Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-07-12 / 155. szám
Békéscsaba, 1925 julius 12. Mrm 1000 korona. Vasárnap VI. évfolyam 1 54 . szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Kémmeseh Az oláh fantázia igen élénk lehet, mert nem szűnik meg ujabb és ujabb, lehetetlennél lehetetlenebb mesékkel előállni, ha Magyarországról van szó. Miután az az alattomos támadás, amelyet az állítólagos magyar fegyverkezés kérdésében a Genfben járt magyar miniszterelnök ellen intéztek, méltó válaszra talált s a népszövetség részéről visszautasításban részesült, a fájó vereséget most olyan fantazmagóriák feltálalásával akarják enyhíteni, amelyeken minden józan elme csak mosolyoghat. Igazán csodáljuk az oláhokat, mert ha már egyszer rágalmazásra adják a fejüket, legalább okosabb és hihetőbb dolgokat agyalnának ki, ne pedig olyanokat, amelyekről talán a csecsemők is tudják, hogy lehetetlenségek. Legújabban egy oláh lapban cikk jelent meg arról, hogy Magyarország nagyban fegyverkezik és ennek a fegyverkezésnek a kereteire a Vitézi Szék szolgál. Az o'áh kormányt — amint a cikk állitja — arról informálták, hogy a vitézzé avatandókat ugy választják ki, hogy ezzel a hadsereget növeljék. A lap állítása szerint a felavatott vitézek rendesen száz holdnál nagyobb terjedelmű birtokot kapnak, amelyeken katonai alakulatokat helyeznek el, hihetőleg mezőgazdasági munkásszázadok cimén. Ez azonban még nem elég a hazugságból. Mellékelve van „egy titkos napiparancs", amelynek tartalma annyira minden józan ész ellen való, hogy igazán példátlan merészség volt egyáltalán lenyomatni. Eszerint a napiparancs szerint a felavatott vitéznek rögtön meg kell kezdenie a férfiszemélyzet alapos katonai kiképzését, különösen a fegyverek, gránátok kezelésében és a gépfegyverezésben. A szükséges felszereléseket a jólértesült oláhok a Ferenc József gyalogsági laktanyában osztatják ki. Elég ezeknek a részleteknek a közlése arra, hogy minden magyar ember mosolyogva utasítsa vissza ezeket a képtelenségeket. Nagyon jól tudjuk, hogy a felavatott vitézek sajnos, nem jutnak rögtön földbirtokhoz a felavatás után bizonyos szociális nehézségek miatt, hanem csak előjegyzésbe vétetnek egy későbbi időpont számára. Azt is nagyon jól tudjuk, hoyr azok a bizonyos százholdas latifundiumok nem Magyarországon, de legfeljebb csak a holdban léteznek. Hogy pedig a szegény vitézeknek honnan van férficselédségük, mikor legtöbbnyire — amint előbb mondtuk — birtokuk sincs, erről aztán igazán az oláhokat kell megkérdezni. Nem kell-e ezek után mosolyognunk azon a bejelentésen, hogy az előbbiek miatt a kisantánt Magyarországhoz és a Népszövetséghez demarsot akar intézni ? Elvégre demarsokat csak komoly okok vagy sejtelmek alapján szoktak küldeni, nem pedig olyan nevetséges vádak felhozásával, amelyek legfeljebb zavaros álmoknak minősíthetők az igazság minden látszata nélkül. Nagyon fájhat az oláhoknak az a genfi vereség, ha minden alap nélkül, ellenére a józan észnek, ilyen minden komolyságot nélkülöző vádakat kovácsolnak, holott jól tudhatják, hogy a népszövetség Magyarországot katonailag ellenőrizteti s épen ezért itt semmiféle titkos hadseregalakitási kísérlet nem folyik és nem folyhatik. Különben is Magyarországnak minden hadseregnél erősebb fegyver van a kezében: a legyőzhetetlen igazság, amelyet érlel az idő és az események. Ez lesz a fegyver ahoz, hogy visszanyerjük régi határainkat és ősi jogainkat 1 Bolgár—szerb szövetség Temtsvdr, julius 11. A „Banater Zeitung' 1 azt fejtegeti, hogy Szerbia támogatja Bulgária déli aspirációit, hogy szabad kijáratot kapjon az Egei tengerhez, Bulgária viszont hasonló nyomatékkal támogatja Szerbia szalonikii igényeit és a szerb kisebbségek védelmét Görög-Macedóniában. Zürichben a magyar koronát 0'0072'50-el jegyezték Az oláh érettségI botrány adataiból Kolozsvár, julius 11. A liberális kormány élet-halál harcot indított a kisebbségek ellen, de ez az érettségi rendszer nemcsak a kisebbségi kulturát fojtogatja, hanem az oláh diákságot is megtizedeli és megkínozza. Kolozsvártt az 1. bizottság elé 153 diák állt érettségire. Ebből 116 volt kisebbségi és elbukott 88 százalékuk. A hét magyar középiskolában mindössze 14-en tudták letenni az érettségit 116-ból. A 34 reformátusból 3, |a 30 unitáriusból 1, a 19 katholikusból 3, a 9 református leányból 2, a Marianum 14 növendékéből 4 ment keresztül, a zsidó gimnázium 19 növendéket állított vizsgára; ezek közül egyetlen egy leány ment keresztül. (KEK) Az oláh földreform eredménye Kolozsvár, julius 11. A földmivelésügyi minisztérium közzétette a kisajátítások statisztikáját 1925 máj. végéig bezárólag. A számszerű adatok annyira zavarosak és össze nem vágók, hogy nem lehet rajtuk eligazodni. Az egész ország területén 9 millió és 30 ezer hold földet sajátítottak ki, ebből az ó királyságban 7 millió 750 ezer holdat. A kiosztás szerint 1,525.0C3 oláh földmives jutott földhöz, ebből 530,000 Erdély ben. (KEK) Bácsi Gergő Irta: HERKB MIHÁLY, Egy negyedóra múlva elsötétült a csárda újra és egy kocsi robogott ki onnan a csibafai erdő felé . . . Bácsi Gugő meg a szép csaplárosné ült benne. A csibafai erdő közepén vadhajtások, szederinda, bokrok és sürü bozótokkal körülvett vén nyárfa tövében volt elföldelve a tiszttartó kasszája. Onnan emelték ki ketten. Kocsira tették, aztán visszaindultak a csárda felé. Az eső még szemetelt, a vastag, sürü homokot egybeolvasztotta már s megkeményítette. Olyan volt már az ut, akár egy városi aszfaltos ucca A könnyű kocsi nyomai csak itt-ott látszottak meg rajta ... Egy félóra járásra lehettek még a csárdától, mikor hátuk mögött, a sándori major felől hangokat vágott feléjük a szél. — Annus — szólt Bácsi Gergő fölugorva a kocsiból — kopók csaholását hallom. Nyomunkba jár valaki. Jóember ilyenkor nem jár kint. Ezek pandúrok vagy zsandárok ... Én leszállok a kocsiról, te pedig hajtsd a lovakat inuk szakadtáig. Ha igy teszel, tiz perc alatt otthon vagy. Én itt várok meglapulva az útszéli árokban. Jól eltakarnak a nagylevelü lapuk, meg az öles bogáncsok ... Karabélyomban két golyó, négy pisztolyomban nyolc lövés . .. Ha nem fogtak gyanút, ha nem szimatolnak a nyomunkra, tikén mehetnek tovább. Máskülönben akár kik is lesznek, megfizetek nekik a Jóska ispánért.. . Ezzel leugrott Bácsi Gergő a kocsiró', a menyeske meg közzé vágott a lovaknak s repültek azok, mint a sárkány, a csárda felé . . . Tiz parc se telt bele, már otthon voltak. Bácsi Gergő meg oda'apu't az árok fenekére. Egy negyedóra múlva egy négylovas hintó robogott felé, a hatházi tiszttartó meg a lánya ült benne, előttük két vadászkopó kuporgott az ülésen. Azok csaholtak az imént. Bácsi Gergő vállhoz kapta fegyverét s célzott: de mikor levágta a ravaszt, megremegett a keze s a golyó ott fütyült el a tiszttarló orra előtt s csak a szél által meglebbentett roko'yáját érte Jolán kisaszszonynak. Aztán a lövéstől megvadult négy paripa prüszkölve repült tovább a tiszttarlóval, De Bácsi Gergő le akart számolni régi gazdájával, meg a Jóska ispán becsületét is számon akarla tőle kérni. Újra célzoti hát s leütötte a másik ravaszt is ... Az a lövés már eltalálta a két első közül az egyiket és az menten orra bukott. Az elbukott lóba balebotlott az utána jövő, az is eleseti, a kocsi meg beleütődött a lovak farába és megál*. Akkorra már odaért Bácsi Gergő is. Előrántott késével elmetszett az istrángot s a kocsist, mellének szegezett pisztolyával csendre intette. Nem is moccant volna az meg világért sem. Ismerte Gergőt még a jobb időkből, nem volt tanácsos azzal kikezdeni. Bácái Gergő hát odalépett a kocsihoz, a tisztaríó elé. Szivében a harag meg a bosszú lángolt. Szemeiből szinte kisugárzott azoknak tüze, mint sötét felhők mögül a cikkázó villám, mikor odakiáltott a tiszttartóhoz, meg az ijedségtől és félelemtől reszkető, síró leányhoz : — Ismer-e még engem a tiszttartó ur, meg a nagyságos kisaszszony ? Ismeri e még a tiszttartó ur Bácsi Gergőt, akit a kutyáival űzetett ki a majorságból? Mert elhajtották tőle a gróf ur selymes gulyáját éjnek idején a zsiványok. Hát amivel akkor adósa maradtam a tiszttartó urnák, meg akarom azt most fizetni , . . Azzal a tiszttartó mellének szegezte pisztolyát, a másik vasmarkával meg megragadta annak egyik karját s megrázta ugy, hogy a fogai is vacogtak bele. S dühtől reszkető hangon mondta neki: — Hát megfizetek tiszttartó url De előbb feleljen arra, amit kérdezek — Lopott-e, vagy lopatott-e Jóska ispán ur a gróf ur magtárából husz vaggon búzát, ahogy a tiszttartó ur mondta ? A tiszttartót hideg borzongás futotta át a kérdésre. Elhalaványult, elfehéredett. Átlátta kinos és borzasztó helyzetét. Ha igazat felel, leánya és kocsisa mindent megtudnak és azzal a szeli gény elűzött s megvádolt Jóska ispánnak ártatlanságát ismeri be, akit a börtönbe juttatott hamis vádjával. Ha nem mond igazat, golyót ereszt a mellébe a betyárrá vedlett volt számadó gulyása; mert felelet nélkül is tudja az már, mi az igazság. Mindennél kedvesebb volt az élete, hát azt válasz'otta : — Nem lopott, nem is lopatott Jóska ispán . . . (Folyt, köv)