Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-21 / 241. szám

Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1924. október 21. Kedd V. évfolyam 241. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetésifárak : Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Békéscsaba r. t. város közgyűlése ozone a polgármesteri jelentéshez — Szanálási bizottságot választottal! — GOzhoppasztótépiteneti a vágóhídon Békéscsaba város képviselőtestülete f. hó 20-án d. e. 9 órakor tartotta a rendes havi közgyűlését, melyről az alábbiakban számolunk be: Berthóty István polgármester nyitotta meg a közgyűlést, majd előterjesztette a szokott gonddal és körültekintéssel megirt jelentését. A polgármesteri jelentéshez egész sereg felszólamlás történt. Krászkó Mihály élesen kikelt a földbirtokrendezés ellen s különösen a városi hatóságot támadta, hogy nem védíe eléggé ai igénylők érdekeit. Kifogásolta, hogy a Rosenthalmalom iparvágányán ujabban a szerződés ellenére gőzmozdony is jár. Panaszt telt amiatt, hogy a Körös szabályozási dijakat, amelyek néhány fillért tesznek ki (aranyban) mindenkor kikerekítik jogtalanul 1 koronára. Horváth tanácsos felvilágosította a felszólalót, hogy a íkikerekités mindig más adónem javára történik s igy a fél sohasem károsul meg. Varga E. András az ártézi kutak mellett kocsimosóhelyek felállítását szeretné, mert e nélkül szinte lehetetlen a bérkocsikat tisztán tartani. Sürgeti a Bohn-féle kut közhasználatra való megnyitását. írjon fel a város a belügyminiszterhez, hogy döntsön már ebben az ügyben. — Kéri a polgármestert, hasson oda, hogy a járdaseprés körül legyen elnézőbb és belátóbb a rendőrség, ne büntessen olyan sokat. Lipták L. Pál a Garayuccai szennyvíz miatt tesz panaszt, amire kötelezi a közgyűlés Sztaricskay festőtelepét, hogy gondoskodjon a telepről kifolyó szennyvíz levezetéséről. Nóvák György a Dugonics-uccai közvilágítás ellen emel panaszt. Pollák Arnold szintén a közvilágítást kifogásolja, majd általános derültség közt azt indítványozza, hogy zsidó ünnepek alkalmával ne legyen közgyűlés. Természetesen ezt az indítványt nem vette komolyan senki. Bizonyára az a néhány zsidó képviselőtestületi tag sem, akik most is az ünneprontás keserű tudata nélkül vettek részt a tárgyalásokon. Interpelláció Maczák György keserű hangon fakadt ki az ellen a valóban tarthatatlan helyzet ellen, hogy több igen forgalmas ucca egészen járhatatlan, pocsolyás, holott már több közgyűlési határozat van arra, hogy az utakat árkolni és feltölteni kell. Kérdi a polgármestert, mi az oka annak, hogy az utakat nem tartják rendben ? Kérdi továbbá : hogyan lehetséges az, hogy a volt Kliment-féle szélmalom helyéről, amely a város belterületén van és M|rosi tulajdon, rengeteg földet kihordták a város külterületére, a Rosenthal féle gazdasági vasút építéséhez ? Kinek az engedelmével történt a föld kihordása akkor, amikor a belterületek sok helyen nem tölthetők fel, mert nincs mivel ? Polgármester válaszában kijelenti, hogy az utak karbantartása állandóan folyamatban van s ha nem történik az olyan gyors tempóban, mint kellene, annak az az oka, hogy egyéb halaszthatatlan munkálatok igénybe veszik állandóan az embereket is, a teherautót is. Kijelenti, hogy öt senki meg nem kereste az emiitett föld kihordása ügyében, senki tőle erre engedélyt nem kapott. Meg fogja vizsgálni ezt az ügyet s legközelebb jelentést tesz arról. A polgármester válaszát tudomásul vette a közgyűlés. A laktanya ügye A honvédelmi minisztérium leiratára elhatározta a közgyűlés, hogy a laktanyát 50 esztendőre odaadja a honvédelmi minisztériumnak, hogy egészen az vegye kezelésbe. Természetesen csak katonai célokra. Egyben megkeresi a ^katonai hatóságot, hogy a felesleges épületeket alakítsa át tiszti lakásokká, hogy igy a városi tisztilakások felszabadulhassanak. Ezzel kapcsolatban Reisz Hermán a járásbirósági [épületnek felszabadítását sürgeti. Polgármester megnyugtatja, hogy erre állandóan van gondja. Szanálják a várost A belügyminisztérium leirata értelmében elhatározza a közgyűlés, hogy komoly tárgyalás alá veszi a város szanálásának kérdését. Revízió alá veszi az egész ügyvitelt. Amit lehet, egyszerűbbé tesznek, minden felesleges irást és papirost megtakarítanak. Ügyosziályokat a lehetőség szerint összevonnak. Felesleges tiszt' viselői állásokat megszüntetnek s általában véve a lehető legnagyobb takarékosságot valósítják meg az egész vonalon. A város szanálásának előkészítésére ^egy bizottságot küldenek ki, melynek tagjai a polgármester vezetésével : Macák György, Kraszkó Mihály, Szalay Lajos, dr. Hollánder Lipót, Botyánszky Mihály és Lipták L. Pál. Ezt a bizottságot megbízták azzal, hogy a törvény értelmében a szanálásra vonatkozólag tegyen javaslatot a közgyűlésnek s jelölje meg azokat az állásokat, amelyeket megszüntetendőnek gondol. Hollánder Lipót dr. indítványára itt tárgyalták a tisztvisetők mellékfoglalkozásának a kérdését is. Hollánder azt indítványozta, mondja ki a közgyűlés az taz elvet, hogy csakis altruisztikus vállalatoknál s ott vállalhat igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagságot a városi tisztviselő, amely vállalatoknál a város erősebben van érdekelve. Ezzel az indítvánnyal szemben a közgyűlés, ennek a kérdésnek felülvizsgálatát Beliczey Géza intenciói szerint a szanáló bizottságra bizta. A szállodai adó Kisebb vitát provokált a szállodai adó kérdése. Tudvalevő dolog, hogy minden nagyobb városban szednek szállodai adót. Erre engedélyt kért Csaba is, azonban kérését a minisztérium elutasította. Reisz Hermann helyesnek találja, ha belenyugodna ebbe a közgyűlés, mert a szállodai adó kevesbíti az idegen forgalmat. Reisz Hermann indítványával szemben a közgyűlés elhatározta, hogy újból kéri a szállodai adó szedésének lehetőségét s addig is mig a jobban megindokolt kérvényre a válasz megjön szedeti ezt az adót. A honvédzenekar segélyezése A honvédzenekart a szanálási törvény értelmében r nem tarthatja fenn az állam. Kitűnő ezredünk ezért azzal a kéréssel fordul a városhoz, hogy a társadalommal karöltve támogassa ezt az intézményt. A tanács havi 50 aranykorona segélyt javasolt erre célra, hangsúlyozván, hogy városunk zenei életében milyen nagy jelentőségű a zenekar fenntartása. Többek hozzászólása után a közgyűlés egyhangúan magáévá tette a tanács javaslatát. A vágóhid modern berendezése Örvendetes tény, hogy Békéscsabán olyan hatalmas arányokat öltött a hentesipar, hogy a vágóhid mostani berendezése egyáltalában nem felel meg ilyen arányú forgalom lebonyolítására. Ezért a vágóhid igazgatósága azzal a kéréssel fordult a városhoz: állítson fel a vágóhídon egy modern sertéskoppasztó kazánt. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a állandó választmányának a kérelmet teljesítő javaslatát. Vaslemezgyár Csabán Sájben Pál közismert kiváló lakatosmester telket kért a sziktéren vaslemezgyár alapítására. A közgyűlés méltányolván Sájben Pál szakértelmét, törekvését és munkás polgári erényeit a kért telket igen junyos áron 12 évre bérbe adta. Kéményseprők és kisebb ügyek A kéményseprők ismét megjelentek kérelmükkel. Ezúttal véglegesen megállapították a kéményseprés diját 16 aranyfillérben. A kéményseprőknek ki kell nyomatniok az árszabályt s kívánatra fel kell mutatniok. Több személyi vonatkozású ügy letárgyalása után a közgyűlés valamivel 12 óra után véget ért. Biréi és ügyészi kongresszus Debrecen, október 20. (MTI.) Vasárnap d. e. tartotta meg a debreceni ítélőtábla-dísztermében az Országos Bírói és ügyészi egyesület országos kongresszusát. Wolff Károly a közgyűlésen kijelenti, hogy Pesthy Pál igazságügyminiszter a bírói és ügyészi kar erkölcsi és anyagi érdekeinek megóvásánál eddig mindig a kar mellett állt. Felolvassa errevonatkozólag az igazságügyminiszter legutóbbi leiratát, melyben a miniszter a kételyek eloszlatása végett kijelenti, hogy a kormány semmiféle olyan törvényes rendezést, mely a birói kar függetlenségét megalapozza, megváltoztatni nem akar. A közgyűlés ezután üdvözlő táviratot intézett a kormányhoz és az igazságügyminiszterhez. Az aranykorona mai árfolyama dollárparitás alapján 15525-50 I