Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-19 / 214. szám

2 Kő rőa vidék Békéscsaba, 1924. szeptember 12 Japán ultimátum Oroszországnak Tokiói távirat szerint a japán külügyminiszter tegnapelőtt ultimátumot adott át Parahan orosz követnek, a Szahalin szigeten levő petróleumforrások ügyében. A külügyminisztériumban tegnap kijelentették, hogy ha az orosz szovjet egykét nap alatt nem változtat eddig tanúsított magatartásán, Japán megszakítja Oroszországgal a diplomáciai összeköttetést. Az ultimátumra tegnap estig nem érkezett válasz. Vass József h. miniszterelnök nyilatkozata a főispáni értekezletről Budapest, szeptember 18. Ma délben főispáni értekezlet volt Vass József elnöklésével. Vass József h. miniszterelnök az értekezlettel kapcsolatosan a következőket mondotta : Azok a közmunkák, melyekről az értekezleten lesz szó, teljesen önálló munkák. A rosszkarban levő elhanyagolt utak és hidak megjavítása, helyreállítása. Tekintettel arra, hogy az országoan a termés nem kielégítő, a községektől nem várható, hogy nagy anyagi áldozatokat hozzanak erre a célra és ezért arra törekszünk, hogy a kormány segítségével egy évi kölcsönhöz jussanak. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában l ámen." 9 Bozdssági Egyesület átirata a városhoz a kataszteri osztályozás leszállítása érdekében Megírtuk már a napokban, hogy Békésmegyei Gazdasági Egyesület vasárnap tartottigazgató- választmányi ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a városon keresztül tiltakozását jelenti be a kormánynál a csabai földeknek tulmagas kataszterbe való sorolása ellen. Csütörtökön adta be a városhoz a Gazdasági Egyesület a tiltakozó átiratot, melyben arra kéri a képviselőtestületét, hogy pártolólag terjessze a gazdaközönség 1923 évi jövedelem és vagyonadójának kivetésénél a kataszteri jövedelem megállapított fosztókulcsának leszállítása iránti kérelmét a törvényhatósági bizottság utján a pénzügyminiszterhez. A kérelem indokolásául felhozzák, hogy a földbirtok állami egyenesadójának megállapításánál valamint a jövedelem és vagyonadóztatásnál alapul szolgáló földek kataszteri tiszta jövedelme, amely Békésvármegyében, de különösen Békéscsaba határában olyan magas fokozatban van kivetve, amely nincs az ország egész területén. Dunántúlon például az első osztályú földek kataszteri tiszta jövedelme 17, addig nálunk nem külömb minőségű földeknél 27 korona. A beadvány végén ismételten a város hathatós támogatását kéri a Gazdasági Egyesület. Kirabolták báró Mikes Imrénó sirját Szombathely, szeptember 18. A Mikesszéplaki temetőbeó ismeretlen tettesek kirabolták báró Mikes Jánosné sirját, akit 1880-ban temették el. A rablók a sir fejénél leástak, az érckoporsót itt kilyukasztották, a lyukon belenyúlva kiemelték az ékszereket. Munka közben kidőntötték a márvány síremléket és így jöttek rá a sirrablásra. A csendőrség megindította a nyomozást. Mi van ma? 1924. szopt, 19., pántok R. kath.: Jaeuár vt. Prot.: Vilhelmina Napkelte: 5 óra 43 perckor, nyugta 18 óra 00 perckor 603). Holdkelte: 21 óra 35 perckor (d. u.) nyugta 11 óra 50 perckor (d. e.) Este fél 7 és fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Moziban. 9 Levente Egyesület R háborút követő forradalmak rettenetes sötét képet nyújtottak a ma embereiről. R nagy zűrzavarban egyszerre mindenki megmerte mutatni az igazi arcát s bizony szörnyűség volt azt látni. Megdöbbentően tapasztaltuk azt a rettenetes romlást, amelybe alázuhant az emberiség. Erkölcstelenség, zülöttség és nagy lelki rothadás szennyes hulláma hömpölygött végig országunkon is. R megújhodás, a talpraállás idején minden jó ember érezte, hogy most valami nagyon komoly dolgot kell tennünk, népünk megmentése érdekében — ha ugyan már nem késő. A háborúban kifáradtakkal, a forradalmakban meggyötörtekkel nehéz uj világot teremteni. De itt van a fiatalság, a maga romlatlanságában, kedvességében, szépségében. Rajtuk kell segíteni, őket kell helyesen vezetni, hogy jobb jövőt láthasson a szegény magyar haza. Ez a gondolat teremtette meg a Levente Egyesületet. Már többször irtunk erről a törvény s a magyar állam támogatásával létrejött egét szen uj ifjúsági alakulatról, de most, | hogy Békésmegyében aktuálissá lett az egyesület kiépítése, szeretnénk jj az alapszabályok szellemében ismertetni azt, hogy mindenki lássa, miről van itt szó. Előre bocsájtjuk, hogy Békéscsabán Bodnár Zoltán huszárszázados kapott megbízatást a Levente Egye\ sülét megszervezésére, akit a ható\ ság támogat munkájában. Magát az j egyesületet képzett férfiak fogják ; vezetni, akik egy speciális kurzu= son kaptak kiképzést ezen a téren. Mi a Levente Egyesület célja ? Rz egyesület célja testben és lélekben ép, hazafias és munkás nemzedék nevelése. ! célja elérése érdekében az iskolából kikerült ifjúságot egyesületben tömöríti, ahol azok sportolnak, bizonyos katonás nevelés által fegyelemhez, rendhez, kötelességtudáshoz szoktatódnak. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a leventék tiszta és mértékletes életet éljenek, maguk megvédjék magukat minden betegségtől s bajbajutottakon segítsenek. Rz egyesület tanfolyamokat rendez, dalárdát, zenekart szervez, műkedvelői előadások és hangversenyek révén a kulturérzéket nagyobbítja. Hazafias lapok és könyvek olvasásával jó szellemben nevel. Rz Ifjúsági Oíthonok felállításával elakarja vonni az ifjúságot a korcsmától s nemesebb szórakozásokra óhajtja tanítani (sakk, malom, társasjátékok). Arra törekszik, hogy a gyakorlati életben szükséges ismereteket sz ifjakkal elsajátítsa. Az egyesület működéséből minden felekezeti és politikai kérdés ki van zárva. Ezt annyival is inkább tiltják, mert az ifjúságot szoros baráti közösségben akarják látni, távol minden civakodástól. Nagy küzdelmet fejtenek ki a részegeskedés ellen. Az egyesület anyagi eszközeit részben tagdijakból, részben állami támogatásból, részben pedig mulatságok tiszta jövedelméből szerzi. 5. §. Tagok. Ai egyesület tagjai lehetnek: a) tiszteletbeli, b) alapító, c) működő és pártoló tagok. a) Tiszteletbeli tagoknak választhatók, akik az egyesület felvirágoztatása körül különös érdemeket szereztek. b) Alapító tagoknak azok, akik az egyesület javára legalább 20 aranykorona alapító tagsági dijat egyszerre befizetnek vagy tíz éven át évi 4 aranykorona alapító tagsági dij lefizetésére kötelezik magukat. c) Működő tagok: 1. leventék, azok az ifjak, akik 12. életévüket betöltötték, 21. évük betöltéséig, ha közép- (középfokú) vagy főiskolába nem járnak. A ieventék az egyesületnek kötelezett tagjai; tagsági dijat nem fizetnek; 2. leventék 21. évük betöltése után önként működő tagokká lehetnek; 3. önként működő tagok azok is lehetnek, akik, bár előzőleg leventék nem voltak, az egyesületbe való felvételüket kérik. d) Pártoló tag lehet nemre való tekintet nélkül minden feddhetlen életű magyar állampolgár, aki az egyesület javára legalább öt éven át legkevesebb 1 aranykorona fizetésére kötelezi magát, vagy egyszersmindenkorra legalább 10 aranykoronát fizet, (Folyt, köv.) 9 szerbek koldusbotra juttattak egy magyarföldbirtokost A jugoszláviai agrárreform végrehajtásának rikító igazságtalanságtalanságaira fölötte jellemző földeltulajdonitási esetről értesülünk |az elszakított Baranyából. Az eset szenvedő hőse Deák János petrováci magyar birtokos, akinek 560 holdja volt, mielőtt az eszéki agrárhivatal érdeklődése reá irányult, aki mostjegész vagyonából kiforgatva keresi a igazát az agrárreform-miniszteriumnál. í A mult év márciusban tettek először látogatást Deák János birtokán az agrárhivatal kiküldöttjei. Ez alkalommal háromszáz holdat hasítottak ki a birtokból a dobrovoljácok számára. A bizottság azzal vigasztalta meg Deákot, hogy a megmaradt 260 holdon akár aranyat is ültethet, anynyira biztos, hogy az övé marad. Két hónap múlva azonban ismét megjelent a bizottság és a 260 holdból elvett 224-et, Deák János most már csak 36 holdon gazdálkodhatott. Harminc magyar bérescsalád lett ezáltal fötdönfutóvá és ezek közül 22 Délamerikába vándorolt a nyomoI

ruság elől. Ez év májusában aztán harmadszor is rákopogtattak Deák Jánosra az eszéki földosztók és hogy több dolguk ne legyen vele, a megmaradt 36 holdját is elvették. Kárpótlásul az agrárhivatal megengedte az utolsó hold földjétől is megfosztott Deáknak, hogy a 60 holdas legelőn kaszálhasson magának szénát jószágai etetésére. Mit volt mit tennie Deák Jánosnak, élt az engedelemmel. Amikor pedig lekaszálta a szénát, kapott egy ujabb végzést, mely szerint a lekaszált szénát tartozik átadni földje birtoklóinak. Miután ilyen módon mindenéből kiforgatta az agrárreform, most előáll a dárdai adóhivatal és a koldusbotra juttatót, agyonagrárreformáit földbirtokostól 2 és fél millió dinár adót követel három évre visszamenőleg. Az alaposan elintézett baranyai gazda Belgrádba utazott, hogy az illetékes hatóságoktól kegyelemkenyeret kérjen a — magáéból. Duca oláh külügyminiszter nyilatkozati apponyi genfi beszédéről Akárhogyan is határoztak a kisántánt delegátusok az Apponyi beszédével szemben való magatartásukról, az oláh külügyminiszter csak nem állta meg minden szó nélkül és most kürtöli világgá a beszédről való nézeteit emigyen: „Mi Apponyi beszédét nagyon banálisnak és mesterkéltnek találtuk, amely ismétlése annak, amit majdnem naponta van alkalmunk hallani. A kisántánt delegátusai elhatározták, hogy nem válaszolnak nyílt ülésen Apponyi beszédére, mert ezzel csak a vita nívóját csökkentenék ok nélkül, pedig ez a nivó ebben az évben nagyon magas." Apponyi beszéde bizony a megszállott területek meggyötört, elnyomott magyarjainak mindennapi panaszait ismételte meg, amit hogy minden nap hallanak Duca urék nemcsak hisszük, hanem tudjuk is jól. Hogy pedig a vita nívója az ő felszólalásukkal csak csökkent volna ugyan ki ne tudná? Bizony ezeket felesleges volt önkritika alakjában a nagy nyilvánosság színe elé hozni. Az azonban tagadhatatlan, hogy ez a nyilatkozat inkább humoristának, * mint diplomatának mutatja Dúcát.