Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-12-03 / 277. szám

Békéscsaba, 1924. december 3. Ara 1000 korona. Szerda -v XMUBOMMMM V. évfolyam 283, szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KALMAN | Felelősszerlfesztő M1GEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K „Bébe heH!" (vk) T\ franciák miniszterelnöke ismét békebeszédet mondott. Hangoztatta, hogy miután Franciaország eiértc célját: visszakapta Elzászt és Lotharingiát; nem lehet más célja mint az, hogy a békeszerető és békét akaró országok élére álljon. Mindenesetre jólesik ezt hallanunk hivatalos francia oldalról, mert a »tigris'*-ck beszéde és bosszút lihegő vágyódásai után kétségkívül haladás a béke hirdetése. Eddig ugyanis francia oldalról mást sem hallottunk és láttunk, mint elnyomást, zsarnokságot, bosszút, gyűlöletet, mérhetetlen igazságtalanságokat. Ezért uj és örvendetes az a hang, amely ott a békéről beszél. Mindazonáltal sietünk kijelenteni, hogy mégsem vagyunk hajlandók háládatosan és boldogan nyakába borulni a francia miniszterelnöknek »békebeszédéért". Mert a békeszerető államférfiú csak egy részét mondotta cl az igazi békebcszédnek. Ő csak arról beszélt, hogy békét akar, de hogy ennek a békének feltételeit meg kellene teremteni a leigázott országokban is, arról megfcleákezik. Franciaország elérte célját: megkapta újra Elzászt és Lotharingiát, mi sem természetesebb tehát, hogy most már irtózik a háborútól, amely csak veszteséget jelenthetne a számára. Mi is szívesen volnánk pacifisták, ha nem tátongna rettenetes csonkaság hazánk testén minden irányban De hogy lelkesedjünk mi azért a békéért, amely a világ legnagyobb igazságtalanságát szentesítené: a trianoni u. n. békét?! Hogy lelkesedjünk mi egy olyan állapotért, amely nem háború ugyan, de szörnyű megcsúfolása ezeréves multunknak, kigunyolása az igazságnak és erkölcsnek ?! Ki volna olyan bolond ember, aki ne szeretné, ne akarná a békét, ha az nyugodt életet és boldog fejlődést jelent? De ki lehet olyan balga, hogy örüljön annak a békének, amely szentesit egy hallatlan rablást s guzsbaköti, visszafejleszti egy nagyra hivatott nemzet kulturális, gazdasági és politikai életét!? Hdják vissza nekünk a régi határokat. Egy szikrával se' többet, csak azt, ami ezer év óta a miénk volt! Hadd zúgjon újra nekünk a Kárpát fenyvese; hadd mosolyogjon újra magyarul a kék Adria; hadd muzsikáljon magyar susogást Bácska— Bánát buzatengere; legyen a miénk újra kincses Kolozsvár, koronázó Pozsony, Rákóczi Kassája, a kurucok városa . . . ;hadd borulhassunk le újra a mi Erdélyünk varázslatos szépsége előtt s akkor — akkor majd mi is pacifisták leszünk, békét akarók, békességet védők. De addig, nem járhatunk mi egy uton ellenségcinkkel. Mondja el már egyszer a legnagyobb ember azt a beszédet, amely olyan békét sürget, amely béke lehet nekünk is, leigázott, igazságtalanul megrabolt magyaroknak! Hnnak a nagy embernek majd mi is követői, munkatársai leszünk. Rövidesen felszerelik a csabai rádióállomást Gyulán, Gyomán és Orosházán is lesz rádió Békéscsaba, december 2. Az a mozgalom, amely a Magyar Távirati Iroda békéscsabai fiókját támogatjs egy rádió felállításában, abba az örvendetes stádiumba jutott, hogy Békéscsabán a rádiókészülék beszerelése csak hetek kérdése. Csak örvendenünk lehet ennek a hírnek, mert tudomásunk szerint a városunknál sokkal kisebb forgalmú Gyulán, Gyomán és Orosházán a rádió felállításával kapcsolatos tárgyalasok már a befejezéshez közelednek. Nem mehetünk el szó nélkül e tény mellett már csak azért sem, mert Békéscsabának a kereskedelme és ipara fejlődést követel, ezt pedig megkétszerezi egy rádióállomás. Eminens érdeke tehát minden kereskedelmi és ipari érdekeltségnek, hogy ezt a mozgalmat, amely igazán közérdekű célt szolgál, nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogassa. Csanád-, árad- és Torontálvármegye közönsége a házszabályrevizú mellett Makó, december 2. (MTI) Purgly Emil főispán a közhangulat kívánságára december hó 20-án Csanád-, Arad- és Torontál egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságát rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A rendkívüli közgyűlés foglalkozik egyrészt a házszabályrevizióval és ezzel kapcsolatban a politikai helyzettel. Tolmácsolja az ez irányban megnyilvánult közhangulatot, amely a házszabályrevizió segítségével a ház munkaképességének visszaállítását biztosítottnak tartja. Dolgozik a Mentoegyesület A Békéscsabai Önkentes Mentőegyesület értékes munkáját és fontosságát mi sem jellemzi jobban, mint az a kimutatás, amelyet dr. Vas Vilmos főparancsnok ad ki hónapról-hónapra a mentők teljesítményéről. Most kaptuk meg a Mentőegyesület novemberi hivatalos kimutatását, amelyből az alábbi adatokat közöljük: Az elmúlt november hónapban összesen 35 esetben vették igénybe a mentők szolgálatát, mégpedig: Sérüléseknél 14, belső betegségeknél 7, betegszállításnál 3, öngyilkossági kísérletnél 1, színházi előadásoknál 3, tűznél 1, egyéb alkalmakkor 5 esetben. Eskütt kihallgatása a Kenődi ügyben Budapest, dec. 2. A mai főtárgyalást délelőtt 10 órakor nyitotta meg a bíróság. Töreky elnök mielőtt a bizonyítás kiegészítése iránt tegnap beadott indítványok felett kihirdette a bíróság határozatát, a Kenedi ügyre vonatkozólag intézett kérdéseket Eskütt Lajos vádlotthoz. Ulain védőbeszéde Márffyék ügyében Budapest, decemb. 2. A budapesti bombamerényletek mai fötárgyalásán a kora délelőtti órákat az utolsó előtti védbeszéd töltötte be. Előreláthatólag az összes beszédek ma befejeződnek Ulain védőbeszédével. A tárgyalást negyed 10 órakor nyitotta meg Langer Jenő elnök. Marcell János dr., Marosi és Varga védője mondta el elsőnek védbeszédét Rendelet a Romániában őrzött letétek kiadásáról Budapest, december 2. A „Budapesti Közlöny" legközelebb megjelenő száma a m. kir. kormánynak 7934—1921 miniszterelnökségi rendeletét közli, amelynek értelmében a román királysággal a letétek kölcsönös kiadása és a régi koronáról szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában kötött, valamint a régi kormánnyal kötött életbiztosításokról szóló egyezmény ez év december 3-án, illetőleg 11-én életbe lép. Az egyezmény és a letétek kölcsönös kiadásáról szóló rendelet megállapítja azokat a feltételeket, amelyeknek fenforgása és beigazolása esetén a magyar igénylők a Romániához csatolt területen őrzött és különféle értékeket tartalmazó tetétei kiadását követelhetik. E tárgyban a kérelmeket a kérelmező választása szerint vagy a letét szerzőjénél, vagy a magyar királyi pénzügyminiszternél kell benyújtani. GONDOLATOK * * * Még mindig javíthatatlanok. Ki ne emlékeznék azokra a gyalázatos hangú, szennyes rágalmakra, amelyekkel a „Bécsi Magyar Újság" hasábjain illették éveken keresztül Magyarországot és az egész magyarságot az emigránsok ! Az ember hajaszála az égnek meredt, amikor ezeket az ocsmány, véres, nyálkás förtelmeket olvasta. A legborzalmasabb rablógyilkosságok és utálatos ponyvaregényekben is ritka bűncselekmények meséit találták, ki az „emigrált" bécsi Andorok, amelyekkel nemcsak egyes ártatlan magyarokat, hanem az egész magyarságot szennyezték be az egész világ előtt. Azt hihetné az ember, hogy most, amikor már minden erejükkel hazafelé igyekszenek ezek a bűnösök, legalább is lehorgasztott fejjel, szégyenkezve, legalább tettetett bűnbánattal akarják átlépni annak a hazának a küszöbét, amely ellen annyit vétettek s amelynek bocsánatára szamitanak. E helyett mit látunk? Az emigráns Andorok egy percre sem tudják megtagadni magukat, hanem Bécs után Párisban, Bukarestben, majd legújabban az amerikai magyarság körében űzik tovább a magyargyalázást. Azoknak a gyászmagyaroknak, akik csak egyetlen lépést is tettek, vagy akarnak tenni az emigránsok hazatérése érdekében, ajánljuk, hogy