Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-11 / 154. szám

Békéscsaba, 1925 julius 11. IOOO korona. Szombat VI. évfolyam 154. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: független keresztény politikai napilap. 60. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak : Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Szövetkezeti gabona­raktárok Irta: csepregi Horváth János dr- m. kir. gazdasági főtanácsos, a Magyarországi Szö­vetkezetek Szövetségének igazgatója. A világháború előtt az Országos Központi Hitelszövetkezet köteléké­ben 30 szövetkezeti gabonaraktár állott fenn. Néhánynak az illető te­rületen fekvő vasúti állomáson, köz­vetlenül a vasúti sinek mellett, diszes magtári épülete is volt. De ezeket a háború kitörésekor át kellett adni katonai célokra. A többi szövetkezeti gabonaraktárak is hamarosan meg­szűntek, mert a gabonakereskedést a gabona központ vetteát és irányitolta. Igy volt ez nemcsak a haboru befejez­téig, hanem a háborús központok megszüntetéséig. A mult évi rossz termés következ­tében, de különösen a gazdahitel hiánya miatt, most napirenden van az a kívánság, hogy ha másért nem, legalább a gazdahitel szempontjából, visszakell állítani a szövetkezeti ga­bonaraktárakat, az elejtett fonalat újra fel kell vennünk és bár élőiről kell kezdenünk e részben a szervezkedést, nem lehet kétséges, hogy a szövetke­zeti gabonaraktárak újból való felállí­tásával sokat lendítünk nemcsak a kis­birtokos gazdák hitelén, hanem érté­kesítésén is. Mit kell e részben mindenek előtt a gabonaraktárakról tudnunk ? A ga­bonaraktárak a régi világban rend­szerint katonai és hadi célokra szol­gáltak. Egyiptomban a hét kövér esztendő terméseit gabonoraktárakba gyűjtötték, hogy a hét soványeszten­ben legyen miből élni. Korunkban a gabonaraktárak kereskedelmi cé­lokra létesülnek. Ellenben a szövet­kezeti gabonaraktárakat, bár a ke­reskedelem javára is sz ilgálnak, a nemzetfenntartó osztály: a kisbir­tokos gazdák érdekében állítjuk fel. E só céljuk a gabonaraktáraknak, hogy a kisgazdak magterméséi át­vegyék, biztos helyen, hol a ga­bona sem tűzveszélynek, sem meg­romlásnak kitéve nincs, beraktároz­zák és azt az eladásra alkalmassá tegyék, azaz kezeljék. Ez a kezelés abban áll, hogy a szövetkezeti ga­bonaraktárak tagjaitól áttvett ter­ményeket magtáraikban megtisztít­ják, forgatják, keverik, minőség sze­rint elkülönítik és osztályozzák, az egyminőségüeket kiegyenlítik, egyen­lősítik. Ezzel a gabona piacképessé és a kereskedelmi forgalomra alkal­massá válik és igy a tőzsdén is el­adható lesz, tehát ériéke is emelkedik. A kisgazdákra haszon háramlik a gabonaraktárakból akkor is, ha nem kényszerülnek gabonájukat az aratás után bármily potom áron a piacra dobni, mert ha ezt tömege­sen teszik, az árakat maguk nyom­ják le. Ellenben azoknak az előleg' kölcsönöknek a segítségével, melyeket a gabonaraktárak tagjaiknak — eset­leg kezes és váltó nélkül is — nyújtanak, oly helyzetbe juttatják ók«t, hogy gabonájuk eladásával legalöbb az első árcsökkentő roha­mos kínálat idejét kivárhatják. Legfőbb céijuk a szövetkezeti gabonaraktáraknak az, hogy a mag­társikban beraktározott, tisztított, osztályozott és egyenlősített gabo­! nát nagyobb árakon adhatják el, i mintha mindegyik kisgazda az ó j különféle gabonáját külön külön ! adná el. Avval, hogy a vezetősége j figyelemmel tudja kisérni az árvi­szonyokat és áralakulásokat, a ked­vező eladási időpontot könnyebben találhatja el, mint az egyes kisgazda; különösen pedig akkor, ha a szövet­kezeti magtér nagy mennyiségekkel lép a piacra, nagyobb és kedve­zőbb árakat érhát el tagjai javára. Ha tehát kisgazdáink azt akarják, hogy terméseik a gabonakereske­delem igényeinek megfeleióleg ke­zeltesennek és lehető legjobb ára­kon adassanak el, szövetkezeti ga­bonaraktárakat kell felállitaniok. fl kommunizmus bukása Oroszországban Az „Universul" Bukharinnak a moszkvai ifjumunkás-kongresszuson tartott beszédéből idézi, hogy a kommunizmus teljesen megbukott az orosz parasztoknál, amióta földet kaptak. Ezen csak ugy lehetne változtatni, ha elvennék tőlük megint az örök tulajdont és magas állami fizetés mellett dolgoztatnák őket. Ez a probléma olyan komplikált — mondja a „jeles" kommunista — hogy majdnem kivihetetlen. 9 tótok sohasem fognak megegyezni a csehekkel Prága, julius 10. A félhivatalos Prager Presse julius 4-iki számában irta, hogy a cseh és a tót néppárt rövidesen fuzionál. A tót néppárt prágai klubtitkárságánál ezt a híresztelést a leghatározottabban megcáfolják. Hlinka továbbra is minden megalkuvás nélkül a legélesebb ellenzéki álláspontot foglalja el és rendületlendül sllja azt a kijelentését, hogy a tótok sohasem fognak meg­egyezni a csehekkel. Megígérték az iparosság sérelmeinek sürgős orvoslását a Budapest, julius 10. Az iparosok folyó év junius hó 17-i országos nagygyűlésének napi­rendjén szerepelt ügyekben a keres­kedelemügyi m. kir. miniszter sze­mélyes elnöklete alatt folyó megbe­széléseket julius hó 8 án tartották meg. Az elnöklő Walkó Lajos kereske­delmi miniszter és az érdekelt ipa­rosságon kivül jelenvoltak: báró Petrichevich Horváth Emil a népj. minisztérium, Papp Géza és Varga államtitkárok a pénzügyminisztérium részéről, Horváth belügyi és Fritz kereskedelemügyi miniszteri tanácso­sok és Pásztor Miksa kormányfőta­nácsos a Pénzintézeti Központ ré­széről. Walkó kereskedelmi miniszter meg­nyitója után a tárgysorozat első szó­nokaként Farkas Elek a budapesti Épitő Ipartestület elnöke az építke­zési munkálatok megindítása, vala­mint a közmunkák sürgős foganat­alatt. — 9 békéscsabai Iparbank a uidéki kisipari hitelakcióról bavétele tárgyában szólalt fel, kifejt­vén azt, hogy nemcsak az építőipar, de az összes iparágak fellendülése is attól függ, hogy a kormány meg­felelő energiával indítja-e meg az állami építkezéseket. A kisipari hitelek kérdéséhez ál­talános szempontokból, valamint az eddigi akció sérelmeihez és tanulsá­gaihoz Dobsa László dr. az IPOSZ igazgatója szólt hozzá. A fővárosi viszonyokról, valamint a lajstromos jelzálog intézményről Széli Jenő dr. a kisipari hitelintézet igazgatója tar­tott tanulságos előadást. Ezután került sorra akisipari hi­telek vidéki akciója. Meskó Béla, a békéscsabai Iparosbankvezérigaz­gatója volt a kérdés hivatalos elő­adója. Előadása során, mely első­sorban érdekli az összes vidéki ipa­rosokat, rámutatott arra, hogy az eddigi hitelakció alkalmával a vi­déki városok jelentéktelen támoga­tásban részesültek és ez a támoga­j tás, ez a segély sem jutott sehoi a j kisiparosok kezeihez. A folyositott i hiteleket 1—2 tételben nagyobb ipa­rosoknak bocsájtották rendelkezésére ! mig a kisiparosok egy krajcárt sem láttak. Az ujabb akció megindítása­kor javasolja, hogy gyors, olcsó, tekintélyes és hosszabb lejá­ratú kisipari hitel alakjában a kormány sürgős segítséget nyújtson olyképen, hogy az eddigi elszórt tételek helyett 1—1 megfelelő garanciával rendelkező, de iparos érde­keltséget magába foglaló in­tézet bevonásával lássa él az iparosságot a szükséges hite­lekkel. A kereskedelmi miniszter és a pénzügyi szakközegek válasza után, amely válaszok a sérelmek sürgős orvoslását és a kívánságok mieiőbbi teljesítéséi helyezték kilátásba, a jo­gosulatlan iparűzésről Pálffy József (Szeged), a hatósági és háziüzemek leépítése [és megszüntetése tárgyá­ban Dobsa László dr, végül a be­tegs gélyző és balesetbiztosítási sé­relmekről Friedrich F. Géza tartott szakszerű előadást. Kaució ellenében szabad­lábra helyezik Beniozkyt Budapest, juli. 10. Beniczky Ödönt kaució ellenében szabadlábra helye­zik. Ezt a kauciót értesülés szerint már felajánlották Beniczky politikai barátai és igy kilátás van arra, hogy hamarosan szabadlábra kerül. * Eloláhositják a székely­udvarhelyi iskolákat Kolozsvár, julius 10. A nagysze­beni tankerületi főigazgatóság a székelyudvarhelyi oláh és magyar tannyelvű állami elemi iskolákat már szeptemberben egyesíteni akarja tel­jesen oláh tannyelvvel. A magyar nyelvet mint melléktantárgyat taní­tanák heti két órában. Ujabb rágalmazás! per az Esti Kurír ellen Budapest, julius 10. A letartóz­tatott Boross Lászió lapja, az Esti Kurir tegnap vezércikket irt, amely­ben kifejti, hogy Schadl elnök az Esti Kurírral szemben drákóibb rendszabályokkal dolgozik, mint a a többi lapokkal szemben. Schadl tanácselnök a vezércikk miatt az igazságügyminiszterhez fordult fel­hatalmazás kieszközlése végett, hogy felhatalmazására hivatalból üldö­zendő rágalmazás cimen pert in­díthasson az őt sértő újság ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents