Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-12-25 / 295. szám

Békéscsaba, 1924 december 25. KörösvidéK 11 A jövő elé. Irta: Gajda Béla. örvendező, boldog áhítattal borul le ma az egész világ kereszténysége egy nagy igéret teljesedése : egy gyermek előtt. A betlehemi gyermek előtt, aki a sorsával vivődő, jövőjén gyötrődő emberi léleknek a világosságot hozta, — az -élet értelmét, a szabadító megváltást. A bűnnel, gonddal és bajjal terhelt, testiségben egészen elmerült, cél és eszmény nélkül bolyongó emberiségnek Názáret fia mutatott először jövőt. Jövőt, melyért élni, dolgozni és szenvedni is érdemes. Mely értelmet ad az életnek és megtöri a halál diadalmát. Mint az emberiségre az ótestamentumi várakozás és lesulytottság sötét boruja nehezedett az igéret teljesedése előtt: ugy ül ma a mi magyar egünkön is a trianoni testamentum minden átokkal terhes fellege. És mint a szabadulás, a megváltás útját akkor is hiába kereste írástudók és próféták sokasága, — hanem csak a Gyermek hozhatta el azt, — ugy ma is hiába véreznek és verejtékeznek abban honunk kevés számú nagyjai. Minden jel és bizonyság arra mutat, hogy ez a nemzedék már elmarasztaltatott országvesztő nagy bűnének hozzáméltó nagy büntetéseben: lelkére gördittetvén a jóvátenni nem birás szörnyű tudatának kegyetlen sziklája És mint akkor az egész emberiségre, ugy most is a mi összetört kis magyar világunkra is csak a gyermek, az uj nemzedék hozhat megváltást. A gyermek, az uj nemzedék. A mostani igéret és a majdani beteljesülés. A gyermek a megváltás és megváltás a jövő. Épen ezért nem lehet sürgősebb és fontosabb fel datunk. mint a gyermeket, a magyar jövő hordozóját ellátnunk a testi erő a szellemi műveltség és a lelki kultura szegénységünktől kitelő minden fegyverével. Alázatos bűnbánattal kell utja elől elhárítanunk minden rögöt, minden akadályt. Hiszen a mi bűneink a mi kishitűségünk okozta összeomlás temette be úgyszólván felismerhetetlenül a magyar jövő útjait, romok szomorú tömegével zárta el az ifjúi szem elől az élet, a boldogulás hajdan szabad, versenyre mindig tárt mezőit. A gyermekkel szemben mindig felelősséggel tartozott az atyák nemzedéke de ez a felelősség soha annyira kötelező, egyéni tisztességbe, magyar becsületbe és keresztény kötelességbe vágó nem volt, mint ma. Önnön gyermekének lesz a gyilkosa s hazájának sírásója e már úgyis sok bűnnel tetézett mai nemzedék ha az ifjúságot küzdelmes utján minden erejével, sőt erején feiül is elő nem segíti. Mert „áldott csak az az élet lehet, amelyből nála jobb és szebb kletek fakadnak." A magyar jövő áhitva várt dus -vetése elé az iskolákban szántják legmélyebbre az ugart. Az iskolák a jövőre fegyverkezés műhelyei, a szellemi és erkölcsi felkészülés palaestrái. kiröpítő fészkei az eljövendő nagy küzdelem harcos rajainak. Az iskolákat nemzetépítő nagy hivatásuknak megfelelően mindennel el kell látnunk Icájuk kell koncentrálnunk a nemzeti erőkifejtés legjelentékenyebb hányadát, mert sehonnan ezt expanziós erőben annyira megnövekedve vissza nem kapjuk. Kötelessége és egyszersmind érdeke ez a csonkaország minden tényezőjének. Államnak, felekezeteknek, községeknek és társadalomnak «gyaránt. Mert régi igazság, hogy AZ ÉLETMENTŐK Jártam rettentő mélységek felett, S éreztem: hét kis gyermekkéz uezet. Uonzott a mélység, taszított a bú, S két csöppség őrzött, gügyögő szauú. Sajgott a sziuem, szédült a fejem, De uolt egy bűuös talizmán uelem. És túléltem a ueszedelmeket, Mert édes arcuk rám-rám neuetett. . . . Rég uolt. — De néha most is fölsajog A régi seb, — s én szomorú uagyok. De hogy miért, ti nem is sejtitek, Csak forróbb csókom tüzit érzitek. Hogy marcangol a régi fájdalom, Nektek én soha el nem árulom, Csak átölellek szenuedélyesen: Két életmentőm, — édes gyermekem. VARSÁGH JÁNOS kis nemzetek elsősorban kulturájuk által élnek. Hollandia, • Dánia, Belgium. Svájc beszédesen bizonyítjuk ezt. És ha áll ez a nemzeti és terű leti egységünkben érintetlen, boldog államokra, — mennyivel inkább áll miránk, nemzetként megosztott, ezeréves területünkben megcsonkított szerencsétlen országra. Igazunk, jogaink mellett valóban- legfőbb érvként kultúrfölény iinket, ezer évvel beigazolt államalkotó és fenntartó képességű nket szoktuk minden fórum előtt hangoztatni A puszta szó azonban nem elég. Az eddig jogos hivatkozás csakhamar üres hivalkodássá válik s veszedelmes önáltatás lesz, ha tettek és áldozatok nem támasz'ják ala. Az áldozatkészség olaja nélkül a kuliura örök lámpásának fénye sem világit. — bágyad és kialszik . .. S amely nemzedék ezt nem érti meg. — az lemondott történeti hivatásáról, elzarta maga előtt a jövőt. És ami áll a nemzet egészére, áll annak sejtjeire is. Áll tehát városunkra is. Varosunk, tudom, jelentős összegeket fordit tanügyi célokra. A rohamosan növő szükséglet azonban egyre többet követel. És ez a tér az. ahol a mutatkozó szükségleteket nem szabad visszaszorítani, korlátozni hanem száz százalékban ki kell elégíteni. A tanulástól, a müvelődniakarasból kizárni senkit sem szabad, erre minden lehető módot és eszközt meg kell adni mindenkinek. Városunk egészséges, értelmes népében sok istenadta tehetség van. ezeket parlagon hevertetni, műveletlenül hagyni vétek lenne az egyén, a város és a haza ellen. Oltás és ápolás nélkül a legsudarabb vad hajtás sem hoz hasznos és édes gyümölcsöt. Az ország mai súlyos helyzetében és a jövő nagy céljaiért minden polgárától fokozott munkatel|esitményt vár, ezt csak a kiművelt emberfők sokaságától kaphatja. Képzettség, polgári öníudat, előrelátás, az egyéni és osztályérdekek fölé emelkedő önzetlenség, négy történelmi célok megértése és ezek érdekében áldozatkészség csak iskolázott, tanult, pallérozott szellemű és emelkedett lelkű egyénektől várható Ezek nélkül pedig az országot helyreállítani, életlehetőségeket teremteni nem lehet, csak a szociális bajokat növelni, az elégedetlenséget szítani, az osztályellenteteket élezni. Ez pedig csak e maradékország leromlására, pusztulására vezethet. Szép működési tér kínálkozik a város megujuló képviselőtestülete számára a kulturális szükségletek megértésében és áldozaikész kielégítésében. Hivatásának helyes átériéséról tesz majd tanusagoi, ha nem csupán anyagilag jövedelmező befektetésekre és alkotásokra gondol, hanem ezek mellé, sőt ezek elé helyezi a kulturális szükségletekről vaió gondoskodást is. E szükségletek városunkban — több kii:területi elemi iskola halaszthatatlan létesítésén kívül — elsősorb n a közé

(foku oktatás, mégpedig a leánynevelés terén mutatkoznak. Az a felfogás, mely a nőnevelest másodrangú fontosságúnak tartotta s nein közérdeknek, hanem luxusnak minősítette, ma már szerencsére a múlté. A nőnevelés fontosságáról ma már nem kell vitatkozni. Mindenki tudja, hogy a műveltség szüksége nem disztingválható nemek szerint. Művelt, gyermekeik nevelésével okosan és tudatosan foglalkozni biró anyákra egy csöppel sincs kevesebb szükség, mint tanult férfiakba. A jövő nemzedek lelki formálása legelsősorban az anyák kezében van : mi jogon mérnők megtagadni tőlük hogy e szent hivatásukra szellemileg és erkölcsileg kellőlen felkészüljenek?! Városunk mindkét leánynevelő intézete a régi felfogást sínyli. Sem rendeltetésükhöz, sem városunkhoz nem méltó elhelyezési viszonyok közt vergődnek. Erőteljesen áramlik beléjük évről-évre duzzadó számban a tanulni vágyók serege s ezek egy részét elutasítani kénytelenek, masrészüket pedig minden egészségügyi és pedagógiai követelmény megcsúfolásával leheletlen viszonyok közt „nevelni". Ha fiaink neveléséről az áMam és az ág. h ev egyház a polgári fiúiskolában és a Rudolf főgimnáziumban oly kifogástalanul gondoskodik, adjuk meg a két ugyanolyan rangú leáuynevelőinlézetnek is a lehetőséget nemzetépítő hivatásuk betöltésére Minél általánosabb — férfiak es nő« kö t egyaránt — a magasabb műveltség, annál biziatóbb városunk fejlődése, annál megalapozottabb jövője. Ez pedig vegeredmenyben ig-izán mindnyájunk érdeke. Gondoljunk tehát a Gyermek bensőséges, szép ünnepén a mi gyermekeinkre s gondoljunk bennük a neinzst reményeire, jövőjére! Gondoljunk a mi nagy felelősségünkre a mult miatt és a jövővel szemben és cselekedjünk magyar lelkiismeretünk szerint . . . A Bitiák lejaasyiM szIMItezete i VESZ, TERMEL, ÉRTÉKESÍT Békéscsabai KissazdáK Termelő.Fogyasztúsi és Értéliesitő SzouetUczete Befizetett alaptőke éstartalékalapok200 millió K Központi irodák és raktárak : Kazinczy-ucca 1/b. BON O Y A A Békéscsabai Kisgazdád Terményforgalmi Részvénytársasága vesz és elad: gabonafél ket, terményeket és őrleményeket. TERMELESl OSZTÁLYA A Békéscsabai Gyümölcsért-ke itő és Központi Szeszf">zö Szöveike et. Bér vagy vámfözésre átveszi a termel >k nyersanyagjait. Szilvi,eper, törköl , barack, borpária , stb párolványok eredeti kisüs i minőségben mindenkor a legalacsonyabb napi áb:in kaphatók. Első állami dijjal kitüntetve 1 MEZŐGAZDASÁGI GÉPOSZTÁLY: Ekék, bor nák, vetőgépek, inorzsolók, darálók, szecskavágók, lókapák> szénagyüjtők gabonaro.-.ták, valamint mér ege* elsőrandu minőségben, áll.indoan raktáron. A „Rába" sze <érkerekek gyári lernkata. Á R U O Y A I B A N U. m.: Szent stván-téri fő zletében, Berényi-, valamint Horthy-uccai fiókjaiban vasáruk, háztartási c.kkek, fűszer- és gyarmatáruk eladása. N I K N K I Veszünk minden mennviségben gyapjú külf ldi megbízóink részére. Szá'litunk tűzifát, pe r leum t. kocs ke őcsö', olajokat és mindenféle gazdasági eszközöket. A verpeléti kőbánya képvi letébe i m dunkb n van terméskövet versenyenkivüli árban szállítani.Fedezzükgazda>ágokmütrágyaszükségletét As Ungoári László-féle bop^ és heptgasd. rt Cegléd képviselete