága, kellemetlen ember marad. Ez az alkalmazkodás kötelező a közéletben is. Vannak bizonyos ál­talános szokások, amely eket tisztelnie kell minden polgárnak. Ilyen tiszte­letre méltó szokás az, hogy az ál­lamfő leiratát, vagy beszédét állva hallgatja meg minden ember, ilyen szokás az, hogy felállunk nemzeti imáink mondásakor, vagy éneklése­kor stb. Aki ez ellen cselekszik, az legalább is Ízléstelen és ostoba. Ilyen Ízléstelenséget követtek el Vázsonyiék, meg a 'szocialisták a legutóbbi lbudapesti városi közgyű­lésen, amikor ülve maradtak a kor­mányzói leirat felolvasásakor s ki­vonultak a magyar Hiszekegy ének­lésekor. Az ország méltán háborodott fel ezen a magaviseleten. De nekem az az érzésem, hogy ez az ízléste­lenség elsősorban nem bün, hanem bárgyúság, gyerekség. Mert ahhoz, hogy valaki az államot képviselő Kormányzónak ne adja meg a tisz­teletet, vagy hogy valaki megta­gadja a magyar feltámadásba vetett hitét, ahoz nem csak rosszlelkünek, hanem ostobának] is kell lennie. Hiszen csak buta ember nem tisz­teli azt az erőt, mely neki mindent nyújt, csak az ostoba oltogatja ki lelkéből a hitet, amely enyhiti vi­selni az élet terhét. A végrehajtók nem győzik a munkát. Erről ír hosszú cikket egy újság. Elmondja, hogy a fővárosban valóságos roham van a végrehajtók irodái előtt. Az ügyvédek nagy tö­mege könyörög, követel, lármázik — mindenki foglaltatni akar. Alig lehetne szomorúbb képet fes­teni gazdasági életünkről, mint ami ebben a néhány szóban van. Sok mindent jelent ez a végrehajtó hiány. Jelenti mindenekelőtt, hogy gazda­sági helyzetünk valóban kétségbe­ejtő. Még a legszilárdabb cégek is meg-meg inognak. De jelent ez mást is. Azt, hogy az utóbbi években hihetetlen könnyelmű és léha felfogás jellemezte kereske­delmünket, iparunkat. Mindenki kon­junktúra halászatot csinált. A szo­lidság teljes hiányával alakultak zeng­zetes vállalatok, üzemek. Most elsősorban ezek hullanak, mint a legyek. És ha ezt meggon­doljuk, akkor már nem is olyan na­gyon elszomoritó e kép. Ezeknek a kis rablóvállalatoknak el kell tün­niök, hogy nyomukban uj, egészsé­ges termékeny élet fakadjon. Ezeket nem is kell nagyon sajnálni, hiszen nem keserves munkával összekupor­gatott vagyon romlását jelentik, ha­nem a rossz spekulációt, a hazár­dirozást, a léhaságot, amelynek végre ki kell kapcsolódnia a magyar köz­életből. A külföldi piae visszaszerzé­sének fontosságáról beszélt az-egyik magyar miniszter. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági politikát kell előtérbe helyezni, mert csak ennek jósága biztosithatja boldogulásunkat. Jól tudja mindenki, hogy ez igy van. Jól tudjuk, hogy hiába termi meg a pompás magyar föld az acélos búzát, a kitűnő kukoricát, hiába áll garmadával a legjobb gyümölcs Kecskemét piacán, hiába produkál­ják a legeredményesebb termelést — ha nincs piac, saját zsírjába fúlhat még ez a koldus ország is. Folytonosan ezt a reálpolitikát hangoztatják, amely piacot teremt, termelést fokoz — de valójában nem ezt cselekszik. A fontosabb mégis mindig a politika, különösen ha az meg van spékelve egy csomó sze­mélyeskedéssel, marakodással. Nálunk a piac csak arra való, hogy a dolgozni nem szeretők ott gyűljenek össze mindennap beszél­getni, politizálni, országot menteni. Ez a piacpolitika csak öl, pusztit, keserit. Mikor értjük meg végre, hogy a piactér nem politikai szélhámosko­dások számára készült, hanem arra, hogy ott bonyolódjék le egy város, ország életének leglüktetőbb része, a gazdasági élete 1 ? Barátságosan fogadják Newyorkban a magyar városok holcsanhötuényeit Budapest, julius 14. Közgazdasági körnkben élénk érdeklődéssel fogadták azt a newyorki j kábeljelentést, hogy a Speyer-bankháztól felvett s a magyar vidéki városok i hitelére fordítandó kölcsönt'a bankház e hét végén aláírásra bocsájtja. A jelentések alapján megállapítható, hogy a kölcsönkötvények barátságos fogadtatásra találnak az amerikai pénzpiacon ugy, hogy számítanak eset­leges túljegyzésre is. augusztus l-tfil felemelik a hadirokkantak illetményeit Budapest, julius 14. A kormány rendeletet adott ki, mellyel a hivatásos állományból szár­mazó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák illetményeit augusztus 1-tól kezdve felemelik. Folyik a tisztviselői státusrendezés 9 laftbéreftet is újból rendezi a kormány A legutóbbi napokban nyugtalan­ságot keltett a köztisztviselők köré­ben az a hir, hogy a kormány a genfi tárgyalások eredményeképen engedélyezett 15 százalékos fizetés­emelést egyelőre nem utalványoztatja ki. E híresztelés természetesen nem felel meg a valóságnak, azonban a felemelt illetmények kiutalása rövid ideig késni fog, mert a kiutalás ösz­szefüggésben van a statusrendezés munkájával, ezenkívül azzal a körül­ménnyel, hogy az illetmények ösz­szegét papirkoronára kell átszámítani. Ez a munka serényen folyik. A sta­tusrendezést a takarékossági bizott­ság, az illetményskála megállapítá­sát pedig a pénzügyminisztérium illetményosztálya végzi. Hir szerint az állami tisztviselők státusa tekintetében átmeneti intéz­kedésként a békebeli státusok visz­szaállitásáról van szó, vagyis a tiszt­viselőket illetményeik szempontjából a békebeli státusnak magfelelően osztanák be, azonkívül létszámfeletti státust alakitanának azokból, akik magasabb illetményeikhez a béke­státusnak a Károlyi kormány alatti felemelésével jutottak. A létszámfe­letti státus leolvasztás és kihalási rendszer alapján történik. Az uj pepirkoronában meoálla­pitott illetmény minimuma a XI. fi­zetési osztályban 1.600—1.700— 1.800000 K. Mig a negyedik fize­tési osztálynál 9.500—10.500000 K lesz. A helyettes államtitkári állások megszűnnek olyan formában, hogy a szerzett jogok sérelmet ne szen­vedjenek. Kiszivárgot hirek szerint a lakbéreket is újból rendezte a kormány, egyelőre azonban csak az augusztusi negyedre, amit összfüg­gésbe hoznak a házhaszonrészese­dés várható teljes eltörlésének be­következéséve). Egyszerűsítik a forgalmiadót Budapest, julius 14. A forgalmi­adót könnyíteni fogják és szeptem­berben sok árucikknél életbelép az egyszerűsített rendszer. Halálos szerencsétlenség a bruoki hadgyakorlaton Bécs, julius 14. A brucki gyakorló­téren Gluhoczky Ákos osztrák had­seregbeli tiszthelyettest a mai gya­korlat befejezése után egy felrobbant gránát megölte és három másik ka­tonát is súlyosan megsebesített. — Gluhoczky a háborúban többszörö­sen kitüntette magát. Tanukihallgatásoli a Ma-perben Budapest, julius 14. A szándékos emberöléssel vádolt Kosztka István bünperének mai tár­gyalását Langer Jenő elnök 9 óra után pár perccel nyitotta meg. Az első tanú Örley Lajosné aki Kosztkáné társalkodónője volt, Ki­jelenti, hogy Kosztkáné jó barátnője volt és nem tud róla, hogy Kosztka válni akart volna feleségétől. Rudolf Lajos dr. kihallgatása után Mihalovics Róza elmondja, hogy hal­lotta, hogy válni készülnek Koszt­káék. Czakó Ernőné azt vallja, hogy Va­lérián és a felesége a legjoob vi­szonyban és a tegjobb barátságban éltek egymással. Rada Ferenc szerelő, annak a Reök Szilárd uccai ház házfelügye­lőjének a fia, amelynek kapujában agyonlőtte Kosztka Valérián alez­redest, a lövéseket hallotta és az­után látta, amint az alezredes a kapu előtt összeesett. Ijedtében be­csapta a kaput és a házban lakó rendőrfogalmazót értesítette, majd az uccára szaladt, ahol az alezredest holtan találta. Tomka Zoltán ezredes kihallga­tása következik ezután, aki a per tulajdokképeni koronatanuja. El­mondja, hogy Valérián alezredes halála előtt beszélte neki, hogy sze­relmes egy asszonyba, aki ót is vi­szont szereti. Nem tudja, hogy mit csináljon, elváljon-e feleségétél. Elnök: Nem említette Ön előtt az asszony nevét? Tanú: Nem, nem is tudtam ki­ről van szó. Kosztka lényegtelen, a tanúhoz intézet kérdései után Tomka kije­lenti, hogy az összes újságok ugy állították be Valériánt, mint valami szoknyavadászt, aki a szerény mun­káscivileknek elhódítja a feleségét. Minich orvosszakértő elmondja, hogy Valérián hálálát egy golyóroncsolása okozta. Hozzávetőlegesen egy arasz távolságból történt a lövés és va­lószinü, hogy két lövés egymásután történhetett. Mig az elnök az or­vosszakértőt hallgatja ki, a vádlot­tat a teremből eltávolítják. Minich orvosszakértő hosszú hónapokon át tüzetesen vizsgálta a vádlottat, aki­ről megállapította, hogy idegbeteg, de nem elmebajos.

Next

/
Thumbnails
Contents