Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-14 / 261. szám

Ara 1000 korona• Békéscsaba, 1924. november 14 Péntek V. évfolyam 26L szám Szerkesztőség és kiadóhivatal | Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel V1DOVSZKY KÁLMÁN főszer<esztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 E Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K GONDOLATOK * * * Hebelt Ede a soproniak hirhedt szociáldemokrata képviselője a fővárosi törvényjavaslathoz való hozzászólásakor egy kis kitérést kockáztatott meg. Miután a világ legreakciósabb javaslatának mondotta a fővárosi törvényjavaslatot, ünnepélyesen megtagadta a kommunistákkal való közösséget. Kijelentette, hogy a szocialisták homlokegyenest ellentétben vannak a bolsevisták álláspontjával. Sőt azt csodálja, hogy a kommunistáknak nem borulnak a nyakába a militarista nacionalisták. Ez utóbbin mi absolute nem csodálkozunk, de azon igen, hogy Hebelt ur megtagadja a kommunista „elvtársakat". Eddig ugyanis ugy tudtuk, hogy a szocialistáknak végcéljuk a kommunizmus, sőt, hogy a nagy szocialisták annakidején mind kommunisták is voltak. Mit jelent vájjon ez a megtagadás ? 1 * Rájár a rud a cseh politikára. Egyszerre két oldalról is támadják. Pozsonyban — ebben az ős magyar városban, amelyek a csehek most az ő uj országuk egyik büszkeségének tartanak — az angol követ nyi tan vallomást tett a cseh politika tarthatatlanságáról. Oít, ahol a hivatalos minőségben mint diplomáciai faktor működik, lesújtó kritikát mcndott Csehszlovákiáról. Ez a szokatlan nyilatkozat azt igazolja, hogy alapos oka lehetett az angol követnek a nyilatkozatra. Ugyanekkor egy előkelő lengyel tudós és politiküs azt fejtegeti, hogy Lengyelország érdeke követeli a régi Magyarország visszaállítását, mert a lengyel érdekeket veszélyeztető cseh gyürü, csak átok lehet egész Európára. Nincsenek vérmes reményeim e nyilatkozatokkal kapcsolatban, csak ugy elgondolom, hogy mégsem állhat olyan szörnyen biztos alapon az a trianoni uj cseh állam, amelyet belülről is, kivülről is támadnak olyanok is, akik az állam pelgárai, meg olyanok is, akik mint objektiv szemlélők vizsgálják a viszonyokat. * i Két kis napihír húzódik meg í szerényen a tegnapi újságokban. Mind a kettő eldugott helyen, alig feltalálhatóan hirdeti, hogy van még komoly kulturális törekvés is a magyarok között. Az egyik arról számol be, hogy egy magyar ur hatalmas adományt juttatott a pécsi egyetem belklinikájának fejlesztésére. A másik meg arról mesél, hogy Párisban a fotokiáilitáson két magyar fényképész óriási feltűnést keltett művészi képeivel. Ezt a kért hirt csak ugy kikaptuk a sok apróbetüs hir közül, de van ilyen mindennap egynehány. Apró kis fekete betűk egymás mellett, amelyek szinte suttogva, szinte titokban merik csak elmondani, hogy van ebben az országban kulturérzék is és vannak a magyar kulturának is eseményei. Szomorú fényt vet a mi újságírásunkra, hogy ezeket a kulturhireket alig hozzák a lapok ugyanakkor, amikor tizedrangu politikusok századrangú beszédeiről és értéktelen „nyilatkozatairól" sokszor hasábokat irnak. Pedig a magyar kultura valahogy mégis csak közelebb kell, hogy legyen a magyar szivekhez, mint a politikai szószályáskodás. Nem adnah semmit a tisztviselolineb Támogassák a Kormányt mert ettől függ a sorsuh A tisztviselő kérdésben elhangzott interpellációkra Bud miniszter a következőket válaszolta: Elismeri, hogy a középosztály helyzete roppant súlyos, mert nem alkalmazkodhatott a gazdasági viszonyokhoz. Figyelmezteti a tisztviselőket, hogy támogassák a kormányt a szanálásban, mertettői függ az ő sorsuk. Elismeri, hogy elégedetlenség van, de nem szereti, ha felhánytorgatják. Bejelenti, hogy 3 hét múlva itt lesz a költségvetés. Akkor lehet majd szerinte megismerni a tisztviselőkérdést. A költségvetésből szerinte az tűnik ki, hogy az ország elment az áldozatok legvégső határáig. Kijelenti, hogy számottevő emelkedés voina szükséges az összes adóknál, ha a tisztviselők fizetését emelni akarnák. A másik megoldás visszatérni a bankópréshez Ide nem hajlandó visszatérni, Egyszer már gazdasági összeomlásba juttatta az országot, még egyszer ennek a helyzetnek kitenni az országot és tisztviselőosztályt, melyet elsősorban érintette ez, nem szabad. Szabó Józsefnek válaszolva azt állitja, hogy a tisztviselők 95 százalékát soron kiviil léptették elő. Ezért az erre vonatkozó rendeletet nem vonja vissza. Arra sem tesz Ígéretet, hogy december elsejétől kezdve felemelik a tisztviselők fizetését és áttérnek a fizetések aranyparitásra való emelésére. Csak majd — ha — a kiadások apadnak, a bevételek emelkednek, akkor emelik — talán — egyszer a tisztviselők fizetését. Segélyt sem hajlandó kiutalni, mert a költségvetésbe ez „nem illik bele." Csak fizetési előlegről hajlandó tárgyalni, de még ebben sem találtak olyan megoldást, amely az állam anyagi helyzetével összeegyeztethető volna. Á nómxeigyüíés csütörtöki iiíéso Budapest, november 13. A nemzetgyűlés mai ülését negyed 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után folytatólagosan tárgyalják a fővárosi törvényjavaslatot és pedig annak 7. szakászát, mely a választói névjegyzék összeírásáról szól. Vázsonyi Vilmos az első felszólaló. Hivatkozva arra, hogy a belügyminiszter egyik beszédében az ő javaslatára hivatkozott, kijelenti, hogy az messze felülmúlja azt a javaslatot, mert sokkal demokratikusabb volt ennél. Kijelenti, hogy mindig az általános titkos választás hive volt. Ezután a szakasz egyes rendelkezéseit birálja. Javasolja, hogy a névjegyzékbe felvehető legyen az is, aki a nemzetgyűlési választók névjegyzékébe nincs felvéve, de a szükséges kellékekkel rendelkezik. Indítványozza, hogy a jogosulatlanul kihagyottak érdekében bárki felszólalhasson. Farkas István szólal fel ezután. Megemlíti, hogy sokakat, kihagytak a névjegyzékből, akiket fel kellett volna venni. Javasolja, hogy az 5 ik bekezdésben vegyék fel, hogy a választójog meglétét az igazoló választmány hivatalból szerezze be. Ezután Petrovácz Gyula szólal fel. Visszautasítja Farkas azon vádját, hogy a központi választmánynál aktákat sikkasztottak el. Polemizál Farkas felszólalásával és konkrét példával igazolja, hogy veszedelmes volna, ha bárki felszólalhatna más helyett tárgyi ismeretek hiányában. Azt mondja, hogy a szoc. demokratáknak, csak az a törekvésük, hogy ember halászást üzenek a párt érdekében. (Zaj a szoc. demokratáknál) A javaslatot ugy a maga mint pártja nevében elfogadja. Budai Jenő statisztikailag igazolja, ! hogy alaptalanul senkit sem fosztottak meg választójogától. Budapesten a lakosságnak több mint 30 százaléka választó, míg a külföldön csak 25 százalék. A szakaszt eredeti szövegében fogadja el. Propper Petrovácznak válaszol, miközben a középen állandóan zaj van. Azt állitja, hogy tényleg tűntek el akták. Majd Rakovszky belügyminiszterrel polemizál. Kéri Rothenstein javaslatának elfogadását. Petrovácz Gyula személyes kérdésben szólal fel. Propper azt mondotta, hogy a választmány irattárából egy iratot vett el, a központi választmány tagja s joga van viszszatéritési kötelezettség mellett iratokat kivennie, fl szocialisták mindig légbölkapott dolgokat állítanak, de aktaszerüen nem tudnak bizonyítani. Rupert a Házszabályokhoz kér szót. Kijelenti, hogy a múltkor Őrfit nem akarta megsérteni. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol az elhagzott felszóllalásokra. fl VII. szakasz a hivatalból Való összeírás módozatait állapítja meg. Szükséges azonban, hogy ebben a választók is közreműködjenek. fl szakasz a választók érdekeit védi. Kéri eredeti szövegében való elfogadását. A nemzetgyűlés igy határoz és az indítványokat elvetik. Elnök ezután szünetet rendel el. aranyftoponába vetik' hi a házadót is A házadó kivetése minden évben november hóban történt meg, ugyanekkor kellett beadni a ház adóvallomásokat is. Errevonatkozólag meglepő s a háztulajdonosokat bizonyára igen kellemetlenül érintő válasz jött a pénzügyigazgatóságtól. Az egyetlen adó volt ugyanis a házadó, melyet mindezideig papirkoronákban kellett fizetni, most azonban ennek az állapotnak is bealkonyodott, a pénzügyigazgatóság ugyanis azt írja, hogy a házadó kivetése a pénzügyminiszter rendelete értelmében aranykoronás alapon kell csinálni január hó elsejétől. Szóval adózás tekintetében a papirkoronának végleg befellegzett, e téren teljesen áttérnek az aranyalapra. Hogy a h^zadónál miért kellett ily gyorsan aranykoronára áttérni, az a pénzügyminiszter titka, valószínű azonban, hogy az adóztatás körüli egyöntetüseget akarják behozni, ezzel ugyanis az adminisztráció munkáját is megkönnyítik.