Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-12 / 208. szám

2 Kő rőa vidék Békéscsaba, 1924. szeptembe r 12 mindkét nap délután egy és két órakor indulnak a Kossuth-téri meg­állótól.,.Egy jegy ára ugy oda, mint vissza háromezer korona. Tekintettel a rendkívüli érdeklő­désre, a pénztáraknál ilyenkor szo­kásos tolongások elkerülése végett gondoskodott a rendező bizottság arról is hogy a jegyek elővételben válthatók legyenek. A jegyek elő­vételben kaphatók a Körösvidék-nél, Bayer Lajosnál, Fiume portásánál, Gesmeynél, Nemzeti Hitelintézet Máv. menetjegyirodájában. A közönség saját érdekében cse­lekszik, ha előre gondoskodik a jegyéről. Losson halait az ŐFE. telekosztó akciója Az OFB telekhez juttatott Békés­csabán csaknem ezer igénylőt. Az 1922 tavaszán bejelentett igények el­bírálása éppen két esztendeig tartott, természetesen azért, hogy a telekhez­jutás tényéről értesülő igénylő meg­lepetése és öröme annál nagyobb le­gyen. Na de hiszen jobb később, mint soha. Két év múlva is örült annak, aki telket kapott. Ez év junius közepén már a felmérés költségeit is beszedték az örvendező telektulajdo­nosoktól, amiből nyilvánvalóan kö­vetkezett, hogy a kimérés nem fog két évet váratni magára. És csak­ugyan nem egészen három hónap alatt fixirozva voltak papiroson a ki­osztandó telkek, legalább is közszem­lére ennyi idő multával tették ki azo­kat. Ez a közszemle azonban nem arravaló volt, hogy az uj tulajdonos szemeljen ki magának egyet a kis piros négyszögekből, hanem arra, hogy a felosztásra kerülő telkek tu­lajdonosai bejelenthessék kifogásai­kat, vagy pedig bejelenthessenek olyan területeket, melyek felosztásra alkalmasak, de eddig igénybe nem vétettek. Most tehát elsősorban a kifogáso­kat fogja letárgyalni az OFB, majd aztán itél a pótlólag bejelentett igé­nyek tárgyában (melesleg azt nem értjük, hogy miért kellett a pótlólag bejelentendő igények határidejét az első Ítélet kihirdetése után három hónapra kitűzni 1), aztán következik a személy szerint meghatározott tel­kek odaítélése, az ítélet elleni feleb­bezések elbírálása és végre — a tel­kek átruházása. Hát ha valaki az adminisztráció agyonegyszerüsitett utain képzeletben végigkísér egy ilyen igénylési kér­vényt, bizonyára igazat ad nekünk, hogy bele fog telni még két esztendő, mire a kimérés és a birtokbavétel megtörténik. Nem akarunk mi izléstelenkedni, — még a humorizálásra sem nagy kedvünk van — csupán konstatáljuk, hogy ismeretlen fogalom nálunk a sürgős dolog. A telekhez juttatás kér­dése ólotnsullyal reánk nehezedő szociális problémák megoldására volna hivatott: családok exisztenciá­ját biztosítaná és merjük állítani megoldaná a mindenki lelkét meg­ülő lakáskérdést is egészen. Hát szabad évekig húzódni ilyen igazán fontos szanálási eljárásnak? Szabad a bürokrácia túltengését mes­terségesen olyan nagyra növelni, hogy a legjobbak legjobb igyekezetével se lehessen útvesztőiből kimenteni olyan mindenki számára sürgős megoldásra váró problémát sem, mint a telekhez­juttatás? Hát még is vannak, akik nem hiszik el, hogy„ kétszer ad, aki gyorsan ad" ? . . A másik oldala sem kisebb jelen­tőségű a dolognak. Elmúlik az ősz és az uj tulajdonosok nem veszik birtokba telkeiket. A régi tulajdonos meg levette már róluk a kezét, hi­szen tulajdonjogát az OFB ítélete megszüntette. Parlagon maradnak hát a telkek jövőre, pedig nem kevesebb, mint 218 katasztrális holdat tesznek ki együtt. Ennek a területnek jöve­delme gyenge 5 mázsás termés ese­tén is 11 vagon buza, ami a mai 400,000 koronás ár mellett 440 mil­lió korona. Hát nem vagyunk mi olyan gazdagok, hogy ezt eldobhas­suk magunktól? . . És ha ezt a költségek, mégpedig az adminisztrációs költségek rovatába könyveljük el a „tartozik" oldalon, haragszanak érte. Talán azért harag­szanak, mert igaz ? Hatvan szatmármegyei iskolát szüntetnek meg 3 románok Szatmárról írják: A szatmári tan­felügyelőséghez miniszteri leirat ér­kezett, amely utasítja a tanfelügye­lőt, hogy a folyó 1924—25 tanévre a vármegye 20 községben állami iskolák állitandók fel. A helyiségekre vonatkozóan elrendeli, hogy azok szeptember hónapban a községek által felépitendők, illetve ahol ezt a községek megtenni vonakodnak, ott az iskola céljaira a felekezeti isko­lákat adják át. Ez a miniszteri leirat 60 szatmár­megyei katholikus iskolának húzta meg a lélekharangját. Mert 30 na­pon belől olyan iskolát felépíteni, amely a kívánalmaknak mindenben megfelel és amelyben tanítani le­hessen* lehetetlen. Már pedig ha a községek ennyi idő alatt nem építik fel az állámi iskolát, a rendelet vi­lágosan kimondja: át kell adniok a felekezeti iskolákat. Ugy is bizonyo­san erre irányult a rendelet Mi van ma? 1924. szept. 12., péntek R. kath.: Mária neve. Prot.: Guidó. Napkelte: 5 óra 34 perckor, nyugta 18 óra 18 perckor 618). Holdkelte: 18 óra 11 perckor (d. u.) nyugta 4 óra 14 perckor (éjjel) Este fél 7 és fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Moziban. gazdák adója Nem is olyan régen folyt le az adózók nagygyűlése a kereseti adó­kivetések ellen, ahol bz adatok nagy sokaságával világították meg, hogy a keresetiadó viselésére kötelezet­tek vállaira milyen solyos terheket ró ez az adónem. Ez a nagy izgalmat kiváltott gyű­lése az adózó polgárságnak azt a látszatot volna alkalmas kelteni, mint csak a kereseti adó terhe volna súlyos. Nehogy ez a látszat való­ságnak vétessék, íme a kereskedők és iparosok érdekképviseleteinek mozgalmát követi most a gazda­közönség érdekeit híven szolgáló Békésvármegyei Gazdasági Egyesü­let is, vasárnap délelőtt 10 órakor tartandó gyűlésén, ahol a gazdákat terhelő adók viselésének arányta­lanságával fog foglalkozni és moz­galmat indit Békéscsaba határra rendkívül magas kataszteri osztá­lyozásának kiigazítása éráekében. R csabai 30 koronát megközelitő ka­taszteri jövedelmek folytán ugyanis a földadó holdanként 6—7 arany koronára, vagyis 100—120.000 pa­pirkoronát meghaladó összegre rug, ami 30—35 kiló búzának s igy a föld tényleges hozadéka mintegy 10 százalékának felel meg. R csa­baiak rendkívül magas földadóján csak uj kataszteri becsléssel lehet segíteni, ezt tehát minden eszközzel szorgalmazni kell. Elloptak öt failó ezüstpénzt Nagyarányú betörés ügyében nyo­moz most a debreceni államrendőr­ség. Özv. Molnár Jánosné jómódú asszony Bethlen-utca 46 szám alatti lakásán vakmerő betörés történt: ismeretlen tettesek álkulccsal beha­toltak a lakásába felnyitották a szek­rényeket s öt kiló ezüstpénzt körüt­belül ötvenmillió korona értékben elvittek. Molnárné hosszabb időn keresztül körülbelül tiz év óta gyűjtötte az ezüstpénzt, valóságos szenvedélye volt ez neki. Érdekes, hogy a tol­vajok, akik a helyzettel alaposan ismerős egyének lehettek — csupán az ezüstpénzt vitték el, de az ezüst ! ékszereket nem, valószínűleg azért, j nehogy az esetleges értékesítésnél \ az ékszerek árulójuk lehessen. A rendőrség nyomoz a tolvajok után. A kisantant ügyvédje Apponyi beszédét elsősorban Hy­mans tette kritika tárgyává. Pole­mikus beszédének minden ténybeli állítását magáévá tette Skrizynsky a lengyel delegátus, aki tiltakozott az olyan politika ellen, mely a ki­sebbségi kérdést, mint a nemzetek , közé dobott robbanó anyagot ke­| zeli, hogy egy jóindulatu nemzetek l közvetítésével idegen országban ! intrikáljon. Skrizinszki utal arra is, > hogy a kisebbségek védelméről szóló szerződés csak egyik oldala az éremnek, mig a másik oldalát l maguk azok a szerződések alkot­ják, melyek a kisebbségekkel bíró . államok felségjogaira nézve dönte­nek. R szónok ilymódon a kis en­tente théziseit is védelmezte. i Rolozsy Endre elveszítette i 590 milliós porét j MezSberényJSzség ellen Béhesseges uton aliara község kiegyezni Megirtuk nem régen, hogy Kolozsy Endre volt nemzetgyűlési képviselő és községi főjegyző 590 millió ko­ronr erejéig beperelte Mezöberény községet. A pör azon földek meg­váltási árából származott, melyeket Kolozsy mint községi főjegyző él­| vezett, de később ezen földeket a község megváltotta, hogy legyen a mezőberényieknek nagyobb közlege­lőjük. Ebben a pörösködési ügyben már hallatta szavát a vármegye tör­vényhatósági bizottsága is, de nyug­vópontra még sem került az ügy. Most a gyulai kir. törvényszék is meghozta e perben Ítéletét s a fel­perest keresetével elutasította. A gyulai törvényszék ítéletét szom­baton tárgyalta Mezöberény község képviselőtestülete s az a nézet ala­kult ki, hogy a község megkísérli volt főjegyzőjével perenkivüli egyez­ségre lépni. 9z esős idó megjavította a kapásnövények termését íl hivatalos termésjelentés R legutóbb közétett vetésjelentés óta eltelt két hét alatt általában hű­vös és gyakran esős időjárás ural­kodott, mely a még hátralevő csép­lési munkálatokat sok helyütt aka­dályozta. R csapadék a kapásnövé­nyek fejlődésére ugyan általában jó hatással volt, beérésükre azonban most már állandóan melegebb idő­járásra lenne szükség. R buza termés aránylag legjobb a Duna—Tisza közén, leggyengébb pedig a Duna jobbpartján volt. R legújabb becslés adatai szerint kat. holdanként jelenleg 5"56 mm., AZ ALFÖLDI LOVAS EGYLET VERSENYE szombat, vasárnap délután 1 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents