Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-07-05 / 149. szám
Békéscsaba, 1925 junius 21. Arm 1000 korona, Vasárnap VI. évfolyam 149. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal s Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telelőn: 60. függotlon korossxtény politikai n api lap . Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN I Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ a falu fejlődése Irta Dr. OLÁH ANTAL II. Már most csak azt kérdezheti valaki, mi ennek az oka s ha tényleg beteg a falu, mi ennek az orvossága ? 1 Csak egyik lényeges okára akarok e cikk szükreszabott kereteiben rámutatni. Világért sem szándékozom lekicsinyelni az u. n. „szanálás" eredményét, egy és más tekintetben azonban aztnyiltan ki merem mondani, hogy a falu fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a „szanálás", vagyis az, hogy nincs semmi akaratunk, mert lekötöttük magunkat az antantnak, (vagy ha ugy tetszik, hiszen igen mindegy) a népszövetségnek s az dirigál felettünk. Hogy ezt az'állitást bebizonyítsam, — elméleti vitatkozás helyett, — egy eklatáns példára utalok, mely kérdés vármegyénkben, a tél folyamán, — hogy ugy fejezzem ki, uralta a helyzetet, — vagyis a tervezett, a vérmegye jórészét behálózni hivatott, u. n. keskenyvágdnyu gazdasági vasút kérdése. — A télen, — ugyanis, — mindenfelé a vármegyében tanácskoztak, értekeztek, gyűléseztek arról, hogy „hogyan és miként" lehetne megvalósítani e vármegyénkre nézve óriási közgazdasági és forgalmi jelentőségű kérdést ?! A községek meg is hozták már legnagyobbrészt hozzájáruló, áldozatkész határozataikat s most mégse beszél ma senki a vasútról, sót az hírlik s e hírnek komoly alapja is van, hogy nem lehet belőle semmi, — mert az u. n. „szanálás" nem engedi meg, hogy a községek a törzsadók 50 százalékánál nagyobb pótBdót vethessenek ki bármilyen életbevágó fontos célra is, mint amilyen a tervezett vasút is. Már pedig vármegyénkben egy község sincs abban a helyzetben, hogy [a maga erejéből, pótadó kivetése nélkül a kívánt hozzájárulást megadhassa. Ha ez igy van, már pedig igy van (utalok egyszerűen a 177.200—1924 B. M. sz. belügyminiszteri rendeletre) akkor mire való volt az a sok tanácskozás, költséges jövés-menés, utazgatás stb ?I Tehát azért nem fejlődhetik a falu, mert hiába határoz el bármilyen üdvös dolgot is, bármilyen áldozatkészséggel, — azt megakasztja a szanálás, helyesebben mondva az ország jelenlelegi siralmas helyzete, nyomorúságos betegsége. Mi ennek most már az orvossága? Kétségkívül az egységes régi, nagy és hatalmas, gazdaságilag is erős Magyarország visszaállítása. De mig ezt elérhetjük valamikor, addig is ugy kellene az országot szanálni, hogy a falu fejlődését ne hátráltassuk, sőt előmozdítsuk. Ez pedig akként volna lehgtséges, hogy a kizárólag állami feladatot képező célokra szükséges kiadásokat (mint a milyeneket pl. a tisztviselők fizetése, adóügyi adminisztráció, közegészségügy, gyermekvédelem, stb.) az állam fedezné saját bevételeiből, hogy a község olyan'speciális|szükségleteit, melyek a falu kulturális és közgazdasági fejlődését biztosítják, a községi lakosok és birtokosok nagyoob megterhelése nélkül, a község jól felfogott érdekében, a maga önkormányzati jogkörén belül, saját akarata szerint, minden felesleges és tulságig vitt gyámkodás nélkül fedezhesse. Össze lehetne tehát egyesíteni az allam érdekeit a községek érdekeivel, sőt ezek összhangba hozatala feltétlenül és elengedhetlenül székséges volna, mert nem lehet célja az államnak sem, hogy a falusi lakosságot, ezt a nemzetfenntartó magyar fajt, habár megengedem, akarata ellenére, de intézkedései logikus következményeiként, elkedvetlenítse, elkeserítse. — Vége — áttér a Ház a beruházási és adó csökkentési javaslatok tárgyalására Budapest, julius 4. A nemzetgyűlés mai ülésének megnyitása előtt a parlament folyosóján alig van élet. A választójogi törvényjavaslat vitája ugylátszik az ellenzék előtt is veszített érdekességéből és bizonyosra veszik, hogy a vita a mai napon befejeződik. Vele együtt véget érnek a 8 órás ülésnapok is. A javaslat letárgyalása után, tehát előreláthatólag még a mai ülés folyamán haladéktalanul megkezdik a beruházásokról, a tisztviselői fizetésekről és az adócsökkentésekről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Ilyenformán a nemzetgyűlés megkezdi a jövő hét közepe táján nyári szünetét. Békéscsaba kétmillió aranykoronát igényel a városok külföldi kölcsönéből Fontos beruházásokra fordítják a kölcsönösszeget — Egyhangúlag szavazott a képviselőtestület a Z millió aranykorona felvétele mellett Békéscsaba, julius 4. Jelentettük már, hogy a pénzügyi kormánynak sikerült tízmillió dolláros kölcsönösszeget lekötni a városok részére az alábbi feltételek mellett: Évi 7V2%-kal kamatozó törlesztéses kölcsönkötvények bocsátandók ki, amelyek 20 év alatt félévi sorsolások utján, 40 utólagos félévi részletben törlesztendők mindenkor január és julius hó 1-én. Az első törlesztési részlet 1926. január hó 1-én fizetendő. A kölcsön 82% os elszámolási árfolyamon nyujtatik és az esetben, ha 89°/°-os árfolyamnál nagyobb kibocsátási árfolyam lenne elérhető, a 89%-on felüli többlet fele a városokat illeti meg. Az első félévi törlesztési részletnek megfelelő összeg, valamint a kötvények nyomatásához szükséges összeg a kölcsön összegéből előre levonatik. A városokat terhelik ezenfelül a kölcsönszolgálat ellenőrzését teíjesitő bizalmi egyén (trustee) költségei (a trustee valószínűleg egy budapesti bank lesz) s a félévi sorsolások közzétételéért felszámítandó hirdetési költségek. A félévi szelvények beváltásáért W/o, a kisorsolt címletek beváltásáért V4% jutalék fizetendő a városok által a félévi törlesztési részletén felül. A félévi annuitás 4 86594563%-ot tesz ki. A kölcsön 1935. julius l-e előtt nem mondható fel, 1935. julius hó 1-én, vagy bármely későbbi félévi szelvény esedékességi napon a kölcsön egészben vagy részben visszafizethető készpénzben névérték szerint 4 hónapi előzetes felmondás mellett. Az állami garancia és a városok egyetemes felelősségének a kiküszöbölése valamivel megdrágította a kölcsönt. A városoknak sürgősen, lehetőleg e hét folyamán kell dönteni, hogy akarják-e a kölcsönt, vagy nem, mert a pénzcsoport nem köti magát hoszszu időre s a kormánynak még törvényjavaslatot is kell e tárgyban a nemzetgyűlés elé terjesztenie. Miután a kamat 7'5%, a tőke törlesztés pedig 2-3%, ezért a 2% árfolyamveszteséget is hozzáadva 11 -8% az annuitás a költségekkel együtt. Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K A hitelező kikötötte, hogy egy éven belül a városok külföldön ujabb kölcsönt nem vehetnek fel, hasonló feltételek mellett pedig a bankcsoportnak elsőbbsége van. A kölcsön egyik feltétele, hogy azt minden város legalább 3A részében jövedelmező befektetésre fordítsa. A városok számára lekötött őszszegből Békéscsaba város — amint már jelentettük, — kétmillió aranykoronát igényelt, a pénzügyminiszter azonban csak másfélmillió aranykoronát helyezett kilátásba. A kölcsön igénybevétele ügyében a városi képviselőtestületnek kell határozniok a feltételek szerint s igy dr. Medovarszky Mátyás h. polgármester Békéscsaba város képviselőtestületét ebben az ügyben való állásfoglalás céljából szombatra, f. hó 4-re rendkívüli közgyűlésre hivta össze. A közgyűlésen részletes, alapos előterjesztésében ismertette azokat a körülményeket, amelyek szükségessé teszik, hogy a város a fennebb ismertetett feltételek mellett legfeljebb 2 millió aranykoronáig terjedő összeget igényeljen. Határozati javaslatot terjesztett elő aziránt, hogy mondja ki a városi képviselőtestület: 1. felveszi a legfeljebb 2 millió aranykoronányi kölcsönt; 2. a kölcsön fedezetéről a kereseti és a forgalmiadó részesedéséből eredő jövedelmét köti le; 3. a felveendő kölcsönösszeget az alábbi fontos beruházásokra óhajtja fordítani: Iskolák és óvodák építésére 250 ezer aranykorona. Utak, uccdk kövezésére (Andrássyut végig, Bánszky-ucca, Réthy-ucca, Horthy Miklós-ut, Petőfi-ucca, Temetősor, Luther-ucca, Illésházi-ucca, Bajza-ucca, Korvin-utca a körgátig, Berényi-ut a temetőig és Nap-ucca) 500.000 aranykorona, Betonjárdák kiépítésére 2CO.OOO aranykorona. Városi bérházak javítására 100.000 aranykorona. Gőzfürdő építésére és karbantartására 200.000 aranykorona. Apponyi-uccai hid építésére és a meglévő hidak karbantartására 120 ezer aranykorona. Közutak és uccai csatornák építésére 130.000 aranykorona. A villamosmü használatára ideiglenesen* 150.000 aranykoronát engednének át, mig a fennmaradó összeget a felmerülő költségek, stb. fedezésére fordítják. Rz előterjesztésekhez elsőnek Szalay Lajos szólalt fel. Azt javasolta, hogy ne kérjen a város 2 millió arranykoronát, hanem elégedjék meg másfél millióval. Szelner Antal az egész kölcsönösszeg felvételének megszavazása mellett foglal állást. Nyomatékosan sürgeti a város középiskoláinak (leánygimnázium, po'g. leányiskola) megfelelő átalakítását és szót emel
