Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) január-május • 1-122. szám

1925-05-24 / 116. szám

Békéscsaba, 1925 május 24. WOÚ k&rt&nsn. Vasárnap VI. évfolyam 116. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal j Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60, független keresztény politikai! n aipl lap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Feíelősszerfeesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Felső mezőgazdasági iskola Béltaobin Már évek óta meg van és műkö­dik, szervezeti és rendtartási szabály­zata azonban a felmerült hatásköri kolliziók nehéz kiküszöbölése után csak most jelent meg, véglegesítését tehát csak ezidőtől számithatjuk. Ebből az alkalomból a helyi sajtó elég részletességgel foglalkozott ez iskolatípus jelentőségének méltatásá­val a neuzeti agrikultura és több­termelés szempontjából, közölve gaz­daságpolitikai szaktekintélyeknek és az általános kultúrpolitika egyik el­ismert faktorának véieményét is; nem nyert azonban még megvilágositást ez a kérdés helyi tényezők felfogá­sában különös vonatkozással speci­ális viszonyainkra, éppen ezért ugy vélem, hogy számot tarihat a közön­ség érdeklődésére ezen uj tanintézet — lokális relációkban várható kiha­tásainak — részbeni fejtegetése is. Ez az uj művelődési intézmény különös jelentőséggel bir a nagy magyaralföld délkeleti metropilásának, Békéscsabának társadalmi és gazda­sági életére. — Köztudomásu, hogy városunk összlakosságának több, mint 50 százaléka földmiveléssel foglalkozik s a helyi agrártársada­lomnak is 70—80 százaléka a kis­és közép birtokosok kategóriájába tar­tozik. — Ez a foglalkozási osztály reális felfogású, haladásra képes és művelődésre vágyó, amellett értelmes, takarékos, sőt igénytelen; ezen eré­nyek birtokában sem tudta azonban eddig — kevés kivételtől eltekintve — vagyonát gyarapítani, legfeljebb megtartani,több gyermekes családok­nál pedig a meglevő vagyon is szét­tagozódott. Miben leli ez magyará­zatát? Szerintem abban, hogy a mult idők iskolapolitikája n?m gon­doskodott olyan tanintézetekről, ame­lyek az általános műveltség elenged­hetetlen attribútumain felül a gazda­sági irányú nevelés produktív és prak­tikus céljait is szolgálták volna. Mert nem tartom ezen célokat eredmé­nyesen szolgáló tanintézetek közé sorolhatóknak sem a földmives isko­lákat, sem a gazdasági akadémiákat, előbbiek ugyanis tanrendjüknél fogva általános műveltséget egyáltalán nem, gazdasági ismereteket pedig csak elemi vonatkozásban nyújtanak, ezért aztán nem is frekventáltak — hisz a békéscsabai földmives iskolának is tudtommal mindössze 32 növendéke van és ezek között egy a békéscsa­bai — mig a gazdasági főiskoláknak (akadémiáknak) speciálisan gazda ­sági jellegű és magasabb fokú ké­pesítése csak a középiskola elvégzöse után, tehát nagy anyagi és időbeli áldozatok árán — szerezhető meg, csak az agrikuliura terén nyújt el­helyezkedési lehetőséget s e diplo­mának reális hasznát csak a nagy birtokok (latifundiumok) tulajdonosai (bérlői, kezelői) és ilyeneken alkal­mazott gazdatisztek vehetik. Békéscsaba város földmiveléssel foglalkozó lakossága tehát egyéni jólétben és műveltségben azért nem gyarapodott ezideig olyan mérték­ben, amint arra polgári erényeinek teljes birtokában méltán számot tart­hatott volna, mert a szükségleteit megfelelően kielégítő iskolatípus hiá­nyában vagy csupán középiskolát végzett s ezáltal megszerezte az ál­talános műveltséget, de nem része­sült szakszeri! gazdasági nevelésben s épen ez okbol nsm is rendelke­zett a modern gazdálkodás azon szakismereteivel, amelyek a céltuda­tos többtermelés utján egyéni jólétét s közvetve városának és nemzetének vagyonosodását előmozdíthatták volna avagy — ami még rosszabb volt — a gazdálkodást elhanyagolva, vagy fumigálva lett belőle kishivatal­nok, szaporítva ezáltal a lateiner pro­letárok tömegét, sőt az sem ment ritkaságszámba, hogy nem gazda­sági főiskolán szerzett (jogi, mér­nöki stb.) oklevéllel lett belőle gazda. Erős a meggyőződésem, hogy eze­ket a visszáságokat kiküszöböli vagy legalább is belátható időn belül a minimumra redukálja az uj felsőme­zőgazdasági iskola, nagy hiányt pó­tol ez városunkban és szerencsés gondolat volt. hogy az első ilyen tanintézetet Békéscsaba városa kapta. Életképességének már eddig tanú­jelét adta s most már végleges szer­vezet és rendtartás birtokában a reá­lis jellegű gazdasági nevelésnek olyan i polgári párton győztek a főwosi uálaeztáson Keni kerül zsidóhézbe a magyar főváros s dfm. 53, nemzeti demokrata párt Budapest, május 23. Éjjel 11 órakor fejezték be a bu­dapesti törvényhatósági választások szavazását, majd megkezdték a sza­vazatok olvasását. Ez a müvelet reg­gelig tartott, úgyhogy a végleges eredményeket 9 óra után állapítot­ták meg. A hivatalos megállapítás szerint a választás utján betöltendő 250 törvényhatósági bizottsági tag­ság közül a Ripka-párt 23 a Wolf-párt 91 a szabadelvű csoport 6 a liberális csoport 2 a demokrata-blok 128 helyet kapott a szavazatok arányában. R blokkben 4 párt szövetkezett, amelyek között az elnyert mandá­tumok igy oszlanak meg: Szoc. I (Vázsonyi) a Bárczu-féle liberáli­sokkal 64, Kossuthért 8. R Szi­lágyi-féle demokratikus szövetség 3. A törvényhatósági bizottságba a törvényben megjelölt testületek és intézetek 21 tagot küldenek, akiket a kormányzó fog kinevezni, továbbá állásuknál fogva még 65-en lesznek tagjai a törvényhatósági bizottságnak. A polgári elemek tehát az uj fővárosi törvényhatóságban még akkor is óriási többségben vannak, ha a demokrata blokkot teljes egészében nem számítjuk pol­gárinak. A demokrata blokknak nagy része is a polgárságból szedődött össze, igy tehát a főváros vezetése a polgárságnak biztosítva van. Amerikai magyarok a bu­dapesti Washington szobornál Budapest, május 23. R Budapes­ten tartozkodó amerikai magyar i zarsndokok ma d. e. 10 órakor ki­| vonultak a városligetben levő i Washington szoborhoz. R szobor­j nál a közönség is nagy csoportot alkotott. Kivonult a szoborhoz a magyar-amerikai társaság is. Rz \ amerikai vendegek elénekelték az | amerikai himnuszt, majd Acs Ilona, j első magyar amerikai ügyvéd nagy ; beszédet mondott. Megmozdulnak a haza­árulók Erdélyberj Kolozsvár, május 23. Az októb­risták és emigránsok egy propa­gandaturnét terveznek Erdélyben, a Magyar Párt ezzel kapcsolatban el­határozta, hogy ez iránt az akció iránt passzivitásra hívja fel Románia magyarságát azzal az indokolással, hogy a turnén olyat^ külföldi poli­tikai kérdésekről van ,szó, amelyekbe a romániai magyarság nem avat­kozhatik bele. (KEK) szép intézményét nyertük benne, a mely városunk erkölcsi, szellemi és anyagi nívójának felemelésére len­dületes hatást fog gyakorolni. Helyi kulturánk egy életre való intézmény ­nyel gyarapodott általa, praktikus tantárgyak, reális életfelfogás és ha­zafias szellem találnak itt otthont és ez otthonban hivatott művelőket, Az ifjúságnak mindinkább széles réte­gei fogják felkeresni az iskolát s a belőle kisugárzó világosság el fog oszlatni sok homályt, kételyt, sőt sö­tétséget, amely ma még megüli a sziveket és elméket. S a környék ag­rár társadalmából kisarjadzó uj nem­zedék is tömegesen fogja látogatni ez iskolát, ami viszont a helyi ipar s kereskedelem, egyszóval a közgaz­dasági élet fellendülése terén is érez­tetni fogja kedvező hatását. Békéscsaba város közönsége tuda­tára ébredt az iskola jelentőségének már akkor, amikor gazdasági gya­korlati szakoktatás céljaira 42 kat. holdat a képviselőtestület ellenszol­gáltatás nélkül egyhangúlag átenge­deit s bizonyára nem fog elzárkózni az iskola kibővítésével járó anyagi áldozatok elől sem, ha az intézet tulnépessége azt megköveteli. A közvélemény örömmel látná, ha a polgári fiúiskola rokonszenves és képzett igazgatója nyerne meg­bízást továbbra is a felső mező­gazdasági iskola vezetésére is. No és még egyet! Amiket itt el­mondottam, ezek mind partikuláris vonatkozásúak voltak. Nem hagy­hatók azonban figyelmen kivül a nemzeti szempontok sem. Bizony­bizony gyakran aggodalmaskodom a magyar kultura, a magyar tudomány lassú pusztulásán és azt hiszem, nemcsak előttem, de mindnyájunk előtt lépten-nyomon bukkannak fel szimptomák, amelyek bennünket önkénytelenül is művelődésünk sor­vadásának szomorú gondolatával foglalkozni kényszerítenek. Telve vagyunk az alkotás vágyá­val s ehelyett folyton csak pusztu­lást látunk. Szanálás, létszámcsök­kentése kultúrintézményeknek, isko­láknak, színházaknak, muzeumoknak. Végre egy kis fénysugár is a sötét­ségben I Halvány még csupán, de elégséges ahoz, hogy a pusztulás helyett az élet, a magyar jövő s a magyar reménység levegőjét érezzük magunk felé áradni és eltelve hittel válságát élő nemzeti kulturánk újjá­születése iránt — vigasztalódjunk. Dr. Korniss Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents