Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-12-25 / 295. szám

2 Kár 6a vidék Békéscsaba, 1924. december 25. évre terjedő életéből kettőt teljesen elvettek a válságos idők, amely két év alatt a képviselőtestület működése teljesen szünetelt. A fenmiradt négy esz'endő pedig mondhatni egészben a gazdasági válságok okozta vég elen nehéz küzdelmek között teit el, amely válságok elsősorban és -leginkább a köztestületeket suj'ották. Amikor a gazdasági küzdelem során csak egy helyes és következetes irányzat és törekvés lehetett, védeni a meglevőt és védekezni az összeomlás és anyagi elmerülés ellen, amikor igen sok város nem tudott a nehézségeken átküzködni, vagy csak törzsvagyona egyrészének feláldozásával birta anyagi kötelezettségeit tejesiteni, akkor tárgyilagos Ítélkezéssel csak megnyugvással tekinthetjük a távozó képviselőtestület működését, amely sértetlenül és meggazdagitva adja át a város vagyonáuo nanyát utódjának és az e törekvésében talált nehézségek közepette már bizonyos alkotásokra is gondolt, kisebbeket keresztül is vitt és mely megalapozta ezzel a jövő munkajának, a fejlődés utjának lehelősegét. De épen azért, mert a lehetőség meg van és reméljük, hogy a gazdasági konsz >lidáció erősödésével mindig nagyobnodni fog, meg van adva az uj felddit és irány is, amelyre az uj eiővel összeülő képviselőtestületnek törekednie keiI: az energikus és céltudatos, körültekintő haladás uija ez. Az a megbízatás, amelyet a közönség az uj képviselőtestület kezebe ad, a bizalomteljes várakozás a tekintetben, hogy a város intéző testülete rátér erre az uj útra, amely nem a tartózkodás, védekezésben, az ellenőrzésben és kritikában, de igazi cselekvő és alkotó munkában végnelküli lehetőségeket álát szeme elé. Tagadhatatlan, hogy városunk pezsgő élete messze túlnőtt azokon a kereteken, amelyekre a város mai állapotában berendezve van. Ez a lüktető élet, amely egyszersmind a fejlődés lehetőségének biztositéka, igényeket támaszt, követelödzik és a hasznos alkotó munka szakadatlan folyamatosságát várja, amely téren a még sokáig érezhető gazdasági nehézségek elhárítása, a tennivalók sokaságából a nélkülözhetlenül szükségeseknek, a megvalósithatóknak, a keresztüiviiel sorrendjének heyes megválasztása és emellett a város anyagi teljes tőképességinek mérlegelése SOK munkát, gondot és hozzáértést is kívánnak. A közeljövő tehát immár természetszerű változást hoz — és kell is hogy hozzon — a város életeben, amely változás biztositékát és irányát megadják: a friss erő, a képviselőiestü et energikus alkotni aka rása és az uj ut, a város haladásának, fejlődésének, hasznos berendezkedésekkel való gazdagításának utja. Gazdasági politika Irta dr. Konkoly Tihamér Békésvármegye főjegyzője A sebeket, melyeket országunk szenvedett a békének nevezett műben, meggyógyítani nem, csak enyhíteni lehet. Az enyhítést pedig nem várhatjuk senkitől, csakis önmagunktól. Országunk népének és földjének viszonya ma sokkal súlyosabb, mint régen volt, ezért az ország gazdasági és földrajzi helyzetének kialaku'ása reánk nézve a legégetőbb és legfontosabb létkérdés. Azt a gazdasági irányt, mely felé haladnunk kell, az ország gazdasági rendeltetése szabja meg. Ha feladatunk csupán arra terjedne ki, hogy a népesség ellatásának eszközeit teremtsük meg, akkor a gazdasági politika természetesen csupán a belső | szükséglet biztosítására szorítkoznék. | Azonban nap nap után tapasz'aljuk, hogy ennél a célnál nem állhatunk meg. A mí törekvéseink ennél . sokkal tovább terjednek; hiszen a { mindennapi élet parancso ólag követeli azoknak a javaknak termelését is, melyekkel eddig elszakított területeink bőségesen elláttak. Ezért a szerves gazdasági politikának célja az, hogy pontosan megállapítsa az ország gazdasági rendeltetését, számba vegye a termelési erőket, meg• ismerje a termőképességet és ezek melíett gondosan érvényesítse a gazdasági tájak kihasználásanak összes lehetőségeit. A gazdasági politika tehát ebből fakad. Természe'esen nem térhet ki a világ gazdasági összehasonlítások tanúságai elől sem. Mikor mindezek együtt vannak, akkor a magyar poliiina kötelessége a tudom myos útmutatásokat gyakorlati irányok felállításával és szabályozásával követni. Az ország politikaját mi vidékiek lényegesen nem befoly^so hitjun, annál kevésbé irányithatjuk. Nézzünk tehát az után, hogy az országos gazdasági előrehaladást ott szolgaijuk, ahol erre módunk, lehetőségünk és alkalmunk nyílik Ha az ország gazdasági földrajzára egy figyelmes pillamást vetünk, elsősorban szembetűnő az az egyoldalúság, melybe a gyűlöletes béke folytán jutottunk. Kámatikus viszonyaink alakulása például sokkal kedvezőtlenebb az összeszorított országhatárokon belül, mint régen volt. Ez nem képze et, hí nem eleven valóság. Mert eddig kedvezőtlen időjárású években az ország különböző terü'eieinek termés eredménye: különböző volt. Ma egyszerre lehet az egész területen rossz termés Ez annak a természetes köveikezménye, hogy területünk fekvése a medencéből egyszerre medencefenék lett. A kalászos termelést tehát letompítani kell, nemcsak azért, mert a legelök, rétek és kaszálók nagyrészét eiveszitet'e az ország, minélfogva a a szántóföldek termeiésebői mindig többet kell juttatni az állattartás céljaira, hanem azért is, mert az irányváltozásnak kényszerűen kell simulnia az adott helyzethez és olyan növények termelése feié kell terelődnie, melyekkel eddig elszakított területeink láttak el. A magyar gazda a küzdelmet eddig is felvette, de győzelmesen nem tudta befejezni, nem pusztán önhibájából, hanem természeii jeiensétek, mint a szik, kiszáradás, elvizenyősödés és a termőerő gyors kimerü- j , lése miatt. E*ek a veszeiyek ma külö- I S nősen megérdemlik az iranyadó ténye- j j zők legnagyobb e ővigyaza'osságát. ; | De míg ennél is fontosabb, hogy | térjünk át a mezőgazdasági iparoso- j ' dás útjára. Az egészséges alapon | nyugvó mezőgazdasági iparnak vani nak a legbiztosabb kilatásai arra, hogy győzelmesen kerüljön ki a gtzdasági harcból. A többi iparok, azért meit kü.földi nyersanyagból, külföldi szénnel dolgoznak, legfeljebb a belső szükséglet számára való termelést jelenthetik. A gazdasági megizmosodást tehát a mezőgazdasággal kapcsolatos iparok és gyárak utján lehet leghamarabb megközelíteni. Miért értékesítjük mi a nyersterményeket, a gabonát, a hus>, a tejet stb. ebben az állapotában ? Mikor a feldolgozás sok munkáskezet foglalkoztatna, de emellett több haszonhoz is juttatja a terme'öt. A m-gyar gazdasági politika he- í lyes útmutatásait egesz terjedelmük- ; ben felsorolnunk nem lehet. De a jövendő irányítása szempontjából még egy másik fontos tényezőre is reá kell mutatnunk és ez : a forgalmi , politika. Csonka országunk mai közlekedési hálózata egységesebb, mint volt. Azonban az egészséges közlekedést sok minden hátráltatja. Az Alföld uthiánya mindinkább érezhető és a mezőgazdasági többtermelés érdekében a legégetőbb szükség volna a közúti hálózatnak, de főleg a mezőgazdasági vasutaknak a sűrítése. A viziutra már nem számithatunk, mert ezt mindenütt megrövidítették. Nincs tehát más hatra, minthogy saját forgalmi hálózatunk előnyeit a legintenzívebben kihisználjuk. A csonka ország ma is szilárd forgalmi egység és a sugaras irányú vasutak hálózatának minden előnyét élvezi. A trianoni h tár, éppen ezeknek elágazó pontjait vágta el derékon, minélfogva a legfontosabb teendő a sugaras irányú hálózatnak egybekötése vagyis az Alföldön minél több mezőgazdasági és körvasút létesítése. Ezekből kiindulva kell mérlegelnünk azokat a tervezeteket, ame- j lyekekről Békésvármegyében legutóbb hallottunk és amely Kunszentmártont, Szarvas, Mezőberény, vagy Gerla felé és Dobozt Sarkadkeresz; túrral, illetve Dobozt Qyulaval és : Elekkel kivánja gazdasági vasúti í közforgalommal egybekötni. Ezeket a terveze'ek t igazán közhasznú és ; életrevaló gondolatnak kell tartanunk arra, hogy mezőgazdasági termelésünk mind nkáob helyi jelentőségű karakterét átfejlessze és bekapcsolja a sugaras irányú vasúti hálózatba. Mindeneket egybe vetve a legelső teendőnk, hogy az A földet j mezőgazdasági iparral lássuk el,de : emellett gazdasági közforgalmi vasj utakkal, gazdag uthalózattal, ön özö I csatornákkal, erdőkkel kell benépesitenü ik, mert az egyo dalu k ima, j sz egyoldalú termelés, az egyoldalú : gazdasági élei: a kulturirányzatot •; megállíthatja. Ha gazdasági politikánkat nem tudtuk vagy nem akarjuk átszervezni, akkor bennünket a fizikai tényezők uralnak, j Et p dig magyarul azt jelentené, hogy keveset érdekel bennünket az, hogy mire kepes az a föld, melyen élünk és mivel tartozunk ennek a földnek, mely eltart bennünket. Karácsony felé. Az a hatalmas kéz, mely a bolygókat igazgatja, terelgeti már végeláthatatlan nyáj t az Idők legragyogebb temploma: a Megváltó születése felé. Már külső hangulatát is készíti az ünnepnek, — a fakat fehérbe öl özteti, zúzmara csipkéjével bori'ja be. A bokrok olyanokKá valnak keze érintése nyomán, mint egyegy menyisszonyi csokor. A hivő lelkekoen szintén megütött egy hurt, me y halk rezgésbe kezd és gyermekkori emlékeket volna hivatva visszavarázsolni a szí- ' vekbe. Karácsonyi édes, romlatlan örömet, a pásztorok dalát, a három ki ályok ajándékait, csengő-bongó, betlehemi ünnepet. De haj, tudunk e ünnepelni ma? Tudunk-e ünnepelni mi, kifosztott szerencsétien.k, akik földi h talmasok áldó atai lettünk, évszázados hibákért ho szu szenvedésre ítéltettünk? Bűnösök voltunk, de bűne- | ink eltörpülnek a bü.itetés rettentő méretei mellett. És ami a legfrjda] mas bb, bűnhődünk erényeink mia is. Mert mi fájhatna égetőbben, mir mikor a hős fölé kerül a gyáva, s igaz fülé az áruló és a legszen'eb örökség kerül portyázó rablók durv karmai közé ? Neyy éve már, higi) a szeren ssétienség ránk szakfldt, de mé mindig nem bírunk felocsúdni csapás alól. Még mindig nem bír juk összeszedni magunkat, annyir kifosztottak, annyira ko dússá lel tünk. flz áilam nem képes fizeti munkásai', kik hősias önfeládozás sal dolgoznak, bizva a jobb jövő ben és egyre mélyebben sü yedv a szegénység örvényeibe. Ai ui középosztály emb<:rfe et i küzdelme folytat a végzettel, a tisztvisel alamizsnáért dolgozik, flz utcák? munsanéikü ieK tömege lepi el, aki hiába akarnak dolgozni s jogo elke^erede tségükben a tfirsada lomra euyre nagyobb veszedelme jelenenek. Műy fájó mhdezt elgondolni ig knracsony feié! De vizsgáliuk csa meg magunkat, mit tettünk mi négj év óta rank nehezedő végze el en ? Ujy élü k-e mi, ahogy legnehezebb idóoen élnünk kellene Igyekszünk e jobbak, egyszerűbbek meaért bbek lenni? Pirulnunk kell e kérdések sülj alatt, mert mindegyikre csík nem mel felelhetünk. Hol bujdosik ma jóság, mikor egyik bün a másiké követi, mikor napról-napra ujsbl botránijrol, rablásról, yyilkossagrr olvashatunk? Hol az egyszerűség mikor a divat soha nem látott or gáir üli. És végül, hol a megértei mikor percig ne-n szűnő, ádáz har folyik a munkás és munkaadó, vi lágnezet és világnézet, partok é fajok között. Nem azon vagyunk hogy segítsük: azon, hogy elgan csoliuk egymást. Szeretném megkondítani a ha rangokat s végigzugatni harang nyelvükkel a magyar fö d felett térjetek már észre emberek I Érez zétek meg, hogyha valaha, ugy mos kell egyszerűeknek, jóknak, megér töknek lennünk. Fogjuk meg egy más kezét a ránk szakadt éjsza kában, hogy biztosabban, bátorsá gosabban haladhassunk a hajns felé. Vegyük magunkra az aláza tosság köpenyét, hajtsuk le fejűn ket, magunkba szállva, hogy anní büszkébben emelhessük fel, ha m"j az ora üt. Tő tsák meg a szivün ket szeretettel és árasszuk ki ezt i szeretetet testvéreink felé, kik olya egyformán szerencsétlenek velünt Kö eledjúnk mindenkihez megér téssel, jóakarattal, aki magyar I Karacsony közeleg, a megvált születését várjuk mi magiról HÍSSZÜK, hogy a ránk szakadt po kol nem tanhat már soká, mei meg akarunk javu ni, hogg a meg váltásra érdemesekké legyünk. L akarjuk vetkezni regi bűneinket, I a viszálykodást, hogy a Megvált szent lénkéből kiáradó szereti mindnyájunk szivében otthon le gyen Hisszük — és sóvárogva ke részük a magyar ég alján a fénye csillagot, mely után bizakodva el induhatu k. Szólaljatok meg karácsonyi haran gok, erősítsetek meg elhatározásunk b^nl Tcgvetek csodát, hogy mindi m-gyar ember megértse egymás egyet akarjon, — és csak egyre gon doljon szüntelenül 1 Zúgjatok ünne pélyesen, áradjon el hangotok a szí vek felett, hogy az égi szózat betel jesed|ék és raj unk teljesedjék b minden áldasaival: B késség a földen az embereit nek! Varságh János.