Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-10 / 153. szám

4ra IUUU KORONA. Békéscsaba, 1925 jalius 10. Péntek VI. évfolyam 153. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal j Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fOtfffotlon keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Egy hóra 25000 K. Negyedévre 75000 K Egyes szám ára 1000 K 9 tanyák ugye Irta Dr. VANTSÓ GYULA, a Magyar Gazdaszövetség h. igazgatója Mindenki tudja, hogy az ugarnak virágoskertté való átalakítása egyik legfőbb feladata minden kulturának. Azt is tudja azonban mindenki, hogy ugarból virágoskertet csinálni nem kis feladat és nem olyan, amilyent máról holnapra meg lehet oldani. Csak az eseményeket és tényeket páholyból szemlélők csodálkozhatnak és méltatlankodhatnak tehát, hogy a magyar tanyavilág a kulturális haladás terén csigaléptekkel halad előre. Kétségtelen, hogy nemzeti életünknek egyik legkiáltóbb nem is ugara, hanem pariaga az alföldi tanyavilág. Az is bizonyos, hogy a tanyák felvirágoztatása szinte megmérhetetlen értékkel gazdagítaná anyagi és erkölcsi téren az országot. Hiszen nem fogyott volna el ennek a kérdésnek alapos és vázlatos megvitatására évtizedeken át annyi papiros és tinta, mint amennyi tényleg elfogyott, ha a fentebb elmondott igazságokat nem ismerné a közgazdasági éiet minden tényezője. És ha az akarat egyenlő értékű volna a tettel, nem is volna többé az ország gyógyítandó sebeinek talán legelmérgesedettebbje a tanyakérdés. Akaratban, jószándékban ugyanis soha sem volt e téren hiány. Még kidolgozott és életrevaló tervekben sem olyanokban, amelyekben a legközvetlenebbül érdekelt tanyai birtokosság sokszor panaszolt közönyösségén is győzedelmeskedtek. Ami hiányzott, az talán az egységesen összefogó és szervező kéz és egészen bizonyosan a megfelelő tőke volt. Az előbbi hiányát ugyan az utóbbi valószinüleg pótolni tudta volna, a kellő tőkét azonban semmiféle szervezettség nem helyettesitheti. De hiba volt talán az is, hogy a tanyai reformokkal kapcsolatosan többnyire amolyan mammuth-tervekkel találkoztunk. Milliárdok röpködtek a levegőben akkor, mikor még a millió is fehér holló volt egy ember kezében, az uj tervek betűiből kiolvasható számok pedig már a zérusok légióival végződnek. És mert bármi néven nevezhető tanyai reform már a doiog természeténél fogva sem lehet szűk keretek között, itt volna az ideje, hogy a mammuth-tervekkel való kísérletezéssel egészen szakítsunk és igyekezzünk a munkát a lehető legszűkebb keretek között megkezdeni. A viszonylagos szűk keretek között, mert hiszen ut és kisvasút nélkül tanyai reformokat elképzelni sem lehet, utat és kisvasutat pedig egykét kilométerre építeni leheletlen gondolat vo'na. A munkát tehát ott kell megkezdeni, ahol vasúti állomás van, mellette és körülötte pedig ugy sorakoznak a tanyák, hogy az úttal, illetve kisvasuttal drága és fölösleges kanyarodók nélkül mindegyik érinthető. Ha ez megvan, a többi már járt uton mehet előre. Iskola, kápolna, szövetkezeti bolt, magtár, tejüzem, stb. az állomás mellett. Ez az a mag, amelyből a tanya kulturája sarjadni és terebélyesedni hivatott. Bizonyos, hogy drága és súlyos mag. Könnyebb róla beszélni, mint megszerezni és elültetni. Ámde mert egészen bizonyos, hogy később önmagától fog szaporodni, az elsőért semmiféle áldozat nem lehet drága és sok. Kirándulás a soproni iparhiállitásra A soproni kereskedelmi és iparkamara fennállásának 75 ik évfordulója alkalmából folyó évi augusztus havában iparkiállitást rendez. A kiállítás mely az ország nyugati vármegyéinek ipari fejlettséget fogja bemutatni, bizonyára országos érdeklődést fog kelteni. A kiállítás vezetősége intézkedett aziránt, hogy az ország külömböző vidékeiről igy Békésvármegyéböl is az érdeklődők csoportosan bizonyos kedvezmények élvezése mellett tekinthessék meg a kiállítást. Mindazok tehát, akik egy esetleg sen megala-. kuló a soproni iparkiáilitás s a vái ros és .környéke nevezetességeinek megtekintését célzó kirándulásban résztvenni óhajtanának, ezen szándékukat e hó 15-ig jelentsék be a vármegye főispáni hivatalában. A rendezőség részéről [kilátásba helyezett kedvezmények: féláru vasúti menetjegy bármely kocsiosztályra Sopronig és vissza, továbbá a kiállításra való szabad belépésre jogosító igazolvány. A kirándulás időpontja kellő számú kiránduló jelentkezése esetén aug. 2—30-ika közötti időszakra esnék s annak idején hírlapok utján közhírré teszik. Lédororné őrjöngési Jolánotokat rendez Budapest, julius 9. Léderenét tegnap a halálos ítélet kihirdetése után visszavezették cellájába, ahol este 7 óra körül őrjöngeni kezdett és meg akarta fojtani a vele egy cellába zárt Oreskovicsnét. A fogházőrök megjelenésére Lédererné lecsillapodott, de az est folyamán még többször megkísérelte az örjöngési jelenetet. Tüz az orosházai Tóth malomban Orosháza, julius 9. Az Alföld egyik legnagyobb gőzmalma, az oroshazai Tóih malom tegnap este egynegyed 9 órakor kigyulladt. A tüz a gépház közelében keletkezett, de a malom munkásainak és tűzoltóinak sikerült a tüzet a régi malomra lokalizálni ugy, hogy az uj malmot, a gépházat, a villamostelepet és a jéggyárat megmentették. Az anyagi kár több milliárdra rúghat. pénzügyi főbiztos Xlll-ik jelentése Nyilvánosságra hozták a Nemzetek Szövetsége magyarországi főbiztosának XIII. jelentését, amely az 1925 évi május 1-től 31-ig terjedő időről számol be: A pénzügyi főbiztos beszámolójának bevezetésében megokolja, hogy ez a jelentés azért késett, mert a genfi konferencián a főbiztosnak részt kellett vennie. Emelkedtek az egyenesadóból származó bevételek Az újjáépítési kölcsön biztositékára lekötött bevételekből május hónapban 250,978 millió papírkorona folyt be, vagyis 48,936 millió papirkoronával kevesebb, mint április hónapban. Ez az összeg 17 4 millió aranykoronának felel meg. A vámbevételek az áprilisiekkel szemben 27 százalékos visszaesést mutatnak. Ezt a jelenséget a pénzügyi főbiztos nem tartja aggasztónak, mert már előző jelentéseiben rámutatott, hogy a vámbevételeknek ez az alakulása kívánatos, minthogy a behozatali áruk ára túlságos magasságra emelkedett s csökkenésnek kellett bekövetkeznie. Ez a csökkenés nem jelenti az ország közgazdasági életének kedvezőtlen helyzetét. Jelentékeny mennyiségű áru, melyet olyan kereskedők hoztak be, kiknek nem sikerült a kincstártól vámhitelt kapniok és a vámot nem tudták azonnal kifizetni, még a vámhivatalok raktáraiban hever. Valószinü, hogy a folyamatban levő kereskedelmi szerződések is tartóztatják az importőröket, mert a vámok leszállítását várják. • A dohányjövedék eredménye 17 százalékos emelkedést tüntet fel. — Némileg csökkent a cukoradó és sójövedék bevétele A magyar állam nyers bevételei május folyamán 47 millió aranykoronára rúgtak. Ez az eredmény sokkal kedvezőbb, mint a költségvetési előirányzat, amelyben a nyers bevételeket 39.6 millió aranykoronával vették számításba. Egyenes adóban májusban jelentékeny emelkedés volt mig a forgalmiadó valamivel csökkent. Junius hónapra a költségvetési előirányzat 4.738,251 aranykorona hiánnyal számolt, de azért ennek a költségvetési hiánynak fedezésére sem í kell az újjáépítési kölcsönt igénybe venni. A kormány a főbiztos hozzájáru' lásával egyes megyei és városi törvényhatóságoknak, továbbá ármentesitö társulatoknak közhasznú munkálatok céljaira 24 millió aranykorona előlegeket nyújt. A májusi bevételi többletek terhére 12 milliót már folyósítottak. A Nemzeti Bank és a hitelkérdés Május végén a Nemzeti Bank leszámítolási kamatlábát leszállította 11 százalékról 9 százalékra. Ezt a kedvező pénzügyi helyzet tette lehetővé. A jegyfedezet aránya állandóan mintegy 55 százalék, ami igen kielégítő helyzetet jelent. A Nemzeti Bank mindent megtett, hogy befolyást gyakoroljon országszerte a hitelkérdés megkönnyítésére. A bajok végső okait. csak akkor lehet kiküszöbölni, amikor kielégítő tőke áll majd rendelkezésre. A külföldi tőke eddig csak rövid lejáratú hitel formájában állott a magyar közgazdaság rendelkezésére. Állami üzemek. Hosszasabban foglalkozik a főbiztos az állami üzemek közül a posta, távíró és távbeszélő üzemeivel. Megállapítja, hogy a postának, távirónak és távbeszélőnek összes forgaloma 1924-ben a háború előtti forgalomnak mintegy 44 százalékát tette. A személyzetet ez üzemek mintegy 50 százalékkal csökkentették s még további létszámcsökkentést fognak végezni s az Államvasutakkal együtt az üzemi kiadásokat még jobban le fogják szállítani. Megállapítja főbiztos, hogy ez a két üzemcsoport már most is nagy elismerést érdemel azért hogy a személyzetük létszámának jelentékeny leszállitásával törekedtek a kiadások csökkentésére. A pósta, távíró és távbeszélő költségvetése a 10 millió beruházást is beszámítva 1.750000 aranykorona hiányt mutat. Ez körülbelül megfelel a háború előtti helyzetnek is. A költségvetés egyes tételeit összehasonlítva a háború előtti költségvetés tételeivel, megállapítható, hogy a személyzet járandóságai 1913-ban az összes nyers kiadások 50 százalékát, most 54 százalékát teszik, a nyugdijteher 1913 ban a nyers kiadások 5 százalékát tettte, most