Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) január-május • 1-122. szám

1925-05-21 / 114. szám

* Ara lOOÚ korona. Békéscsaba, 1925 május 21. Csütörtök VL évfolyam tyj szám wiwwi wmmwéwomw vü riIMB H Hé ^m-aarac i WÉii. h imiii—i n »M. ir rii •tn nm. Hí r i­^; ^HHHmMHB^. * Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. ftiffffotlan koroaxtóny politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Kémet rokonszenn — magyar remén; A német birodalom külügyminisz­tere beszédet mondott, külpolitikai exposét, mely felé egyforma érdek­lődéssel tekintketnek mind a győz­tesek, mint a legyőzöttek, mert ez a beszéd Európa közel jövőjére mesz­szekiható események preludiumát je­lenti. Stresemann, miközben beszámolt Németországnak a Dawes-terv elfo­gadása következtében betartott jóvá­tételi fizetségének teljesítőiéről, hang­súlyozni kívánta, hogy ez a tény ki­zárólag a győzők tulhatalmának ereje előtt való kényszerű megbajlást je­lent, de semmikép sem jelenti Né­metországnak belenyugvását akár abba, hogy felelősségét a világhábo­rúért elismerhesse s e miatt bűntu­datot érezzen, akár abba, hogy be­lenyugodjon a páriskörüíi békék által kijelölt határok véglegességébe. A német lelkiismeretességgel szem­ben, mely a vállalt kötelezettségeket állja és betartja, figyelmeztette a nagyhatalmakat, hogy a német biro­dalom joggal várhatja el, hogy ell en­felei is lelkiismereti kérdést csinál­nak saját kötelezettségeiknek Német­országgal szemben való betartásából. Ebben az erélyben, a szerencsét­len adósságnak ebben a becsületes lörlesztéséban s az igazságba vetett hitnek ebben a meggyőződásteljes tudtuladásában felismerhetjük a bi­rodalmi elnökválasztás utáni német külpolitikának azokat az őszinteirány­elveit, amelyek a magyar népben lelkes bizalmat keltenek a majdan elkövetkezendő békerevizió feltétlen érvényrejutása iránt. Stresemann szükségesnek tartotta kinyilatkoztatni, hogy a c európai viszonyok javulására gondolni sem lehet addig, mig a világpolitika mai irányitóinak módszerei és beállításai fennállanak, amig előítéletek és igaz­ságtalanul alkalmazott Jmeglorlások akadályozzák a pozitív munkát. Az ellenőrzések a népek önrendel­kezési jogával flagráns ellentétben vannak, ép annyira, mint a törté­nelmi igazsággal és a földrajzi tei­mészetes kialakulással a mestersé­gesen vont politikai határok. De mindezeknél élénkebben érin­tenek bennünket Stresemann külügy­miniszternek a Magyarországgal vál­tozatlanul jónak és hagyományosan bizalmasnak megjelölt viszonyról mondott meleg szavai, amelyekkel rokonszenvét és csodálatáf fejezte ki a német birodalom nevében az or­szág erőteljes munkája s a magyar kormány gazdasági és pénzügyi új­jáépítési tervezete irányában, kí­vánva, hogy ezek sikerrel járjanak. A hatalmas birodalom részétől megnyilatkozó szomszédi érdeklő­dés és volt szövetségtársi elismerő szó közös utat jelöl meg a két nem­zet számára a világpolitikában ví­vandó legközelebbi küzdelmekben. Németország keleti határai, Magyar­orsság pedig észak-, kelet-, dél- és nyugat felé kiván és követel igazsá­gos restituciót s ebben a törekvés­ben mindkét nemzetet csak megerő­sítheti az egymás felé nyújtott baráti kéz és közös iránytartás. Stresemann beszéde amennyire mély benyomást kelt a magyar nemzet minden igaz hazafiasan gondolkodó polgárában, épannyira számot tarthat arra is, hogy visszhangra találjon a sem­leges közvélemény és a volt ellen­ségek társadalmának hivatalos ténye­zőiben is. Szavai a jövő útját jelzik és az európai egyetemes béke meg­teremtésére szolgálnak hely- és ut­mutatóuj Romániában cinikus nyugalommal gyilkolnál) a csendőrök Kolozsvár, május 20. A napokban felháborító bűncselekmény történt a hunyadmegyei Ocías községben. Florea csendőrőrmester és Fera Marean szakaszvezető meg­tudták, hogy Gheler Áron kereskedő nagyobb pénzösszeggel megy át a másik faluba. Lesben állottak a falu erdeje szélén s az arra elhaladó ke­reskedőt puskalövésekkel leterítették és a zsebében levő pénzt elvették tőle. A gyilkosságnak azonban szemtanuja akadt, aki jelentést tett a hatóságnál, melynek következtében a csendőröket letartóztatták. Gheler Áron meg­gy ilkoltkeieskedőu^ (KEK) BehésnáPinegye törvényhatósága a nyilt szavazás mellett foglalt állást IMeg kell szűntetni az ántántmissziók megalázó ellenőrzését! — Feliratok a választójogi és főrendiházi javaslat ügyében — A vármegye tavaszi közgyűlése Gyula, május 20. Békésvármegye törvényhatósága tavaszi közgyűlését május hó 20 sn tartotta meg Gyulán a bizottsági tagok élénk részvélela mellett. A közgyűlésen dr. Kovacsics i Dezső főispán elnökölt és először | a vármegye alispánjának a közálla­potokról szóló jelentését tárgyalták, melynek egyik kiemelkedőbb része az volt, hogy a köztartozások és főleg a közúti adók befizetése majd­nem szünetel. A befizetések gyenge eredmé­nyének oka gyanánt er a mu'at rá, hogy a lakosság fizetni nem tud, sót a megkísérelt végrehajtások is többnyire eredménytelenek maradtak Az alispán jelentése után dr. Konkoly Tihamér vármegyei fő­jegyző ismertette a vármegyéhez érkezett több politikai vonatkozású átiratot, amelyek tárgyalása során a vármegye közgyűlése ugy nyi­latkozott, hogy az indokol&tlan megalázásnak és talpraállásunk leg­jelentősebb akadályának a mélyen megalázó katonai ellenőrzést tartja, miiért is feliratilag kiván ja annak megszűntetését és felkérte a Miniszterelnököt, hogy e kérdést állandóan napirenden tartsa és az osztatlan magyar kőz­vétemény eme jogos kívánságának szerezzen érvényt. Egyúttal a nép­szövetség előtt folytatott eredmé nyes működése alkalmával a Mi­niszterelnököt nehéz feladatában bizalmáról, és támogatásáról biz­tosítja, • Z<?lavármegye köriratának tár­gyalásából kifolyólag a választó­jogi javaslatra nézve kimondotta, hogy a választójog gyakorlására, viszonyaink figyelembevételével, az egyenlő elbánás elvének megfele­lően a nyilvános szavazást tartja helyesnek, mert ez a polgárok joggyakorlásá­nak következményeit minden vá­lasztóra nyíltan visszahárítja. A nyilt szavazás biztositja, hogy a választó, akkor, ami­kor hazájának sorsáról van szó, ne beszéljen másként, mint, ahogyan cselekszik. Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy bóra 25000 K. Esyes szám ára 1000 K A nyilt szavazás ellen terror cí­men felhozott kifogások jelentősé­gét sokkal kisebbnek tartja mint a titkos szavazás veszedelmes követ­kezményeit, amelyek nálunk az ország pusztulását eredményezhe­tik, mert itt a titkos szavazás utat nyit a felelőtlen, lelkiismeretlen és minden eszközzel érvényesülni akaró demagógia aknamunkájának. A javaslat alkalmából a kormányt bizalommal támogatja. A főrendiház törvénymódosítására vonakozó javaslatot olyan értelem­ben kívánja tárgyalni, mely szerint a vármegyék követ-kü'dési joga, — a főrendek kivételével — min­den más kategóriát m 'gelózve ik­tassék törvénybe és e felsőház jog­köre különösen a kezdeményezési jog kibővittessék. A Magyar Nemzeti Szövetség határozata alapján felkéri a magyar Nemzetgyűlést, és a m. kir. Mi­niszterelnököt, hogy a békeszerző­dések revíziója érdekében szüksé­ges lépéseket tegye meg és egy­ben a trianoni szerződéssel rajtunk esett jogtalanságok és igazságta­lanságok orvoslása iránt meg nem szűnő tevékenységet fejtsen ki. Elhatározták továbbá, hogy felír a törvényhatóság uj sajtótörvény és a mentelmi jog kodifikálása érdeké­ben. A csokaaradvármegyei területek csatlakozási kérelmét alaposabb elő­készítés céljából leveszik a napi­rendről. A szeghalmi Berettyóhid építési vállalkozójával kötött s az alispán által bemutatott szerződést jóvá­hagyják. A vármegyei Horthy-alapot meg­szüntetik Szorgalmazni kell a trianoni „béke" revízióját A magyar nemzeti szövetség kör­iratára elhatározzák, hogy feliratilag kéri a törvényhatóság a miniszter­elnököt, illetőleg a kormányt és a nemzetgyűlést, hogy minden eszköz­zel szorgalmazza a trianoni béke­szerződés revízióját s a revizió érde­kében meg nem szűnő tevékeny­séget fejtsen ki. Békéscsaba városnak az Alsó­fehérkőrösi Ármentesitő társulat ké­relmére hozott határozatát jóváhagy­ják, az ellene beadott felebbezést pedig elutasítják. Gerendás község fásítási hatá­rozatát, Csorvds községnek Áchim Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents