Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-12-03 / 277. szám

Békéscsaba, 1924. december 3. Ara 1000 korona. Szerda -v XMUBOMMMM V. évfolyam 283, szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KALMAN | Felelősszerlfesztő M1GEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K „Bébe heH!" (vk) T\ franciák miniszter­elnöke ismét békebeszédet mon­dott. Hangoztatta, hogy miután Franciaország eiértc célját: visszakapta Elzászt és Lotha­ringiát; nem lehet más célja mint az, hogy a békeszerető és békét akaró országok élére álljon. Mindenesetre jólesik ezt hal­lanunk hivatalos francia oldal­ról, mert a »tigris'*-ck beszéde és bosszút lihegő vágyódásai után kétségkívül haladás a béke hirdetése. Eddig ugyanis francia oldalról mást sem hal­lottunk és láttunk, mint el­nyomást, zsarnokságot, bosszút, gyűlöletet, mérhetetlen igazság­talanságokat. Ezért uj és örven­detes az a hang, amely ott a békéről beszél. Mindazonáltal sietünk kije­lenteni, hogy mégsem vagyunk hajlandók háládatosan és bol­dogan nyakába borulni a francia miniszterelnöknek »békebeszé­déért". Mert a békeszerető államférfiú csak egy részét mondotta cl az igazi békebc­szédnek. Ő csak arról beszélt, hogy békét akar, de hogy ennek a békének feltételeit meg kellene teremteni a leigázott országokban is, arról meg­fcleákezik. Franciaország elérte célját: megkapta újra Elzászt és Lot­haringiát, mi sem természete­sebb tehát, hogy most már irtózik a háborútól, amely csak veszteséget jelenthetne a szá­mára. Mi is szívesen volnánk paci­fisták, ha nem tátongna rette­netes csonkaság hazánk testén minden irányban De hogy lel­kesedjünk mi azért a békéért, amely a világ legnagyobb igaz­ságtalanságát szentesítené: a trianoni u. n. békét?! Hogy lelkesedjünk mi egy olyan álla­potért, amely nem háború ugyan, de szörnyű megcsúfolása ezer­éves multunknak, kigunyolása az igazságnak és erkölcsnek ?! Ki volna olyan bolond em­ber, aki ne szeretné, ne akarná a békét, ha az nyugodt életet és boldog fejlődést jelent? De ki lehet olyan balga, hogy örüljön annak a békének, amely szentesit egy hallatlan rablást s guzsbaköti, visszafejleszti egy nagyra hivatott nemzet kultu­rális, gazdasági és politikai életét!? Hdják vissza nekünk a régi határokat. Egy szikrával se' többet, csak azt, ami ezer év óta a miénk volt! Hadd zúgjon újra nekünk a Kárpát feny­vese; hadd mosolyogjon újra magyarul a kék Adria; hadd muzsikáljon magyar susogást Bácska— Bánát buzatengere; legyen a miénk újra kincses Kolozsvár, koronázó Pozsony, Rákóczi Kassája, a kurucok városa . . . ;hadd borulhassunk le újra a mi Erdélyünk varázs­latos szépsége előtt s akkor — akkor majd mi is pacifisták leszünk, békét akarók, békes­séget védők. De addig, nem járhatunk mi egy uton ellen­ségcinkkel. Mondja el már egyszer a legnagyobb ember azt a be­szédet, amely olyan békét sür­get, amely béke lehet nekünk is, leigázott, igazságtalanul meg­rabolt magyaroknak! Hnnak a nagy embernek majd mi is követői, munkatársai leszünk. Rövidesen felszerelik a csabai rádióállomást Gyulán, Gyomán és Orosházán is lesz rádió Békéscsaba, december 2. Az a mozgalom, amely a Magyar Távirati Iroda békéscsabai fiókját támogatjs egy rádió felállításában, abba az örvendetes stádiumba jutott, hogy Békéscsabán a rádiókészülék beszerelése csak hetek kérdése. Csak örvendenünk lehet ennek a hírnek, mert tudomásunk szerint a városunknál sokkal kisebb forgalmú Gyulán, Gyomán és Orosházán a rádió felállítá­sával kapcsolatos tárgyalasok már a befejezéshez közelednek. Nem mehe­tünk el szó nélkül e tény mellett már csak azért sem, mert Békéscsabának a kereskedelme és ipara fejlődést követel, ezt pedig megkétszerezi egy rádióállomás. Eminens érdeke tehát minden kereskedelmi és ipari érdekelt­ségnek, hogy ezt a mozgalmat, amely igazán közérdekű célt szolgál, nem­csak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogassa. Csanád-, árad- és Torontálvármegye közönsége a házszabályrevizú mellett Makó, december 2. (MTI) Purgly Emil főispán a közhangulat kívánságára december hó 20-án Csanád-, Arad- és Torontál egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságát rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A rendkívüli közgyűlés fog­lalkozik egyrészt a házszabályrevizióval és ezzel kapcsolatban a politikai helyzettel. Tolmácsolja az ez irányban megnyilvánult közhangulatot, amely a házszabályrevizió segítségével a ház munkaképességének visszaállítását biztosítottnak tartja. Dolgozik a Mentoegyesület A Békéscsabai Önkentes Mentő­egyesület értékes munkáját és fon­tosságát mi sem jellemzi jobban, mint az a kimutatás, amelyet dr. Vas Vilmos főparancsnok ad ki hó­napról-hónapra a mentők teljesítmé­nyéről. Most kaptuk meg a Mentőegye­sület novemberi hivatalos kimutatá­sát, amelyből az alábbi adatokat közöljük: Az elmúlt november hónapban összesen 35 esetben vették igénybe a mentők szolgálatát, mégpedig: Sérüléseknél 14, belső betegsé­geknél 7, betegszállításnál 3, öngyil­kossági kísérletnél 1, színházi elő­adásoknál 3, tűznél 1, egyéb alkal­makkor 5 esetben. Eskütt kihallgatása a Kenődi ügyben Budapest, dec. 2. A mai főtárgya­lást délelőtt 10 órakor nyitotta meg a bíróság. Töreky elnök mielőtt a bizonyítás kiegészítése iránt tegnap beadott indítványok felett kihirdette a bíróság határozatát, a Kenedi ügyre vonatkozólag intézett kérdése­ket Eskütt Lajos vádlotthoz. Ulain védőbeszéde Márffyék ügyében Budapest, decemb. 2. A budapesti bombamerényletek mai fötárgyalásán a kora délelőtti órákat az utolsó előtti védbeszéd töltötte be. Előre­láthatólag az összes beszédek ma befejeződnek Ulain védőbeszédével. A tárgyalást negyed 10 órakor nyi­totta meg Langer Jenő elnök. Marcell János dr., Marosi és Varga védője mondta el elsőnek védbeszédét Rendelet a Romániában őrzött letétek kiadásáról Budapest, december 2. A „Buda­pesti Közlöny" legközelebb meg­jelenő száma a m. kir. kormánynak 7934—1921 miniszterelnökségi ren­deletét közli, amelynek értelmében a román királysággal a letétek köl­csönös kiadása és a régi koronáról szóló tartozások és követelések ren­dezése tárgyában kötött, valamint a régi kormánnyal kötött életbiztosítá­sokról szóló egyezmény ez év decem­ber 3-án, illetőleg 11-én életbe lép. Az egyezmény és a letétek kölcsö­nös kiadásáról szóló rendelet meg­állapítja azokat a feltételeket, ame­lyeknek fenforgása és beigazolása esetén a magyar igénylők a Romá­niához csatolt területen őrzött és különféle értékeket tartalmazó tetétei kiadását követelhetik. E tárgyban a kérelmeket a kérelmező választása szerint vagy a letét szerzőjénél, vagy a magyar királyi pénzügyminiszter­nél kell benyújtani. GONDOLATOK * * * Még mindig javíthatatlanok. Ki ne emlékeznék azokra a gyalá­zatos hangú, szennyes rágalmakra, amelyekkel a „Bécsi Magyar Újság" hasábjain illették éveken keresztül Magyarországot és az egész ma­gyarságot az emigránsok ! Az em­ber hajaszála az égnek meredt, ami­kor ezeket az ocsmány, véres, nyál­kás förtelmeket olvasta. A legbor­zalmasabb rablógyilkosságok és utá­latos ponyvaregényekben is ritka bűncselekmények meséit találták, ki az „emigrált" bécsi Andorok, ame­lyekkel nemcsak egyes ártatlan ma­gyarokat, hanem az egész magyar­ságot szennyezték be az egész vi­lág előtt. Azt hihetné az ember, hogy most, amikor már minden erejükkel hazafelé igyekszenek ezek a bűnösök, legalább is lehorgasztott fejjel, szégyenkezve, legalább tette­tett bűnbánattal akarják átlépni an­nak a hazának a küszöbét, amely ellen annyit vétettek s amelynek bo­csánatára szamitanak. E helyett mit látunk? Az emigráns Andorok egy percre sem tudják megtagadni ma­gukat, hanem Bécs után Párisban, Bukarestben, majd legújabban az amerikai magyarság körében űzik tovább a magyargyalázást. Azoknak a gyászmagyaroknak, akik csak egyetlen lépést is tettek, vagy akarnak tenni az emigránsok hazatérése érdekében, ajánljuk, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents