Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-12-04 / 278. szám

Ara WOO korona« Békéscsaba, 1924. december 4. Csütörtök V. évfolyam 283, szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Teleion: 60. füffffoílon korosxtény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K 9 kiengesztelődés politikája Már hosszú idők óta egye­bet sem hallottunk jóformán baloldalról, mint a kiengeszte­Iődés politikájáért való üvöl­tözést. Egyetlen szociáldemokrata és liberálisnak nevezett képviselő se tudta elmondani a parla­mentben leleplező, rágalmazó, heccelődő beszédét anélkül, hogy végül is ne követelte volna a kiengesztelődés poli­tikáját Még annakidején, amikor a zalaegerszegi tábor volt min­dennapos a műsoron, utálatossá vált ez a kiengesztelődésért való hamiskás sóvárgása a különböző vöröses árnyalatok­kal tarkázott érzelmű balfelőli szószáty ároknak s azóta is ugyanezt a frázist hallottuk Vázsonyiék és társaik szájából vég nélkül, valahányszor valami koronarontó üzér, vagy valutás zsebmetsző került az igazság­szolgáltatás szine elé, akit ők menteni akartak és főként akkor hivatkoztak nagy hangon a ki­engesztelődés fontosságára, mi­kor az emigránsok visszatéré­sét sürgették­Vessünk fátylat a múltra — mondták, — hiszen a bosszú­állás politikája csak kárt hoz­hat az országra Felejtsünk el mindent, ami megtörtént és öleljük ismét testvéri szeretettel keblünkre mindazokat, akik arculköpdöstek és megrugdos­tak bennünket. Hbból, hogy ők ezt mind a mai napig hangoztatták, az következnék, hogy a kormány miná a mai napig a bosszú­állás politikáját folytatta és k könyörtelenül kirekesztette lel­kéből a kiengesztelődésnek még csak a gondolatát is. Pedig milyen messzire túl­jutottunk a a kiengesztelődés­nek" és a i) megbocsájtás"-nak azon a határán, amely a láza­dozó, nemzetpusztitó vörös bal­oldallal szemben az ország és a társaáalom biztonságának sérelme nélkül kívánatos, vagy megengedhető lett volna ! H kiengesztelődés politikájá­nak folytonos követelése köz­ben a vörös izgatás és a de­magógia ismét hatalmas erőre kapott s ha a folytonosan ki­engesztelődő és mindig meg­bocsájtó kormány észbe nem kap az utolsó pillanatban, aligha menekülhettünk volna meg nem is hosszú időn belül attól, hogy a folytonosan megbocsájtást követelő gonosztevők lássanak betyártörvényt a fejünk felett. Éz hát a kiengesztelődés politikája! T\zt értik hát Vá­zsonyiék a megbocsájtás és kiengesztelődés alatt, hogy mi vonuljunk ki azokból az állá­sokból fegyvertelenül, amelyekbe az igazság védelme és a ma­gyarság megmentése ügyében sorakoztunk fel és hajtsuk le fejünket ismét jámborul a vörös­terror igája alá! fl mi békejobbunk nem azért kell nekik, hogy azzal ismét fejemeljük őket a hasznos, dol­gozniakaró polgárok sorába, hanem hogy ők rántsanak le bennünket és az egész országot szennyes talpuk alá. Mem, ebből mi már nem kérünk! Inkább kerülje el a liberális és szociáldemokrata blokk minden demagóg tagja még sokáig a parlamentet! (m. d.) Kétségtelen, hogy a decemberi megyegyíilés tárgysorozatának ez a határozott állásfoglalás lesz a leg­kiemelkedőbb pontja. A továbbiak között fontosabbak még: Az alispán évnegyedes jelen­tése, 5 közigazgatási bizottsági tag választása, több vármegyei bizott­ságban megüresedett tagság betöl­tése és négy törvényhatóság felirata hasonló szellemű határozattal leendő támogatás végett. Már elkészült a teljes tárgysoro­zat, amelyen 110 pont szerepel. Ehhez még körülbelül 150—200 pontból álló póttárgysorozat járul. Meghezdih az elvett magyar javak felbecsülését 9 magyar kormány jegyzékét tárgyalja a jóvátételi bizottság Paris, dec. 3. A jóvátételi bizottság tegnap tárgyalta a magyar korjnány jegyzékét. Egyes tételekre vonatkozólpg a tárgyalás folytatódik annak eldöntésérc, vájjon ezek a tételek bíke terhekül tekintendök-e. A jóvátételi bizottság a közeljövőben megkezdi az átengedett magyar javak felbecsülését és ebből a célból két héten belül a bizottság utazik Magyarországra, hogy a magyar hatóságokkal érintkezésbe lépjen. Bekésvármegye közönsége követeli az oktobrizmus meg­fékezését és a demagógia kiirtását 9 főispán távirata a miniszterelnökhöz Békéscsaba, dec. 3. Békésvármegye törvényhatósági bi­zottsága — amint már jelentettük — f. hó 13-án rendes közgyűlést tart. A közgyűlés elé Sebők Elek tör­vényhatósági bizottsági tag indít­ványt terjeszt a „közeimaii szomorú parlamenti eseményei és az oktob­rizmus előretörése miatt, valamint a házszabályrevizió tárgyában történő állásfoglalás érdekében." Máris megállapítható az általános hangulatból, hogy Bekésvármegye törvény­hatósági bizottsága a leg­határozottabb egyhangú­sággal itéli el és bélyegzi meg a legutóbbi szomorú — B vármegye f. hó 13-iki közgyűlése parlamenti esemény éket és követelni, de egyszersmint minden erejével támogatni is fogja az előretörő ok­tobrizmus erélyes megféke­zését és a vörös demagógia elnémitását. Amint halljuk, Beliczey Qéza és Ambrus Sándor törvényhatósági bi­zottsági tagok is felszólalnak ennél a tárgypontnál és komoly szavuk egész súlyával fogják eiitélnt azt a vérszemes baloldali demagógiát, a meJy minden áron lehetetlenné akarja tenni a parlament békés munkáját. Ebben az ügyben dr. Kovacsics Dezső főispán az alábbi szövegű táviratot intézte a miniszterelnökhöz : „Gróf Bethlen István miniszterelnök Budapest. Addi'j is, amig a kormányzatomra bizott törvényhatóság közönségé­nek decemberi rendes közgyűlésén módjában lesz a lefolyt szomorú ese­ményekkel foglalkozni, biztosítom Nagyméltóságodat, hogy a parlament munkaképességének helyreállítását és a nemzetietlen elemek előtörésének meggátlását célzó emberfeletti hazafias munkájában Békésvármegye közön­sége bizalommal telten egyemberként áll Nagyméltóságod mellett. Kovacsics Dezső, Békésvármegye főispánja." Folyik a házszabálymodosi­tás tárgyalása a nemzetgyűlés szerdai ülése Budapest, dec. 3. A nemzetgyűlés mai ülését Háromnegyed 11-kor nyi­totta meg Szcitovszky elnök A haz­szabálymódositó javaslathoz Szabó József felszólalása következett volna, mivel azonban ő nem volt jelen Kass Albert báró állott fel szólásra. Visz­szapillantást vetett az obstrukció idejére, megállapította, hogy az ob­strukció a nemzetgyűlés energiáját bontja meg. Az obstrukció szóára­datán szerinte a parlament munka­kerülése nyilatkoziK meg a nivótlan­ság után. Azoknak, akik azt mond­ják, hogy sürgősebb kérdés is van a házszabályreviziónál, azt mondja, a házszabálymódósitás előfeltetele annak, hogy más kérdések kerülhes­senek szóba. Apponyi beszédét.idézi, amelyben azt mondja, hogy lehetet­len az hogy a parlament kisebbségi csoportjának taktikájától függjön az, hogy a Ház megkezdhesse ülését. Nem lehet tovább tűrni, hogy a kisebbséggel szemben a többség teljesen fegyvertelenül álljon. A fel­olvasott ellenzéki deklaráció ügyes halmozata a fél igazságoknak és fél igazságtalanságoknak. Nem hivatko­zik oly tényállásra, amely a törvé­nyes eljárásokat igazolja. Az egyet­len jungtin, amelyet a házszabályok­kal kapcsolatosan el lehet fogadni, az, hogy ha a Ház hivatása ma­gaslatán áll, kevésbé van szükség a szigorú házszabályokra. Az ellen­zéknek a nemzetgyűlés céljáról al­kotott véleménye egynéhány esetből is kiviláglik. Pickler Emil képviselő egy kaposvári szociáldemokrata­gyűlésen kijelentette, hogy egyálta­lán nem fontos a ^nemzetgyűlésen az uri hang és magatartás. Viszont Angliában egy képviselőt azért zár­tak ki a parlament üléseiről, mert viselkedése nem volt méltó egy gentlemanhoz. Majd történeti visz­szapillantást vet a klotür magyar­országi fejlődésére. A legrégibb, ilyen irányú rendelkezés Ulászló

Next

/
Thumbnails
Contents