Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-11 / 207. szám

Ara ÍOOO korona. Békéscsaba, 1924. szept. 11. Csütörtök V. évfolyam 207. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. füffffoilon korosxtény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Tisztaság — nem boszor­bányság Közegészségügyi intézménye­ink az elmúlt évtized rettenetes pusztításait a társadalom szép­sikerü akciói ellenére, csak igen lassan tudják kiheverni. Olyan értékek szándékos és természe­tes pusztulását kell pótolni, me­lyek csak a legnagyobb áldo­zatok árán szerezhetők be. Kór­házaink, menházaink, szanató­riumaink felszerelését és annak tartalékait a háború ezerszere­sen felfokozódott használata megviselte erősen, de ennél még nagyobb pusztításokat vitt ben­nük véghez a harácsoló ellen­ség . . . Vagonszámra vándorolt a felbecsülhetetlen értékű ágy­nemű és kötszer pesti és vidéki kórházainkból Keletre és talán kevesebb keserűséggel és fáj­dalommal emlegetnénk, ha em­berbaráti célok szolgálatába rendelték volna azokat, mint igy, hogy tudjuk a sorsukat: a cél­talan pusztulást, vagy a közre nézve haszontalan eltemetke­zést az orgazdák feneketlen zsákjában. Ezeket a veszteségeinket is igyekszünk az áldozatkészség megfeszítése árán pótolni és va­lóban elismeréssel kell itt meg­emlékeznünk a társadalom meg­értő segítségéről, mely minden nap apasztja a kiálltó hiányos­ságokat, megkímélve a hatósá­gokat ezen terhek teljességében való viselésétől. T\ megkímélt hatóságoknak azonban kötelessége volna, hogy ezt az áldozatkészséget azzal honorálják, hogy a jövedelmező közintézményeik egészségügyi szempontból kifogástalanok le­gyenek. H vágóhíd környékén lakók egészségét állandóan veszélyez­teti az a bűzös kigőzölgés, amit a nyilt gödörbe lefolyó szennyvíz terjeszt. T\ kislakásokkal mes­terségesen benépesített terület lakossága pedig — ha már oda­kényszeritették a város szélére, megérdemelné, hogy ettől meg­kíméljék. Egyébként pedig min­den polgárnak elemi joga, hogy saját hatósága részéről ilyen közegészség elleni merényletektől ment legyen. Ma költségbe kerülne a ki­! vánság teljesítése, még akkor j is hangos szóval követelnénk, . de a vágóhíd használati dijait ! aranyban állapították meg, ugy, ; hogy a beléje fektetett tőke bu­sás kamatokat hajt. lia a be­fektetéseket megszaporítják hi­giénikus emésztőgodrök megépí­tésével, még mindig megtérül a kamat az arany vágatási di­I jakból, még akkor is, ha az üz­j leti szellem olyan mértékeket i öltött, hogy a polgárok egész­ségének biztosítására haszon számba már nem mehet. Minden reménységünk meg van arra, hogy a szanálás kor­szakában ezt a botrány számba menő dolgot is szanálni fogják már csak azért is, mert az illetékes hatóságok bizottságilag állapitolták meg ezt a hiányt. H vágóhíd jövedelme semmi­vel sem lesz kisebb, a polgá­rok biztonsága pedig lényegesen nagyobb lesz. albizottság elé utalták az egységokmány bojkottra vonatkozó szakaszát Genf, szept. 9, A jogi és alkotmányjogi kérdéssel foglalkozó első bizottság foglalko­zott az angol kormánynak a népszövetségi egységokmány 16. cikkelyének í módosítására vonatkozó javaslatával. A 16. szakasz az egységet megszegő ' államok bojkottjára vonatkozik. A kérdést az albizottság elé utalták, mely­nek feladata megegyezés létesítése a szövetségi egység módosítása ügyében. Magyarország ínionai ellenőrzését módosítják Genf, szeptember 10. A népszövetségi tanács titkos ülésén Ausztria, Magyarország és Bul­gária katonai ellenőrzésének a népszövetségi szervek ügykörébe való át­utalásának kérdésével foglalkoztak. Tudvalevően az angol kormány volt az, amely ezt az átutalást a trianoni, a germaini és a neulli szerződések­nek megfelelően javasolta. ü Nemzetek Szövetségének pénzügyi albizottsága foglalkozott Magyarország pénzügyi újjáépítésének kérdésével Genf, szept. 10. A pénzügyi albizottság és a 11. bizottság tegnapi üiéséről mely Ma­gyarország pénzügyi újjáépítésével foglalkozott, még a következőket je­lenti az MTI genfi tudósítója : Az ülésen magyar részről gróf Bethlen miniszterelnök és Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter volt jelen. Az albizottság sorra vette az újjáépítési akció technikai részleteit és tüzete­sen megvizsgálta a magyar költ­ségvetést. Elhatározta, hogy a szorzószám rendszerének meghagyását javasolja, mert a főkötvényt aranyalapon álla­pítják meg. Az albizottság felfogása és megállapítása az, hogy Magyar­országon az áru drágaság csök­kenni fog, mert a korona belső vá­sárló ereje követni fogja a külső vásárló erők emelkedését. A pénz­ügyi albizottság ülését nyomon kö­vette a szövetségi közgyűlés II. bi­zottságának ülése. Ennek egyetlen tárgya volt Ma­gyarország pénzügyi helyreállítása, fi bizottság ülésén magyar részről hivatalosan a pénzügyminiszter vett részt, mig a hallgatóság soraiban ott volt Bethlen miniszterelnök is, a magyar delegáció valamennyi tagjával egyetemben. Korányi pénz­ügyminiszter, aki Smith főbiztos beszámolója után szólalt fel, kö­szönetét fejezte ki a Nemzetek Szö­vetségének és a kölcsönben részt­vevő államoknak azért a támoga­tásért, amelyben Magyarországot részesitették. Az újjáépítés a Nemzetek Szövet­sége programmjának megfelelően fo­lyik. Közben ideiglenes jellegű ki­sebb gazdasági nehézségek kerülnek felszínre, amelyek előreláthatóak vol­tak és az újjáépítés előrehaladásával ki fognak küszöbölődni. Pontos sta­tisztikai adatokkal ismertette a dife­renciákat. Határozott nyomatékkal jelentette ki, hogy Magyarország kész azonnal kereskedelmi szerződéseket kötni a szomszédállamokkal. Leánygimnáziumunk sorsa hajszálon függött a közelmúlt­ban, hiszen az illetékes minisztérium nem is csinált belőle titkot, hogy a szanálás metszőollójának ágai közé fogta. Ki lehetett ezt olvasni abból is, hogy fennállásának félszázados jubileumán az utolsó percig Ígérge­tett képviseltetésről is lemondott, bizonyosan azért, mert az elkerülhe­tetlen nyilatkozatok circum dede­runtját nem óhajtotta senki intonálni az életrevalóságnak, a fontos hiva­tás betöltésének annyi beszédes megnyilatkozása között. Az elmúlt nyáron aztán mégis mást határoz­tak a sorsokat igazgató hatalmasok. Az enyészet felhője, mely sokáig ve­tett árnyékot erre a kultúrintéz­ményre, egyetlen rendeletre tovább­lebbent ... És mintha a véletlen is bizonyságot akart volna tenni arról, hogy ez nem is lehetett más­kép, soha nem látott érdeklődés nyilvánult meg a sir széléről ujra életrekelt iskola iránt. Az első osz­tályába jelentkező növendékek kö­zül megint 15—20 nem kapóit he­lyet, de a felső osztályok irányá­ban mutatkozó ki nem elégítő ér­deklődés hatalmas argumentumára is épen most cáfoltak rá impozán­san: a szokott 10—15 tanuló he­lyett harminckettő jelentkezett és iratkozott be az ötödik osztályba. Az áldatlan személyzeti viszonyok is javulást ígértek: uj tanárokat küldtek az évek óta betöltetlen ka­tedrákra, kik közül egy valóban el s jött. Csakhogy ezt is elvesztettük már az érkezése napján, mert sem magánúton, sem a hatóság támoga­tásával nem tudott lakáshoz jutni. Tizenhét év óta szolgáló ember a mai viszonyok között nem szakadhat el a családjától, hogy saját iniciativára élje fel a kettős háztartásban azt a kévését, amit nehéz munka árán a tisztességes öregség számára meg­szerzett. Más lapra tartozik azonban a ha­tóság eljárása. Békéscsaba város kö­telező ígéretet tett, hogy lakást ad az idehelyezendő tanároknak, hogy a megszüntetés veszedelmét ezzel is elhárítsa arról az iskoláról, melyet meg akar tartani magának és már az első esetben sem tett eleget ígé­retének. Nem keressük, hogy a mi­nisztérium miért bolygatja épen a családos embereket az áthelyezések alkalmával: ő tudja, hanem azt két­ségtelenül látjuk, hogy annak az in­tézménynek a sorsát, melyről épen

Next

/
Thumbnails
Contents