Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) január-május • 1-122. szám
1925-05-17 / 111. szám
2 Körösvidék Békéscsaba, 1925 májas 17. Hz iparos Dalárda hangversenye Megírtuk már, hogy városunk közszeretetben álló országos hírű dalárdája a békéscsabai Iparos Dalárda május hó 23-án szombaton este a Próféta vendéglő éttermében nagyszabású, igen nagyszabású, igen nívósnak ígérkező hangversenyt tart. fl dalárda a legnagyobb szorgalommal készül a hangversenyre Lu kovicky Endre karnagy vezetése alatt s igy teljes a remény aziránt, hogy a szombatesti szereplésük sem fog elmaradni az eddigiek mögött. Különös érdekességet ad az estnek a dalárda általánosán elismert nagyszerű Gyucha, Szlavkovszky, Szalsy és Turi qvartetjének szereplése, akik minden eddigi fellépésükkel a legteljesebb sikert érték el. Gondoskodott a dalárda vezetősége arról is, hogy a hangversenyt minden egyes magyar dalkedvelőnek alkalma nyíljék végigélvezni és ezért helyárakat nem állapított meg, ellenben önkéntes adományokat szívesen fogad a soproni országos dalosverseny költségeinekfedezésére Sikerült megszereznünk a hangverseny részletes műsorát is melyet az alábbiakban közlünk: 1. Hiszekegy. 2. Kertem alatt fülemile fészkel. Lányi E. 3. Bölcsődal. Brahms J. 4. a) Elindultam szép hazámból; b) Szánt a babám, csireg-csörög. Quartett (Gyucha, Szlavkovszky, Szalai, Turi.) 5. Finn dal. Pacius F. 6. a) Jaj de nagyon keskeny. Lányi E. b) Sürii sötét erdő. Lányi E.; c) Kiszáradt a Tisza vize. Lányi E.; d) Ennek a kis lánynak. Lányi E. * 7. a) Sokat sirtunk együtt ketten. Pápai Molnár K.; bj Ucca, ucca ég az ucca. Quartett (Gyucha, Szlavkovszky, Szalai, Turi). 8. Nem, nem soha. Amer I. 9. Emelem poharam. Kissoday Gy. 10. Szerenád. Demény D. A fenti igen tartalmas és változatos műsor is a legteljesebb mérdást I A tróntéri székesegyházban 10-et ütött az óra s a várakozás egyre nőtt. A lovag még nem látszott. Fél 11 volt már s még mindig nem mutatta alakját. Néhány néző hangosan számlálta az időt és kikiáltotta : Két és félóra a fogadás végéig! 11 óra ! Mindnyájan felkiáltottak, amidőn az ucca végén feltűnt egy ifjú egy élénk paripán, teljes vágtatásban. Megyery hadnagy volt, aki megérkezett a Tróntérre, harsogó éljenek, tapsok és üdvözlések közepettel Megnyerte a fogadást 1 „Hajrá" ez a csodálatraméltó, fáradhatatlan ló kitünö egészségben maradt, a hatalmas 1112 km.-es távolság befutása után (ennyire van Bécstől Páris). Megyery hadnagy, magyar huszár nemesi családból származott, mindig talpraasett férfi volt. Diadalát Bécsben ünnepelték meg kitűnő hangulatban, mert ebben a városban volt sok magyar barátja. 1854 nov. 9-én bankettet rendeztek a bécsi Jackey Club ebédlőjében e kiváló magyar huszár tiszteletére. tékben garantálja a hangverseny sikerét. Végül is nem mulaszthatjuk el felhívni a dalpártoló közönség figyelmét a hangversenyre és az önzetlenül a magyar dalkultura fejlesztése érdekében buzgón dolgozó dalárda támogatására. Minden reményünk meg van arra, hogy a közönség tudni fogja kötelességét és tömeges megjelenésével rójja le háláját szeretett dalárdája iránt. Bifestili a ram. kaik templomot A békéscsabai róm. kath. egyházközség csütöröki képviselőtestületi gyűlésén jó vágyta a templom kifestésére kötött szerződést. fl festést Gróh István a budapesti iparművészeti iskola igazgatója tervezte, fl kifestés maga 300 millióba, az állványozás pedig, amelyet Lipták János épitóvállalkozó cég végez, 55 millióba kerül. Gróh István már több templom kifestését eszközölte, legutóbb pl. a gyulai németvárosi kath. templomét, de különös ambíciója volt mindig hogy a nemes architecturáju csabai templomot kifesthesse. fl csupaszságában is valóban gyönyörű architectónikus belső határi műalkotás a művészi festés révén a vidék legszebb templomai közzé fog emelkedni és Békéscsaba város egy tökéletes művészi alkotással fog gyarapodni. fl templomfestés munkálatai már a következő hónapban megkezdődnek s legkésőbb októberben befejezést nyernek. Az egyházközség ezúton is kéri e nemes terv áldozatkész támogatását. 9 bukaresti konferenia utóhangjai Magyarország tiltakozása a francia sajtóban Paris, május 16. Budapesti tudósítónk jelentése alapján a „Temps" a következőket írja: A magyar közvélemény nagy izgalommal fogadta azokat a vádakat, amelyek a kisantant minisztereinek bukaresti értekezletén Magyarország ellen elhangzottak. Megvádolták ugyanis Magyarországot, hogy irredenta propagandát folytat és a trinani szerződés 'revízióját sürgeti, amivel az európai békét veszélyezteti. Magyar politikai körökben csodálkozással fogadják ezeket a támadásokat, amelyek a kisantant értekezletein mindannyiszor megujulnak és kijelentik, hogy ezek teljesen alaptalanok. Budapest, május 16. MTI. fl nemzetgyűlés külügyi bizottsága május 20 án szerdán délután 6 órakor a képviselőház I. sz bízottsági termébzn ülést tart, amelynek napirendjén Karsfiáth Jenő nemzetgyűlési képviselőnek, a bukaresti konferencia tárgyában a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez intézendő kérdése szerepel. P. Bus S. ]. üonferenciabeszedei P. Bus Szegedről ma Csabára érkezik és délután 6 órakor megkezdi a férfiak számára a konferenciabeszédeit, amelyeket a kővetkező napokon mindig szintén 6 órakor fog megtartani a kulturház nagytermében. fl nők számára tervezett szociális jellegű konferenciák közbejött akadályok miatt odamódosulnak, hogy ezek csak hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődnek el és ugyanezen időben folytatódnak a következő napkon, az eddig hirdetett vasárnap d. u. 4 órai előadás tehát elmarad. Mi van ma? 1925 május 17., vasárnap R. kath.: Rogate Prot.: Paskál Nap kelte 4 óra 21 perckor, nyugta 19 óra 32 perckor (7 32) Hold kelte 2 óra 21 perckor éjjel nyugta 13 óra 44 perckor d. u. D. e, 11 órai kezdettel a Vigadóban kardcsapatverseny. D. u. 4 órakor SzAK—CsAK bajnokimérkőzés a Réthy-ucca pályán. D. u. 7 és 9 órakor mozielőadás az Apolló Mozgóban. 1925. május IS., hótfö R. kath.: Venanc Prot.: Erik Nap kelte 4 óra 20 perckor, nyugta 19 óra 32 perckor (7 32) Holdkelte 2 óra 47 perckor, éjjel, nyugta 14 óra 53 perckor, d. u. 9z első magyar felsőmezőgazdasagi iskola Tegnap adta hi a hőzohtatási miniszter az ishola szervezetét es rendtartását Tanácsülés A folyó évi május hó 15-én dr. Berthóly István polgármester elnöklete alatt megtartott tanácsülésen az alábbi ügyek nyertek elintézést: Iparigazolványt kaptak Ipolyi Keller Iván gabona, termény, mezőgazdasági hitelközvetitő, Dobó Cecilia fehérnemükészitő és Fabulya Pál kisebb kőmives iparra. Folyó évi május 31-én a Szociális Misszió társulat által rendezendő népünnepély céljára átengedte a tanács Széchenyi-ligetet azzal a feltétellel, hogy azt elzárniok, vagy belépődijat szedniök nem szabad. Települési engedélyt kapott Benczúr János. A városi uccakövezésre beérkezett ajánlatok közül Máté Qyörgy helyi kövezőmester ajánlatát fogadták el azzal a kikötéssel, hogy a végzendő munkálatoknál kizárólag csak békéscsabai munkásokat alkalmazhat. Épitési engedélyt kaptak Szabó István, Adamik János és Andó Mihály. — Telekeldarabolási engedélyt kapott: Betko Pál és neje. A városi mérlegek hitelesítésére beérkezett ajánlatok közül mint legelőnyösebbet Dénes Bálint lakatosmester ajánlatát fogadták el. Ezen kívül több a folyó évi május hó 18 án tartandó közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyet tárgyalt le és készített elő a tanács, A magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter 10812—925. sz. VI. ü. o. alatt kiadta tegnap a felsőmezőgazdasági iskolák Szervezeti és Rendtartási Szabályzatát. Akik szivükön viselik a magyar kultura sorsát, s törődnek a magyar jövő: az ifjúság sorsával, azok tudják, hogy mit jelent ez a rendelkezés. Jelenti egy évszázados iskolapolitikai mulasztás jóvátételét, jelenti a magyar ifjúság helyes gyakorlati irányban való nevelését, az ország gazda- és polgári társadalmának emelkedését és az oly sokat hangoztatott többtermelésre nevelő munkának tényleges megindulását. Nem mehetünk el e mellett a hatalmas nemzetgazdasági és iskolapolitikai perspektíva mellett szó nélkül és fel kell hivnunk elsősorban a gazdatársadalom s általában minden gondolkodó szülő figyelmét erre az uj iskolatípusra, az egyéni s a nemzeti érdek jegyében. Mi a célja s mi a jelentősége ? Amit itt elmondunk, az egyban egy nagy gazdaságpolitikusunknak : dr. Czettler Jenőnek s egy iskolapolitikai tudósunknak: dr. Korniss Gyulának felfogása a felső mezőgazdasági iskoláról. Egy nemzet egészséges fejlődésének alapfeltétele, hogy minden társadalmi osztály a neki megfelelő műveltséget sajátítsa el. Az iskola munkája akkor válik igazán eleven értékes erővé az életben az egyén és a nemzet életében egyaránt, ha a kapott műveltség összhangban áll a tanuló érdeklődésével és fogékonyságával. Mit láttunk még is a magyar iskoláztatás rendszerében ? Azt, hogy a latajner osztály számára fölös számú középiskola nevelte a tudományos vagy közigazgatási pályára kerülő növendékeket s amellett hogy a gyakorlati pályák szabadabb boldogulásától elzárta ezzel a nemzet müveitosztályának egy tekintélyes részét, fixfizetéses alkalmazotti minőségben is megnehezítette elhelyezkedésüket különösen a csonka határok között, amint ezt a B listázás szomorú következményei is mutatják. A kereskedő osztály számára szintén túlsóknak bizonyult a 68 s ma is 40 nél több felsőkereskedelmi iskola, mig az iparos osztály 4 középfokú szakiskolája eddig kielégítette az igényeket. Az ország legnagyobb s a nemzeti megújhodás és felfrissesülés szempontjából egyik legfontosabb rétegének : a gazdatársadalomnak azonban nem volt eddig középfokú szakiskolája. Az ország lakosságának háromnegyed része neki megfelelő gyümölcsöző oktatás nélkül maradt. Ez az a százados iskolapolitikai mulasztás, amit a felső mezőgazdasági iskola pótol. S ebben van célja és jelentősége is: megadja a gazdatársadalom fiainak érettségi bizonyítványával azt a helyet, melyet müveit ember elfoglalhat ;közéletünkben s egyben gyakorlati pályára képesítvén megadja a szabadon való érvényesülés lehetőségét akár saját földjén is. Szívből őrülhetünk, hogy épen városunkba alakult meg a polgári fiúiskola igazgatóságának és tanártestületének kitartó, gáncsot nem tekintő munkája árán az első teljes felső mezőgazdasági iskola, mely most a kereskedelmi érettségivel egyenlő jogú érettségi bizonyitványnyal képesiti junius közepén növendékéit a posta, távírda, vasút, közigazgatási s a gazdasági pályákra s számukra a gazdasági akadémiát, állatorvosi főiskolát s az egyetem közgazdasági fakultását.