Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-04 / 148. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal » Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egryes szám ára lOOO^K Békéscsaba, 1925 junius 21. Ara ÍOOO korona. Szombat SiI -KMWmiTiÉa I II VI. évfolyam 4

. szám 9 falu fejlődése Irta Dr. OLÁH ANTAL I. Már hetek óta azon vitatkoznak a nemzetgyűlésen, hogy a szavazati jog gyakorlásának melyik módja a jobb, helyesebb, a nemzeti érdekeknek megfelelőbb, a titkos, vagy nyilt szavazás-e ? Én — megvallom — igazat adok Gömbös Gyulának abban, hogy nem az a kérdés sarkpontja, hogy melyik szavazási mód a helyesebb, hanem a választójog mértéke, terjedelme a léilyeges és fontos, mert akár titkos, akár nyilt a szavazás, ha olyan valakinek adunk szavazati jogot, aki azzal a nemzet érdekében okosan nem tud élni, az ezzel a joggal visszaélhet és vissza is él, akár nyiltan, akár titkosan szavaz. Hogy ez igy van, azt a legutóbbi nemzetgyűlési választások, ugy a nagy városokban, ahol titkos volt a szavazás, mint a községekben a nyilt szavazásnál egyaránt beigazolták, amennyiben mindkét szavazási mód szerint gyakorolt vá lasztás a demagógiát, a szociáldemokráciát s az azzal szövetkezett zsidó, liberális, plutokrata elemet hozta be igen számottevő mértékben a nemzetgyűlésbe. Tehát — szerény nézetem szerint — ezen meddő s a reális életet nem ismerő vitatkozás helyett inkább a falu érdekei megvédelmezéséről, fejlődése előmozdításáról kellene tanácskozniok a képviselő uraknak. Higyjék el, ezzel sokkal nagyobb szolgálatot tennének a haza egyetemes érdekeinek is, mert hiszen a forradalmak szomorú példái azt igazolják, hogy kizárólag csak a falvakban, azoknak egyszerű, becsületes, józan gondolkozású föidmivelő és kisiparos népében, falusi intelligenciájában lehet megtalálni azt a nemzetfenntartó erőt, melyre komoly időkben mindig számítani lehet. Lássuk most már, vegyük szemügyre, történt-e a falu érdekében az utóbbi időben valami; istápolták-e kellő súllyal a falu érdekeit, vagy nem?! Szervezet létesült erre nézve társadalmi uton is... Ilyen volna pl. az u. n. „Falu földműves szövetség" De vájjon teljesitette-é eatársadalmi alakulás hivatásbeli czéljának megfelelő kötelességét. Én azt tartom, ha tett is itt-ott valamit,J általánosságban azt lehet mondani, nem igen csinált semmit, bárha a községeket, mint erkölcsi közületeket még bizonyos hivatalos nyomás segítségével is iparkodott tagjaiul megnyerni. E helyett mit látunk mindenütt a községek, a falu életében?! Stagnálást, visszafejlődést, vagy legalább is fejlődési lehetetlenséget tapasztalunk. Nem fejlődhet a falu, — mi falusi emberek, akik a falvakon élünk, ezt szomorú szívvel és hazafias rezignációval állapithatjuk meg!! Már pedig, ha a falu nem fejlődhet, vájjon előhaladhat, rege nerálódhat, újjáépülhet e az ország? Öcsöd hornyehén ostelepet fedezfeh fel Golián Lajos öcsödi főjegyző közvetítésével Blaskó Sándor számtanácsos arról értesítette az épen nyári pihenőn Szarvason levő Krecsmarik tanárt, hogy Tolnay Antal öcsödi földbirtokos téglagyárában földásás alkalmával embervázakra és régi edényekre akadtak. Krecsmárik tanár Blasko tanácsossal azonnal kocsira ültek, hogy a Szarvastól mintegy 19 km.-re levő lelőhelyet felkeressék. A hely az egykori Kiritó-ér pontján levő természetes magaslat. Magállapitották az edénytöredékek anyaga, díszítése s a fémeszközök teljes hiánya alapján, hogy alkalmasint az ujabb kőkorszak fejlettebb korából származó lakó és temetkező helyről van szó. A telep régisége mintegy 4000 esztendős lehet. Az állati maradványok között őz és bivaly vázrészei is voltak. Mivel a telep igen gyéren lakott lehetett, esetleges ásatás esetén kevés leletre lenne kilátás. ítz iparosok anltétja a tasMelemiigyi miniszternél Feltártál! hiuánságaiftat Walkó kereskedelemügyi miniszter értekezletre hivta egybe az iparosokat, hogy meghallgassa kérésüket és megbeszélje velük a segítés módját. Az értekezlet szerdán délben kezdődött, melyen igen nagyszámmal voltak képviselve a budapesti és vidéki ipartestületek. Az első szónok Pálfy Dániel, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke volt, aki megköszönte a miniszter jóindulatát és pártfogásába ajánlotta az elhangzandó kéréseket. Az első kérdés az iparostanoncoktatás megreformálása volt, melynek kapcsán kifogásolták, hogy a tanonc hetenkint három délutánt az iskolában tölt el s igy a mestere kevés hasznát veszi. Az az óhaj is felmerült, hogy a négy elemi iskolát nem végzetteket ne kelljen tanoncul alkalmazni. Végül is a miniszter bejelentette, hogy a tanonciskolái reform megvalósítása érdekében átiratot küld a kultuszminiszternek. Kifogásolták az adórendszert, mert az iparosság keresetének csökkenése ellenére, folyton emelik az adót. Szükséges volna, hogy az adókivető bizottságban az iparosok is megfelelő számmal képviselve volnának. A fényűzési adó nagyon megnehezíti a forgalmat és kívánatos volna, ha a helyzet megjavulásáig a fényűzési adók beszedését felfüggesztenék. Sokan a forgalmiadó és a fényűzési adó kezelésének megkönnyítését, sőt volt olyan aki egyenesen az eltörésüket kívánta. Az adóügyben tett felszólalásokra Varga pénzügyminiszterig államtitkár válaszolt, aki kijelenti, hogy az akció érdeke az államérdeke is. Az iparosok adóbevallását nem fogadhatták el, mert sokan alig pár száz koronát mondottak be. A forgalmiadót végeredményben a fogyasztó viseli, tehát az iparosokra ez a kérdés nem lehet olyan nagy fontosságú. Az iparosokat az adókivetés és felszólam'ási bizottság munkájába bevonják. A fényűzési adónak 20 százalékra szóló felemelésére a pénzügyminiszternek megvan a törvényes alapja. Végül is ugy gondolja hogy az adópanaszok csak akkor szűnnének meg véglegesen ha az adókat eltöíülnék. Panaszt emeltek az iparosok az ellen is, hogy sok esetben a műhelyben levő gépek után vetik ki az adót, pedig a gépek nagyrészét nem is használják. Varga államtitkár azt válaszolta, hogy ha ezt igazolják, akkor adómérséklésről feltétlen szó esik. Walko Lajos kereskedelmi miniszter szólalt fel ezután. A hiba leginkább ott van, hogy a mai komplikált adórendszert nehezen szokják meg az emberek. A pénzügyminisztertől méltánylást kér az iparosok számára. Az iparosok egyszerű emberek, a könyvvezetés és a különféle jegyzékek kitöltése sok gondot okoz nekik, ez is oka annak, hogy elégedetlenek. Ő a maga részéről megteszi minisztertársainál a szükséges lépéseket, hogy az iparosok helyzetén némileg enyhítsenek. Végül azt indítványozta, hogy az értekezletet halasszák el jövő szerdára, tárgyalják le akkor a hitelkérdést és a napirend további pontjait. Ezek során Meskó Béla, a békéscsabai iparosbank vezérigazgatója, az Ipartestület Országos Szövetségének felkérésére „a vidéki hiteligénylők kielégítése" cimen tart előadást. aaavattamiaBfciBiibnaaiiaviiasill A cionisták világ kong reszszusát nem Báosben tartják meg Bécs, julius 2. fl cionisták Bécsben tervezett világkongresszusát nem ott, hanem valószínűleg Parisban, vagy Hágában tartják meg. fl változtatás oka a bécsi horogkeresztes mozgalom, mely már előre készült a kongresszus résztvevőinek „fogadására". Meghiúsultak a románorosz tárgyalások Bukarest, julius 3. Triasopolban néhány napja tárgyalások folynak Románia és Oroszország kiküldöttei között a két állmot érdeklő határkérdésekről és az egymáskózötti személyforgalom fölvételének kérdéséről, A konferencia az orosz kormány kívánságára ült össze, amely kijelentette, hogy a legbékésebb intenciókkal viselkedik Romániával szemben, fl „Cuvantul" jelentése szerint a konferencia aligha vezet eredményre, mert az orosz megbízottak Romániának majdnem minden kivánság|t visszautasítják. Igy többek között nem akarnak garanciát vállalni arra, hogy az Oroszországból Beszarábiába utazó orosz állampolgárok nem fognak politikai tevékenységet kifejteni és nem hajlandók elfogadni azokat a formalitásokat, melyeket Románia az oroszromán határközlekedésre tervbevett. Hamarosan megkötik a magyar—osztrák kereskedelmi szerződéseket Bécs, julius 3. fl Neues Wiener Tageblatt" munkatársa beszélgetést folytatott gróf Ambrózi Lajossal az uj bécsi magyar követtel, aki kijelentette, hogy a két állam viszonyát rendkívüli barátságosnak és szívélyesnek mondhatja.Nagy bizalommal néz a napokban meginduló kereskedelmi szerződések tárgyalása elé. Reméli, hogy a kérdéseket sikerül mindkét fél megelégedésére megoldani. Iparkodni fog azon, hogy fejlessze azokat az intézményeket, amelyek tevékenységüket ennek a feladatnak szentelik.