Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-30 / 275. szám

2 Körös vidék Békéscsaba, 1924. november 30. nagyszabású, tervszerű akcióval, de ezenkívül mindenkinek kö­telessége e téren valamit tenni. Ez a munka fajvédelem, ember­mentés. Ha pedig tovdbbállunk, akkor lábunk alatt tovább fog forrni a kráter. Esztelenség a veszély idejében ébren nem lenni és mindent a véletlenre bizni. Ennek egyszer már nagyon megadtuk az árát. H koppenhágai cszerkész­olimpiász filmje Békéscsabán Még élénk emlékezetünkben von az a nagy, váratlan diadal, amely az egész világot méltán meglepte a koppenhágai cserkész olimpis­szon. Tudvalevő ugyanis az, hogy a cserkészek a világ versenyén a magyar csapat harmadik lett az amerikai és angol ifjúság után s igy a kontinensen ő vitte el az el­nöknek kijáró pálmát. Cserkészeink rengeteg tapaszta­lattal, sok kedves emlékkel tértek haza. Ez emlékekből egy két cso­korravalót már nyújtott át a nagy­közönségnek Vidovszky Kálmán a »Csaba« cserkészek parancsnoka, aki kint volt a Jamboreen s ugy Csabán mint Békésén, Hódmező­vásárhelyen és Szarvason nagy ér­deklődés mellett számolt be tapasz­talatéiról. Azt a sok kedves dolgot, amit Vidovszky Kálmán elbeszélt, most mozgóképen lesz alkalma végigél­veznie a csabai közönségnek. Tudni­illik a Koppenhágában készült film­felvételt, amelyből pompás mozi­darabot állított össze a Regnum Marianum cserkészcsapat film-őrse, december hó 12-én be fogják mu­tatni az Apolló Mozgóban. A mind­végig roppant érdekes, egészen eredeti film a Magyar Cserkész Szövetség tulajdona. A ' „Csaba" cserkészcsapat pa­rancsnoksága már régen lekötötte ezt a filmet, hogy a bemutatásakor befolyó összeget részben a cser­készszövetség céljaira fordítsa, rész­ben pedig a „Csaba" csapatnak egy külföldi útját segítse elő. Megértve a cél fontosságát és szépségét, az Apolló Mozgó veze­tősége a legnagyobb előzékenység­gel áll a cserkészek rendelkezésére s ingyen bocsájtja át a mozit az előadás céljaira. Így a belépődijak csaknem száz százalékban a cser­készet magasztos célját fogják szol­gálni. Már ez a tény is biztosítja a telt házat, mert csak természetes, hogy mindenki örömmel megy ak­kor moziba, amikor nemcsak jól mulat, hanem szórakozásával egy csomó magyar ifjú nemes munkáját is támogatja. a • • a m m Csak román állampolgár vehet falusi ingatlant Romániában Bukarest, november 29. A félhivatalos „Viitereul" irja : Az alkotmánytörvény 18. szakasza megszabia, hogy falusi ingatlant csak román állampolgár vásárolhat. En­nek megfelelően az igazságügyminiszter intézkedett, hogu adás-vételi szerződést nem szabad érvényesíteni, illetve törvényesi eni mindaddig, mig az érdekeltek a fentemiitett s akasz értelmében a megfelelő bizo­nyítékokat be nem szolgáltatják. Abban az esetben, ha ilyen szerződés effektáltatott volna, meg kell semmisíteni és a birtokot nyilvános árveré­sen el kell adni. Merénylet a nemzetgyűlés tekintélye ellen Budapest, november 29. A parlament tegnapi ülésén olyan események játszódtak le, amelyek a magyar törvényhozás történetének legszomorúbb napjaira emlékeztetnek. Elvakult pártszenvedély féket ledob­va tombolt itt s végre is olyan in­tézkedéseket provokált a Ház elnök­sége részéről, amelyek sürün szere­pelnek ugyan más parlamentek ese­ményei között de a magyar nemzet­gyűlés négy éves történetében még nem fordultak elő. A szociáldemokrata párt előre kitervezett taktikával tumultust, zajos jeleneteket, valóságos szov­jetet rendezett s forradalmi lá­zában ledöntve minden erkölcsi és és alkotmányos korlátot szembeszállt a törvényes renddel és tekintéllyel. Szomorú jelenség ez, de még szomorúbb annak a néhány úgy­nevezett polgári politikusnak, köztük Szilágyi Lajosnak a szereplése,"akik megfeledkezve nemcsak a nemzet és a polgári társadalom nagy érde­keiről, de a legelemibb tisztesség szabályairól is, eszközül dobták ma­gukat a szocialisták lázadó támadá­sának, ezáltal igyekezve maguknak egyrészt kétes értékű babérokat sze­rezni, másrészt a kormánynak es a miniszterelnöknek kellemetlenkedni. Meg vagyunk győződve róla, sőt bizonyosak vagyunk benne, hogy a nemzeti közvélemény mindent el­söprő ereje le fog számolni ezekkel a demagógokkal. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I ftmen" Kosárfonó és seprikoto háziipari tanfolyam Mint értesülünk a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete a Békés­csabai Kisgazdák Egylete és a Bé­késcsabai Kisgazdaifjak Művelődési Egyesületével karöltve a tél folya­mán városunkban kokárfonó és ci­rokseprÜKötő tanfolyamot létesít. A tanfolyam szervezése körüli munkálatok már megkezdődtek s a szükséges szerszámokat és gépeket a tanfolyam rendezőségének sikerült megszerezni. A tanfolyamon részt vehet min­den 16 élet évet betöltött fiatal em­ber, gazdaifjak és munkásifjak egy­aránt, kik a Kisgazdák Egylete el­nökségénél felfektetett bejelentő íven nevüket aláírják, s ezzel a tanfo­lyam pontos látogatására magukat kötelezik. A tanfolyam valószínűleg január hó elején Kezdődig, s tar­tama 8—10 hét. A munkálatokhoz szükséges nyersanyag beszerzésé­hez megkívánt összegeket a Kis­gazdak Szövetkezete előlegezi a tanfolyam céljaira, mellyel a szö­vetkezet vezetősége ismételten be­bizonyította, hogy a népnevelés ér­dekében á dozatokra kész. A tanfolyamon elkészült kosorakat és cirokseprüket maguk a tanfolya­mon résztvevők is megtarthatják ön­költségi árban sa befolyt összegből a felmerült készkiadások fedezése után a tanfolyamon résztvevők mun­kateljesítményeik arányában lesznek díjazva. Oktatókat a tanfolyamra a földmi­velésügyi minisztérium küld ki. Magunk részéről felhívjuk a me­zőgazdasággal foglalkozó ifjúság fi­gyelmét e tanfolyamra, melyen fog­lalkozásukkal szorosan összefüggő ismeretekkel gazdadodhainak, sőt a szegényeb- sorsban élő fiatal embe­reknek később kenyeret nyújtó fog­lalkozása lehet az a tudás, melyet e tanfolyamokon az azt rendező szer­vek áldozatkészségéből elsajátíthat­nak. — Reggel hétkor kezdjük a mun­kát. Most egy emelőhöz vagyok be­osztva. A deres, jeges sinvasak ége­tik a tenyeremet, amikor megfogom őket és rájuk ragad a bőröm. — Hát miért jött el hazulról? Mért nem tanult otthon tovább? Lassú léptekkel elértük ezalatt a Piazza Santa Fedelet, amelynek pa­lotasorai szikrázva, szinpompásan verték vissza a csilfogó, aranyos napsugarakat, a tér közepén még zölden, üdén diszlett a kis oázis, amely körül szelíd galambok szá­zai turbékoltak. Egy galamb rászállt a szomorú magyar fiu vállára. — Haza ? — sóhajtott fel, mig levette válláról a galambot, megsi­mogatta és kabátja zsebéből száraz kenyérmorzsát kotort neki elő. Nem vár engem otthon senki. Csak egy leányka volt akiért érdemes volt küzdeni, tanulni. — Hát megérdemli a kis hűtlen ezt a sok kínlódást ? — Nem hűtlen ! Szeret. Hisz épen ez a baj. Tudom, hogy ugy imád, mint én öt. Csak a szülei nem akar­ják hozzám adni. Volna neki jobb parti is. — Ugyhát ezért ? — Igen. Meg akartam mutatni, hogy én is tudok pénzt, sok pénzt szerezni. Ő azt mondta, hogy vár és bizik bennem. Csak ez ad erőt minden reggel, amikor felébredek a hideg tömeglakásban és elroha­nok reggeli nélkül az épületre ... — Na ne keseredj el már megint ennyire. — Feddte meg a kis zon­goraművész. — Lásd, ma megint velem fogsz ebédelni. Azt rendelsz, amit legjobban szeretsz, annyit eszel, emennyi jól esik. Azután el­jössz cukrászdába is. De ötkor ne­kem mennem kell. Egy társasággal megnézzük a félőrültek házát. Mi­csoda benyomások lesznek, micsoda újszerű benyomások! — Majd fe­lém fordulva folytatta : — Ugy keresem a benyomáso­kat. Olyan szomjas vagyok az uj benyomásokra. Ez az intézet, ahova most megyünk, a gyógyithatlan be­tegek otthona. * A dómba a nagymise kezdele elölt léptünk be. A fenségesnek minden lenyűgöző ereje kényszeritett megál­lásra. Partraszállásom óta először voltam templomban. A kis művész nagy ambícióval kez­dett suttogó magyarázatba, amig észre nem vette, [hogy háborgat áhítatos megilletődésemben.Hátrábbhuzodott, mindig élénken fürkésző szemeit le­sütötte s ugy tett, mintha ő is imád­koznék. * Délután az „Ambrosio B-ban az athéni festőiskola mestereinek néhány remekmüvét csodáltam meg, majd az elkeseredett műegyetemi hallgató­épületlakatossal elmentem abba a tömeglakásba, ahol még sok hozzá hasonló sorsú magyar éldegél. — Ez is magyar, az is magyar. Az is magyar ... Az is . . . mu­togatta sorra a rideg épület lakói között a honfitársakat. Közéjük mentem és beszéltem velük. Legtöbbjük kereskedő, vagy kis­tisztviselő volt otthon, itt pedig szo­bafestő és mázoló, vagy — napszá­mos. — Ott az a budapesti fiatalember — mutatták egy vándor állat­kertben a ketreceket takarítja. Most itt állomásoznak negyedik hete. — Az pék. Gyalog jött Nápoly­ból. Már második éve van kint. — Ennek felesége és két gyer­meke van Genovában. Az asszony házvezetőnő. Ő inas egy fogorvos mellett. Visszamegy Magyarországra, mihelyt összegyűl a négyük útikölt­sége. Jobb ember volt otthon . .. Bealkonyodott. A kapualjban ki­gyulladt az ívlámpa, hideg, metsző szél kerekedett. A szomorú emberek egymásután költözködtek be a festett lócáró', amely vasárnapdélutáni talál­kozóhelyük. — Menjünk mi is inneni Milyen csúnya, milyen rideg, mi­lyen visszataszító itt ez a város 1 És milyen ragyogó, milyen pompás ott bent a Galéria körül! Migend Dezső. [ipészmesterek és segédek figyelmébe! Hősember 30-án délelőtt 9-től 12-ig szakoktatásra és szaktanfolyamra beiratkozni lehet a polgári leányiskola első emeletén.

Next

/
Thumbnails
Contents