Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-30 / 249. szám

Ara WOO korona, Békéscsaba, 1924. október 30. Csütörtök V évfolyam 24 9. szám • I|W " WI I I IIIWIHHÉI HFC I LFR 'I M IIIH"IB 'H >IIIM |IWI1'M HII|W—•! N I FFAII .!>• 1. ISJIMI ILII H 'II •• L^^^^MMMHB Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KALMAN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Ma választ képviselőt 230 angolországi korület London, október 29. Angliában, Wallesben, Skótországban és Észak­Irorszagban ma kezdődtek meg a képviselőválasztások. Mintegy 230 választókerület szavazásának ered­ményét ma este teszik közzé. Lengyel flottabázist építe­nek Danzig mellett London, okt. 29. Wolff. Manches­ter Quardian párisi tudósítójának jelentese szerint Sikorszky lengyel hadügyminiszter párisi tartózkodásá­nak tulajdonképeni célja, hegy a Danzig mellett fekvő uj lengyel ki­kötőt Gedingent hadihajó támasz­ponttá épitsék ki, amelyet a léte­sítendő lengyel hadihajó háború esetén felhasználhatnak. Stratégiai­lag ez ugy tekintendő, mintha a francia hajóhaderőt a Keleti tengerre is kiterjesztették volna. Ez intézke­dés megoldásául arra utalnak, hogy Németország és Oroszország között Lengyelország nagyon ki van téve támadásnak. Továbbá, hogy meg kell akadályozni a német és orosz hajóhad együttműködését. Most már világosan lehet látni, hogy azok a jelentések, amelyek néhány héttel ezelőtt a francia sajtóban egy állí­tólagos német orosz közös hajóhad gyakorlatról szóltak propaganda cé­lokat szolgáltak. Norvégia fővárosa Oslo Berlin, október 29. A norvég ki­rályi követség hivatalosan közli, hogy az 1924. julius 11-iki törvény értel­mében Norvégia fővárosának neve 1925 január 1-től Oslo. A jelenlegi Krisztiánja elnevezés 1924 december 31-én törvényesen megszűnik. Holnap 31-én tsapjáh meg j novemberi fizetésüket a tisztviselők A tisztviselők körében nagy aggó- \ dalmat keltett az a híresztelés, hogy [ az állami alkalmazottak illetményeit a közbeeső két ünnepnap miatt csak hétfőn, november hó 3-án fogják kifizetni. Erre vonatkozólag a postatakarék­pénztár igazgatósága azt a feivilá- j gositást adta, hogy a postatakarék­pénztár azzal az utasítással küldte meg a csekfcutalványokat a posta­hivataloknak, hogy azokat már pén­teken, október 31-én kézbesítsék. A ; nyugdijak kikézbesítését pedig ezen­túl két nappal elseje előtt már meg- I kezdik. A tisztviselők tehát 31-én vala­mennyien, a nyugdijasok nagyrésze pedig 30—31-én megkapja a novem­beri járandóságait. A nyugdijakat igen sok esetben azért nem tudja a postatakarékpénztár pontosan kiutalni mert a számfejtőhivatalok nem kül­dik át idejében a csekkutalványokat. A fegyverkezés csökken­tése felé London, október 29. A Times sze­rint az amerikai tengerészeti állam­titkár kijelentette, hogy az amerikai flotta egyötödrésszel kisebb az ango­lokénál. Az államtitkár ezért az amerikai flotta haderejének növelése mellett van. áz év végéig keíl bemutatni a haszonbérszerzodéseket Ismeretes, hogy a gazdaközönség sok helyütt rendkivül súlyos bírsá­golást szenvedett amiatt, hogy a haszonbéri szerződéseket kellő idő­ben nem mutatta be illetékezés vé­gett. A bírságolás miatt országos volt a felzudulás s a kormány en­nek hatása alatt szükségesnek látta a gyökeres orvoslást, A panasz ugyanis mindenütt arra hivatkozott, hogy a haszonbérleti szerződések bemutatási kötelezettsége nem ment át a köztudatba s a mulasztóknál hiányzik az ilietékcsonkitási szán­dék. Ezen alapszik a pénzügyminiszter legújabb rendelete. A rendelet külön bekezdésbe in­tézkedik a szóbeli és az írásbeli haszonbérszerződésekről. A szóbeli szerződéseknél, ha a bejelentésre kötelezett felek az 920. január 1-én még érvényben volt, vagy azóta kötött, írásba nem fog­lalt haszonbérleti szerződéseiket az illetékes m. kir. sdóhivatalnál 1924. év december végéig bejelentik és adóhivatal által megállapítandó ille­tékeket befizetik, a háromszorosan kiszabandó illetékből az egyszere­sen felüli részt hivatalból törlik, fl bejelentést Írásban kell megtenni. Csak írástudatlan felek bejelentését foglalja írásba az adóhivatal, fl be­jelentésben fel kell sorolni a ha­szonbérlő és bérbeadó nevét, laká­sát, a bérlemény tárgyát, területét, művelési ágát, a szerződés tartamát, a haszonbérösszeget és sallangokat. Az írásbeli, még be nem muta­tott szerződéseket szintén 1924. de­cember 31-ig kell bemutatni. Ez esetben a felemelt illeték egytize­dét az év végéig befizeti, flz írás­beli szerződést másolattal ellátva kell az adóhivatalnál bemutatni. 1924. december 31. után bemu­tatott szerződéseknél illetékmérsék­lésnek helye nincsen. A rendelet nem intézkedik kife­jezetten azokról az esetekről, ahol a felemelt illetéket feljelentés foly­tán már be is hajtották a félen. Azonban sbból, hogy minden 1920. január 1-én még életben volt, vagy azóta kötütt szerződést be lehet je­lenteni, következik, hogy ezzel a joggal az is élhet, akit a közbeeső időben már elmarasztaltak a fel­emelt illetékben. Nincs intézkedés azonban a befizetett felemelt illeté­kek visszatérítése iránt, ami igen nagy hiányosság. Hagy forgalmú volt a szerdai hirahotló vásár fl szerdai kirakodóvásár népes és nagyforgalmu volt s teljesen megdöntötte azok állítását, akik még ma is ragaszkodnak a vásár­} nak vasárnapi napra való vissza­) állításába. } fl vásárra annyi kereskedő és ; iparos érkezett, hogy nehézségbe ; ütközött elhelyezésük. Különösen a | környékbeli iparosság volt igen szép • számmal képviselve, j flz eladásra kerülő áruk között most is a ruházati cikkek a ruha ! és cipó vitték a vezérszerepet. Ezek 5 iránt mutatkozott a legnagyobb mér­I tékben a kereslet s igen sokat vá­• sároltak belőlük. 5 fl vásárló közönség jobbára a j gazdák közül került ki, mert tulaj­< donképen a tél beálta előtt nekik ' van legtöbb beszerezni valójuk, ugy ; saját mint cselédségük részére. | De volt olyan selejtes és esetleg - speciális dolgot áruló is, aki még [ az útiköltséget sem árulta meg.j , Általában véve a vásár igen si­l kerültn^k mondható, ha nem is for­} galom, hanem inkább népesség | szempontjából. a gazdák jövedelmi adójá­nak megállapítási módja Elkészült az uj tervezet A pénzügyminisztérium az egysé­ges pártnak a jövedelem- és vagyon­adó tanulmányozására kiküldött bi­zottsága kivánságára átdolgozta ide­vonatkozó rendelettervezetének a bir­tokosok jövedelmi adójáról szóló ha­todik szakaszát és a rendelet most ebben a változott formában került a nemzetgyűlés 33-as bizottsága elé. ! A rendelet uj hatodik szakasza mindenekelőtt kimondja, hogy erdő­és mezőgazdasági üzemek jövedelmét lehetőleg a saját kezelésben elért va­lóságos tiszta jövedelem alapján kell megállapítani. Az adózó köteles lel­; kiismeretesen bevallani jövedelmét és ezt esetleg könyveivel is igazolhatja. Ha a bevallás nem felel meg az ál­j talános viszonyoknak, apénzügyigaz­\ gatóság könyvszakértő véleménye | alapján állapítja meg a jövedelmet. ; A bevallást a pénzügyigazgatóság akkor is elfogadhatja, ha az adózó könyveket nem vezet, amennyiben a bevallás adatai az általános viszo­nyoknak megfelelnek. Ellenkező eset­ben a pénzügyigazgatóság azokat becslés alapján helyesbitheti. A pénzügyigazgatóságnak különö­| sen ügyelnie kell arra, hogy az egyes : birtokok jövedelmét arányosan és ! egyenletesen állapítsa meg. A birto­i kok jövedelmét a holdankénti jöve­I delem megállapításával kell megbe­' csülni. A becslésnél figyelembe kell venni a földbirtok minőségét, kiin­dulva a katasztaszteri tiszta jövede­lemből. Általában a szántók rendes hasznát kell alapul venni, legelőnél a szántóföldek jövedelmének 35—50 százaléka vehető fel. Kertgazgasági­lag müveit területek és gyümölcsösök jövedelmét a szántóföldek jövedelmé­nek kétszeresében kell megállapítani. Gazdaságilag nem müveit parkszerű kert olyan elbírálás alá esik, mint az erdők. A szőlők jövedelmét a tényleges termés alapján kell meg­állapítani. A termés értékéből terme­lési költség gyanánt 50—75 százalék vonható le. Erdőknél a kitermelt és még az erdőben levő fa értékéül ölenként egy métermázsa buza érté­két szamitani. Ennél alacsonyabb értékmegállapitásnak akkor van- helye, ha a termelési költségek abnormáli­san nagyok, vagy ha az erdő a vasúti állomástól öt kilométernél távolabb van. Kimondja még a rendelet, hogy a jövedelem megbecslésénél figyelembe kell venni az adózó általános teher­viselőképességét is A rendelettervezet többi szakasza változatlanul maradt. Rendezték a kisipari hitelt Óruváltút kapnak a kisiparosok A kormány magáévá tette az Iposz, a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák és a Pénzintézeti Köz­\ pont előterjesztését és ennek alapján • az iparosok áruváltót kapnak, amit | törlesztésekkel két ízben három-há­rom hónapra meghosszabbithatnak, | ugy, hogy ilymódon kilenchónapos • hitelhez jutnak. Ezzel a megoldással végre hitelhez juthatott a kisiparos­ság és a középiparosság is. A kilenc hónap elteltével azonban gondos­> kodni kell majd a további hitelek > folyósításáról, illetve az egész kér­< dés végleges rendezéséről. Ezekről ! a kérdésekről az Országos Ipar­: egyesület részéről ezeket mondották: — A mostani megoldás csak át­\ meneti jellegű és mint ilyennel meg vagyunk elégedve. Szóról-szóra ugyan nem fogadtak el a terveinket, de nagyvonásban mégis magáévá tette j azokat a kereskedelmi miniszter. Mi | ugyan 60 milliárdos hitelösszeget kértünk a fővárosi iparosok számara és ugyanannyit a vidék részére, ehelyett azonban a kereteket nem szabályozták, azzal a hivatkozással, hogy ugy sem lehet előre ismerni a szükségleteket. A további attól függ majd, meny­nyit adhat az állam, azonkívül, hogy milyen erélyes tud lenni a kereske­delmi miniszter, a Pénzintézeti Köz­pont és miiyen erősek azok az inté­zetek, amelyek az akciót lebonyolít­ják, illetve ennek a vidéki fiókjai. Az első kilenc hónap mindenesetre megmutatja majd az eredményeket és tisztában lehetünk a szükség­letekkel is, hogy ennek alapján a továbbiakról intezkedni lehessen.

Next

/
Thumbnails
Contents