Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-29 / 274. szám

Ara 1000 korona. 8 Békéscsaba, 1924. november29 Szombat V. évfolyam 274. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fütfftoílen keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 E Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K a párisi követ Korányi Frigyes báró a fel­mentett pénzügyminiszter s az újonnan kinevezett párisi követ, ki ezt a fontos diplomáciai po­zieiót ismét elfogialja, elutazott Párisba a becsületesen végzett munka nyugodt öntudatával. Midőn Korányi báró átadja a pénzügyminiszterség felelősség­teljes és nehéz hivatását utód­jának, elmondhatja, hogy amire vállalkozott, annak eleget is tudott tenni. Valóban politikus soha olyan akadályokkal meg nem birkó­zott, mint ő. Majdnem a lehe­tetlennel határost produkálta: Magvarország gazdasági egyen­súlyának helyreállítása felé meg tette az első határozott és célra­vezető lépést. Beállította az állami gazáálkodás gépezetét arra a sínpárra, amelynek végső stációja a stabil pénz és gaz­dasági életünk bizonytalansá­gának megállítása, a kereske­delmi és ipari élet normális mederbe, való visszaterelése. O volt az, aki nemcsak jo­gos optimizmusával, hanem a szanálási programm teljesítésé­nek megindításával rövid néhány hónap alatt annyit ért el, mint amennyit aligha vártak tőlünk a külföldön még erőforrásaink­ban és életképességeinkben bízó jóakaróink is. Korányi báró akkor távozott, amidőn a pénzügyi helyzet alakulása kizár mináen meg­lepetést, amidőn az egész ma­gyar közgazdasági élet hitele belföldön és külföldön egyaránt helyreállott és amidőn a kül­földön folyton erősbödő érdek­lődés mutatkozik a tőkék Ma­gyarországon való elhelyezése iránt. Ez a reményteljes megindu­lás feljogosítja az országos köz­véleményt arra, hogy továbbra is bizalommal várja a kibon­takozást. Eltávozása előtt a volt pénzügyminiszter egy megnyug­tató kijelentést is tett. Rámu­tatott arra, hoiy a kormánynak nincsen szándékában az adókat emelni, sőt az államháztartás : helyzetének várható megszilár­dulásával előbb-utóbb bekövet­kezik a súlyosabb és szociális szempontból terhesebb adóne­mek jelentékeny csökkentése. T\ legkritikusabb időkön tul vagyunk, sőt mondhatni, hogy átestünk nehéz pénzügyi ope­rációkon, melyek után még érezhető a teljes gyógyulást megelező lábadozó állapotnak több jelensége, ami azonban kétségtelen jele annak, hogy gazdasági életünk szívóssága le tudja győzni és ki tudja hevezni az elmúlt bajokat. Korányi Frigyes báró a pénz­ügyminiszterség nagy lelki erő­próbáját ragyogóan kiállotta s ép ezért hisszük, hogy meg­edzett és egészséges szellemi struktúrájának győztes fegy­vereit a diplomácia terén is olyan sikerrel fogja felhasználni tudni, mint amilyennel élt velük az ország pénzügyi helyzetének rendbehozásában. Tizenhat órás ülésekben is tető alá hozzák a házszabályokat Budapest, november 28. MTI. A nemzetgiiilés mai ülése előtt éiénk eszmecsere targya volt a miniszterelnök tegnapi beszéde, amit a házszabályreviziós javaslattal kapcsolatban mondott. fl baloldali ellenzék különösen a demokrata szö­vetség nagyarányú obstrukcióra készül a javaslat ellen. Minden erővel meg akarja akedályozri a törvényjavaslatnak törvényerőre való emelke­dését. A kormánypárt ezzel szemben rendithetetlen elhatározással azon van, hogy a javaslatot ha kell, még 16 órás ülések árán is tető alá hozza, fl kérdéssel kapcsolatban egyébként a kormánypárt egyik vezető politi­kusa a sajtó képviselői előtt a következőket mondottar Gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök tegnapi beszédéhez nincs mit hozzá tennem. Aki csak egyszer is megfordult az utóbbi időben a parlamentben, a inak meg kel­lett állapítania, hogy a nemzetgyűlés a mai házszabályok mellett úgy­szólván teljesen munkaképtelen. Komoly szakjavas^atoknak és az órszág­épitó tárgyaknak, különösen az ellenzék részéről alig van hallgatója. El­lenben botrányos jelenetek alkalmával úgyszólván teljes számban felvo­nulnak. R magyar parlament a mulban meddő közjogi harcok színhelye volt, az ősszeomlásóta pedig mondhatni színhelyévé vált az igazgatásnak és a rombolásnak, flrnít a romboló elemek sem a sajtóban, sem a nyil­vánosság előtt elmondani nem tudtak, annak a parlamentben adnak han­got. Az orszagnak nem botrányokká felfujt lényegtelen sérelmek feltárá­sára van szüksége, hanem komoly alkotó munkára. Ujabb adó sújtja a táncmulatságokat Őt százalék és testnevelési adó R testnevelési törvény értelmé­ben a fiatalság testnevelési tarfo­lyamokon való részvételre van kö­telezve és ez a kötelezettség a tor­na gyakorlatokon veló részvételre is kiterjed. Természetes, hogy ezen tanfo­lyamok fenntartása igen sok pénz­be kerül és hogy az állam a mai nehéz helyzetében erre a célra vajmi keveset tud áldozni és a vármegyék valamint a községek is túlon túl vannak terhelve. Ennek ellenere a megye jövő évi költség­vetésébe 50 milliót állított be erre a célra és áldozott minden közég ís. Maga a kormány legfeljebb a tornaszereket edja. De az igy összeadott összeg ele­nye szóén csekély és ezért a tör­vényhatósági bizottság ugy hatá­rozott, hogy a bálák bruttó bevé­teleit terheli meg és felhatalmazá­sára az alispán most hosszabb ren­deletben hagyta meg az összes fő­szolgabiráknak, hogy a bálák bruttó bevételéből 5 százalékot szedjenek be erre a nemes célra, flz alispán a legszigorúbb végrehajtást köve­1 teli, ami már csak azért is fontos, mert ha az 5 százalék kevés lesz, akkor azt a duplájára fogják fel­emelni. flz igy befolyó összegek 50 százaléka a vármegyei testne­velési alapot, a másik fele pedig az illető város vagy község alapját illeti. fl ilorös Kereszt Egyesület újra működni fog Mindenki emlékszik még arra a hatalmas arányú munkára, ameiyet a Vöröskereszt Egylet békéscsabai fiókja is kifejtett a háború alatt. Nincs egyesület, amely annyi köny­nyet letörölt volna, annyi fájdalmat enyhített volna, mint ez. A háborút követő szörnyűségek megbénították a Vörös Kereszt mű­ködését is pénzünk romlása pedig szinte teljesen megsemmisítette a nemes egyesület vagyonát. Minden emberbarátot örömmel tölt el az egyesület szerdai közgyűlésé­nek határozata, mely szerint újra megkezdi működését a Vöröske­reszt. Nem akarnak senkit sem meg­terhelni, épen ezért a tagsági dijat a lehető legminimálisabb összegben állapították meg. Az evi tagdíj 1000 korona lesz, amelyet most vissza­menőleg is beszednek. Bizonyos, hogy minden tag öröm­mel hozza meg ezt a rendkívül kis áldozatot. Nemcsak a Vörös Kereszt magasztos céljai nyújtanak erre biz­tosítékot, hanem az a vezetőség is, amely Réíhy Béla elnöklete alatt bizonyosan a legjobban fogja intézni ennek az egész világon elterjedt em­berbaráti munkának ügyeit. A közgyűlésen nagy számmal je­len volt tagok lelkesen határozták el, hogy nagyarányú propagandát fejtenek ki a tagok gyűjtése érdekébe. B Haih. Leányegyesület első adventi délutánját november 30-án, vasárnap délután fél 5 órakor tartja a Kultur-ház nagy termében. A változatos és sokatigérő műsor a következő: 1. Himnusz. Énekli a fiu énekkar. 2. Bartoss Ferenc apát-plébános megnyitó beszédet mond. 3. Peiser M. Gabriella szavalja: Radványi K. „Én Jézust várom" c. költeményét. 4. Bréhm Lőrinc pápai főpap őmél­tósága beszédet mond. 5. „I\e csüggedj magyar" dialóg. Előadják: Thiesz Maria és Vigh László. 6. Élőkép. 7. A fiu énekkar Soltész László tanár vezetésével a „Szózatot" énekli. Belépődíj nincs, de az előadások költségeinek fedezésére adományokat a rendezőség köszönettel elfogad. MutaBBsanHflaanaauHnaanaaBva Küszöbön a Szent Év megnyitása Itt van immár Advent első vasár­napja és ezen az egész világon min­den mise alkalmával ünnepélyesen kihirdetik és megmagyarázzák azt a pápai bullát, amellyel XI. Pius pápa elődeinek példáját követve a követ­kezendő 1925-ik esztendőre szent évet és ennek ^keretében általános jubileumot rendel el. A nagyszabású hitvallás, a lelki vi­lágmegujulás tényei voltak minden­koron a jubileumok 1300-íól kezdve amikor is VIII. Bonifácius pápa el­rendelte az első jubiléum megtartá­sát, aminek emlékét a lateráni szent János bazilikában Giotto mesterien egyszerű domborműve hirdeti. A bűnbánat szelleme hatotta át az 1350-i jubileumot és a következőket, amelyek közül az 1600-ról irja Bel­larmin bibornok, hogy azt 'jogosan

Next

/
Thumbnails
Contents