Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-07 / 150. szám

Békéscsaba, 1925. julius 1 1. Kőrösvidék 3 — Határozat. Felhivom Wieder Izidort, Obanet Andrást, Kovács La­jost, Mócz Sándort, Lánczy Józsefet, Szőke Károlyt és Balázs Kálmánt, illetve jogutódaikat, hogy 1921-ben a békéscsabai rendőrkapitánysághoz beszolgáltatott felíllbélyegezetlen pén­zük felülbélyegzése után a kapitány­sági pénztárban letétbe heiyezett pénzük és kötvényeik átvétele végett a kapitányság 2. számú hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt 60 napon belül jelenjenek meg. — Figyelmeztetem, hogy annak pénzét, illetve kötvényeit, ki ezen határidőn belül nem jelentkezik, gazdátlan do­lognak tekintem és a m. kir. állam­kincstar javára be fogom utalni A kapitányság vezetője helyett Báthy, m. kir. rendőrtanácsos. — Országos vásár. Á legköze­lebbi országosvásár Szentesen julius 18., 19. és 20-án lesz, melyre min­denféle állat felhajtható. — Állatbetegség. Gyula r. t. vá­ros területén a lépfene megszűnt. — Öngyikos akart lenni, mert kiforgatták örökségéből. Gyeonár Judit 22 éves házicseléd öngyilkos­sági szándékból kétszer egymásután revolverrel magára lőtt, de a golyók célt tévesztettek és igy semmi kárt sem tettek. A lövés zaján elősiettek hozzátartozói és lefogták az életunt fiatal leányt. A rendörségen történt kihallgatása alkalmával azt mondta, hogy azért akart meghalni, mert lel­ketlen emberek örökségéből kifor­gatták. Miután megígérte, hogy eláll szándékától a rendőrség eloocsáj­totta. * Herczeg Ferenc képes irodalmi hetilapjának az Uj Időknek 27. szá­mában veszi kezdetet Beczássy Ju­diz uj, érdekes regénye : A bestia és folytatcdik Csathó Kálmán re­génye. Közli a lap azonkívül az Ui Idők uj, 160 mMios sorsjátékának tervezetét, Falu Tamás, Bónyi Ador­ján és Pásztor József elbeszéléseit, Rákosi Jenő, Schöpflin Aladár és Posonyi László cikkeit. Endrődi Béla versét, számos művészi és időszerű képet és a lap rendkivül népszerű rovatait, a szerkesztői üzeneteket és a szépségápolást. Az Uj Idők előfi­zetési ára negyedévre 80,000 ko­rona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal: Buda­pest, VI., Andrássy-ut 16. * FOTÓ-CIKKEK Wenich Lajos drogériában, Békés­csaba. * Szülők figyelmébe. Tekintettel a mai gazdasági viszonyokra, min­den szülő saját érdekében cselekszik, ha tanköteles gyermekei részére a tankönyveket már most előjegyezteti, mert csak igy tudjuk a tankönyvek beszerzését biztosítani. Az előjegy­zéseket legkésőbb augusztus 15-ig kérjük eszközölni. Tisztelettel „Kö­rösvidék" könyvkereskedés. SPORT FOOTBALL Előre—KA VE 2:0 (1:0)­A két helyi csapat találkozása volt a vasárnapi egyedüli sportesemény, ami bizony nem igen elégítette ki a közönség igényét. Nem éppen azért mert helyi csapatok játszottak, ha­nem a mérkőzés kevésbé érdekessége miatt. Az Előre megérdemelte a győzelmet, de amellett oly gyenge játékot mutatott, hogy szinte meg­lepetésszerűen hatott. Ez nagyrész­i ben tartalékoltságknak tulajdonitható. A védelem elég jól megállta helyét, de a fedezet- és cs társor keveset nyújtott. A KAVE nem eléggé ösze­szokott csapat. Hiányzik az egység, az egymás megértése. Nagy baj volt az is, hogy nem birták egész végig az iramot, amit a tréning hiánya idézett elő. Csatársoruk jó, de a kapu előtt lassúk és határozatlanok. A golokat Szombati és Máté rúgták. CsAK komb.—Gyulai T. E. 2:0 (2:0) A CsAK erősen tartalékolt csapata Gyulára rándult át vasárnap. Elég szép mérkőzés keretében a nehézta ­laju pályán könnyű győzelmet arat­tak a lelkesen játszó gyulai csapat felett. A CsAK állandóan fölényben volt és uralta a helyzetet. Csupán nem gólra törekvő iskolaszerű já­tékának tudható be a két gólos ered­mény. A Gy. T. E. állandóan fej­lődő nagyon szívós csapat s az egész mérkőzés alatt lankadatlanul lelkesen játszottak. A gólokon Balog és Pongrác 111. osztozkodnak. Tőzsde fA MTI bókésomabal fiókjának Jolontóaa alapján i) Zürichben a magyar koronát 0-0072-50 el Jegyezték Valuták i Napol. A. ft. 345000-847000 Dollár 70460-71390 Fr. fr. 3430 1 Márka 16965 Líra 2680-2702 100 o.S. 9995-10075 Leu 329-331 Szokol 2104-2120 1 Sv. fr. 13790-13890 1 Dinár 1222—1244 L. m. Ezüst K. 6300 Ezüst 2 K. 12600 Ezüst for. 180Ü0 Ezüst 5 K. 33000 Aranyi OK. 145000 Arany 20 K 29»)000 76 kg. tiszavidéki 78 kg. tiszavidéki 77 kg. uj buza Rozs uj rozs Tengeri Takarmányárpa Zab Korpa Gabonaáraki 460000­470000­392500 405000­325000­280000 2600UU­475000­255000 ­uj -470000 -480000 397500 -41000 i -330000 285000 -700000 -4850C0 -260000 Ferencvárosi sertésvdsár: felh. 2300 marad. —, érk., —, eladva —, Arak : korinat, 18000—19000, nehéa 19000-21000 íírödalöm A Nemzet juliusi száma. A Nemzet juliusi számában a magyar irodalmi nagyságok legszebb és ieg­ujabb alkotásait közli le. Gárdonyi Géza hagyatékból megvette a Nem­zet a halhatatlan és legnagyobb ma­gyar irónak „A hídon" cimü reme­két, amely nagy feltűnést keltett irodalmi körökben. Ugyancsak egyik legszebb irodalmi alkotását engedte át Herczeg Ferencz A Nemzetnek „A kalóz" cimü elbeszélését, amely­hez hasonló müvet alig találunk a magyar irodalomban. Gróf Zichy János „A magyar szó" cimü dol­gozata, ennek a kiváló, nagy állam­férfiunak legszebb munkája. Sorra következnek a legnagyobb magyar irodalmi tehetségek leggondosabo és legújabb munkáik. Mint Bónyi Ador­ján „A guruló arany", Pintér Jenő „Battlay Géza fordításai", Hangay Sándor .Szivek álma", Szegedi László „A komáromi rab", Somiay Károly „A novigrádi gyürü", Nyary Andor „János bácsi meghal ', Vályi Nagy Géza legújabb irodalmi remekei, Fábián Ernő szatirikus müve, Or­bók Attila „Atlantik probléméja" György Lajos „Mese a furulyáról" cimü dolgozata, Mók Ferencné, dr. Dömötör, Mihály, Tábori Kor­nél, Kilián Zoltán, Rexa Dezső, Paulini Béla, Kornay István, Péterfy Tamás költői munkái egészítik ki a hatalmas együttest, „A Nemzet" kiváló írógárdáját. A ..Nemzet" az irodalmi esemé­nyeken kivül gyönyörű, szebbnél­szebb illusztrációkkal és ismeretter­jesztő cikkekkel gazdagította tartal­mát. Dr. Roff Nándor püspök, vi­téz Nagy Pál honvédfQparancsnok arcképeit, azonkívül Madarász Vik­tornak és Barabás Miklósnak a jeles festőknek A Szépművészeti Muze­umban levő legszebb képeit mutatja be. Azonkívül 38 eredeti rajz es fénykép dicséri „A Nemzet" 60 ol­dalas hatalmas füzetét. A Nemzet előfizetési ára 1 évre 610,000 korona. Előfizetéseket a ki­adóhivatalhoz, Vili, Szentkirályi u. 23 sz. alá kell intézni. Köztisztvise­lők 20 százalék engedményben ré­szesülnek. A Nemzet kapható az összes pályaudvarokon és az eláru­sító bódékba. Magyarok Braziliában Részlet Migend Dezső sajtó alatt lévő hasonlócimii könyvéből (13) Lakásviszonyok. Brazília városaiban a lakáshiány, lakasrekvirálás, kilakoliatás, lelépés, stb. sokkal uralkodóbb fogalmak, mint Európa bármeiy városában. Tisztességesebb, jobb helyen lévő, több helyiségből álló lakást csak a régebbi idők óta kitűnően elhe­lyezkedett magyar családok bérelnek. Azok, akik az utóbbi időben telepedtek meg akár Rióban, akár S. Paulóban, kénytetenek valamelyik külvárosban egyetlen szobácskával és 4—5 család által ködösen használt konyhával megelégedni. A városok magyar munkáscsalád­jái persze a legnyomoruságosabban laknak. A s. paulói magyar nyomortanyá­kon egy-egy bűzös, szűk odúban 20 személy is szorong. Ilyen helyiségekben természetesen %zó sem lehet tisztaságról és egész­ségről. Gyermekek és felnőttek a legcsunyább nyavalyákkal telnek meg egymástól. A ragályos beteg ott fekszik csa­ládtagjaival egy szalmazsákon és a poros, piszkos, örökös félhomályban a legyek százai donganak rajta. Rendesebb munkásnegyedekben egy szoba bére közepesen számítva havonta 100 millreis. A fazendákon és a kültelkaken a munkáscsaládok számára bambusz nádból és dorongfából épül a palota. Vázát erősebb dorongokból húzza fel a háztulajdonosjelölt, a falak helyét pedig bambuszkarókkal kötözi ke­resztül-kasul. Kötözőanyagul rende­sen az erdőkben bőségesen található lyáno fonalak (kúszónövények erős szára) szolgálnak. A bambuszkarók között maradó hézagokat végül sárrá gyúrt veres agyaggal csapkodja tele. Ez a vakolat. A tető csak a legrit­kább esetben cserép. Minek cserépért fizetni, amig a mezők telve vannak széleslevelü, hosszú füvekkel és sás­félékkel, amelyekből elsőrendű zsup­fedél készül! A családok lakásviszonyainál nem sokkal csábítóbbak az egyes embe­rekéi sem. A legkényelmesebb (brazíliai ké­nyelmet értek) lakószobában is leg­alább két lakót találtam. Gyakorib­bak a 3 -4 ágyas szobák. A munkásság legnagyobb része azonban nem ilyen 2—3 ágyas pen­ziói, vagy privátszobában lakik, ha­nem úgynevezett „hospidariákban." A hoszpidaria speciális üzletág a brazil városokban. Egy-egy sokatpróbált ember ki­bérel egy nagyobo üzlethelyiséget és több nagyobb szobát valamelyik külvárosi házban és telezsúfolja he­lyiségeit vaságyakkal. Az ágyakon szalmazsák, kétesszinü lepedő és vékony pokrócdarab foglal helyet. Ass alsó üzlethelyiségben 30—40— 50 ágy van rendszerint, a felső szobák mindenikében pedig 5—8, a szobák mérete szerinh A hoszpidáriáknak egyforma ta­rifájuk van. A nagyteremben egy mill egy éjszakai szállás, a kisebb szobákban 2 mill, Ezek tehát a leg­olcsóbb lakások Braziliában. A nem családos mukásság csaknem kivé­tel nélkül ilyen helyiségekbe jár aludni, pedig itt egészen különle­ges típusai gyülekeznek a kétes er­kölcsű külvárosok társadalmának. A jámbor magyar szeméből hosszú időre kiszalad az álom, amikor meglátja, hogy egészen mellette az egyik szomszédos ágyon egy apa­gyilkos kinézésű apacs vakaródzik, míg másfelől egy feketeképü ben­szülött igazítja fekélyes lábszárán a büzlö kötést. Ezeknek a vendégeknek bizony jelentékeny százaléka venereás, bu­jakórós, részben, vagy egészen ter­helt agyú és legtöbbször sötetmultu, mindenre kész salak, amelyik az év 365 éjszakája közül j,többet tölt a kikötők raktárai között, utak men­tén, árkokban, terek padjain, mint a nekik fényűzést jelentő hospidária ágyainuk pokróca alatt. Jogvédelem, szervezetek, intézmények. Legnagyobb baja a kivándorolt munkásságnakaszervezetek és mun­kásvédő intézmenyek teljes hiánya A munkásság gazdasagi érdekei­nek megóvásáról, vagy akárcsak támogatásáról — szó sincsen Bra­ziliaban. Szakszervezetekről, egységes és legalább a létminimumnak megfe­lelő, szakmák szerinti bérszabályo­zásról odakint egyelőre álmo­dozni sem lehet. Ennek a munkásság legelemibb érdekeit veszélyeztető állapotnak nehezen elhárítható okai vannak. Minden olyan államban, ahova naponta a bevándorlók ezrei tó­dulnak, olcsó a munkaerő és nincs mód a munkaadók minimális bérfi­zetési hajlandóságának fokozására. A már kint dolgozó munkásság hiába alapitana szakszervezeteket, hiaba szabná meg a létminimumot és a megfelelő életstandardot biz­tosító munkabéreket, mert a naponta újonnan erkezők tömegei legalább is eleinte, csalódásuk, rémületük első pillanataiban készek a leghihe­tetlenebbül csekély bérért is mun­kába állani, hogy az uccán ne ma­radjanak és legalább a kenyérre­valót megkereshessék. Nincs munkásbetegsegélyző, nincs rokkantgyámolitó, nincs jogvédő és talán nem mondok tulnagyot, ha azt állítom, hogy nincs egyáltalában munkásjog. Ebben a pillanatban megelevene­dik előttem egy kép, amelyik még ti hazatérés után, az otthon biztos talaján is megborzongat. Kutatásaim közepette kimentem egy nagy vállalathoz széjjelnézni. A munkahely S. Pauló várostói, ahol a vállalat ügynöksége műkö­dik, vonaton és autóval hozzávető­leg egynapi járásnyira, azután az őserdők rengetegei között öszvér­háton még jó néhány órára volt. Késő este érkeztem ki. A munka­vezetők egyike kísérőül szegődött mellém. A munka még javában folyt fáklyafény mellett. Útközben egy fatuskón ülve találtunk egy vízhordó

Next

/
Thumbnails
Contents