Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-19 / 240. szám

Kör óm vidék Békéscsaba, 1924 október 19 Hi hát a legyőzőit? Öt esztendeig az egész világ ellen folytatta gigantikus küz­delmét, aztán a forradalmak perzselő lehellete hervasztott el soraiban megszámlálhatatlan értékű életerőt, aztán porig alázta egy megszégyenítő béke, melynek csak gyenge szava hirdetője a csonka testet ábrá­zoló térkép, aztán megsanyar­gatták a milliárdokat kiszipo­lyozó jóvátétel vámpírjával és amikor azt gondolták, hogy le­rombolt kultúrájának, gazdasági életének romjaiból sírhantot rak­tak a tetemére, csak megmoz­gatja dermedt tagjait, lerázza magáról a törmelékek nyo­masztó tömegeit, felegyenesedik, fölényesen kiált a teteme fölött torra gyülekezők rémült cso­portja felé: ki a legyőzött ? Mémetországot mindenéből kifosztották. Elvették nehéz ipa­rának nyersanyagát, hogy sem­mivé tegyék azon a téren, me­lyen a világ államai sorában a legelső helyen állott. Meg­bénították minden téren a ter­melő munkáját azzal, hogy min­den befolyó fillérnyi jövedelmét a jóvátételi bizottság aprólyuku szűrőjén engedték keresztül, hogy a „fölösleg" benne ma­radjon a javukra. Tápláltak minden olyan mozgalmat, amely állami egységének megbontá­sára irányult, mert a gyöngí­tésnek bevált eszközét látták abban. És az erősen beteggé tett ország ütőerén rajta tartották a kezüket a különböző ellen­őrző bizottságok segítségével, hogy minden percben érezzék minden nappal közelebb van és a mi jövőnkről gondoskodni kell annakelötte. Nekem tudnom kell, hogy mi vár reám, azért megirom Neked, hogy van egy aranyos kis fiam, aki most fél éves. Te tudod, hogy négy éve nem vagy itthon, tudod, hogy az a drága fiu nem a tied. Határozz, megvárhatlak-e itthon, vagy nincs többé mit ke­resnem a házadnál. Hogy az íté­leted könnyebb legyen, tudatom Veled, hogy Saci húgodnak, aki ma is leány, ugyanakkor leánya született. A gyerekek sokszor csó­kolnak, válaszod váró és annak vakon engedelmeskedő Micád." Rajkó hangja remegett, szemeiből nagy kövér könnycseppet morzsolt ki és hogy Feri sirva borult le az asztalra, a szoba lakói nesztelenül mentek ki egymás után. És jó pár napig ugy járt-kett min­denki, mintha halott lett volna a szobában. Elsőnek Egyed Feri elevenedett meg. Munkára ment egy szép fagyos őszi napon. Délben jókedvűen be­szélgetett, még a gitárját is leakasz­totta és dalolt néhány jókedvű nótát. Aztán felült az ágyán és az asz­talra csapva elkiáltotta magát: — Fiuk én már nem vagyok szo­morú! Én már határoztam. Haza­megyek és magamhoz ölelem mind a négyet; nem lehet máskép, nem tudom. Banner Benedek. gyöngeségét, hogy békét hagy­jon nekik a halálos félelem. Most elérkezettnek látták az időt arra, hogy a népszövet­ség be való felvételéről tanács­kozzanak. Ezt is a megsemmisí­tés eszközéül akarták használni, mert kimondották, hogy a fel­vételnek egyetlen feltétele van csupán : szakítson Mémetország a múltjával örökre. És mikor elérkeztek ehhez a stádiumhoz, akkor mutatta meg a német nemzet, hogy alkotó erejének teljességén a testére rakott raffinált békók nem vál­toztattak semmit. Megépítette és elvezette Hmerikába a leg­nagyobb kormányozható lég­hajót, amely a technikának a háború befejezése óta a leg­nagyszerűbb alkotása. Megmu­tatta, hogy a test gúzsbaköté­sével még szabadon marad a szellem, melynek alkotásait tisz­telettel bámulja meg a világ. Megmutatta, hogy a gazdasági megpróbáltatások nem voltak ártalmára annak a géniusznak, melyet nagysága vezető helyre predesztinált. H német szellem pompás al­kotása a Z. R. III. 62 óra alatt érte el Hmerika partjait kedve­zőtlen időjárás ^nehézségeivel küzdve, vagyis félannyi idő alatt, mint a leggyorsabb hajó! . Hmerika legnagyobb városai a megtiszteltetés és elismerés minden megnyilatkozásával hal­mozták el a „nagy" nemzet fiait és a volt ellenség lobogói­nak díszével ékesítették magu­kat, hogy igazi ünnepüknek és ünneplésüknek méltóképen ad­janak kifejezést. Ébert, a birodalmi elnök »a néppel és kormányával együtt" azzal a kivánsággal üdvözölte a léghajó bátor személyzetét, hogy „legyen a Z. R. III. to­vábbi útjaiban is a német ké­pesség hirdetője és szolgálja a legnagyobb sikerrel hivatását, valamennyi nép szabad és békés versenyzésének előmozdítását' 1. T\ franciák pedig dinamitot kívánnak tenni a Zeppelin mü­vek alá ! T\z amerikaiak azon­ban bizonyára azzal fogják meg­hálálni a németeknek ezt a jóvátételi tartozás fejében készí­tett pompás alkotást, hogy meg­gátolják minden tőlük telhető eszközzel ezt a barbárságot. * Párisban a német-francia labdarugók első találkozása al­kalmával a játék után sok tíz­ezerre menő néző szűnni nem akaró tüntető tapsolása és él­jenzése között összecsókolózott a két küzdő csapat kapitánya. * Ezek az utak a feltámadás­hoz vezetnek, akármit is akar­nak a zöldasztal mellett a poli­tikusok. Es akkor: ki hát a legyőzött? Vidovszhy Béla gyűjteményes hépfeiállitása Egy hét választ még cl bennün­ket attól a művészi eseménytől ame­lyet Vidovszky Béla festőművész gyűjteményes kiállítása jelent nem­csak Békéscsabának, hanem az egész környéknek is. Amint már megírtuk, a kiállítás f. hó 26-án nyílik meg s november hó 9 ig tart. R kiállítás rendezése ügyében már volt egy szükebbkörü értekezlet, amelyen elhatározták, hogy a kiállítást a Rudoiffógimná­zium és az Aurora kör együttesen fogják rendezni. Tekintettel azon­ban arra, hogg az egész társada­lom rendkívüli érdeklődése övezi ezt a kuitureseményt, elhatározta a rendezőség, hogy /. hó 20-án hétfőn este 6 órakor széleskörű gyü' lést tart a városháza nagytermében, amelyen részletesen megbeszélik a rendezés ügyét, hogy a kiállítás ke­retei is méltóak legyenek a Vi­dovszky Béla abszolút művésze­téhez. Ugy értesülünk, hogy a megnyi­tás nagy ünnepség keretében folyik le s a megnyitó beszéd tartására békésváamegye kitűnő főispánját Kovacsics Dezsőt óhajtja felkérni a rendezőség. R mai naptól fogva már hatal­mas plakátok hirdetik a Vidovszkg képkiáilitást, de minden reklámnál többet jelent az a szeretetteljes vá­rakozás, amellyel vágyódik minden művészetért ielkesedő, minden jó képek iránt érdeklődő ember a Köz­művelődés házában már rendeződő képkiállítás után. Éhínség az oláh hadseregben Nagymérvű szökéseit az éhség miatt Bukaresti hirek szerint Romániá­ban, különösen a katonaság között valóságos éhínség tört ki. Tegnap délelőtt hárman estek össze Bukarest uccáin az éhségtől. A ro­mán lapok hosszabb cikkekben ke­seregnek a „dicső" román hadsereg pusztulásán. A lapok szerint a le­génység, a tisztikar, sőt még a ló­állomány is a lehető legnagyobb nél­külözésekkel küzd, ennek oka főként az, hogy az állam egy-egy közkatona élelmezésére naponta csupán 11 leit fordít, ami nem fedezi még a katona kenyérszükségleteit se, mert egy kiló barnakenyér hat és fél lei, már pedig egy román katonának naponta más­fél kiló kenyérre van szüksége, mert hiszen fugyszólván ez az egyedüli tápláléka. A rossz élelmezés következményei a tüdővész terjedésében, a fegyelem ellazusában és a katonaszökevények számának ijesztő növekedésében nyil­vánul meg. Az elfogott katonaszöke­vények a szökés indokául egytől-egyig mind az éhséget jelölik meg. De óriási károkat szenved a kincs­tár a lóállómány pusztulása követ­keztében is. Egy-egy ló éleim késére ugyanis husz leit irányoztak elő. Vegyük azonban figyelembe azt, hogy a tisztikar sem tud a fizetésből meg­élni és mellékjövedelem után kell látnia, — kézenfekvő tehát, hogy a megszorult tisztikar a párfőm- és puderszámláit — itt-ott, a lovaktól elhúzott abrakpénzekből kénytelen fedezni. • •aau&Bniia « a • * a • m r n n a m n a n • Hz 0. F. E. tárgyalása a csabai igényli ffildhoz­juttatáea tárgyiban Tegnap délelőtt tiz órakor folyt le a városháza nagytermében a bé­késcsabai földigénylők füldhözjutta­tására vonatkozó bírói javaslat is­mertetése. Lánczy törvényszéki biró az OFB. békésmegyei megbízott bírája a tár­gyalás megnyitása után Reichard Béla gazdasági felügyelőt kérte fel a javaslat felolvasására. Közel egy óra hosszat tartott a figyelemmel kisérhetetlenül hosszú, körmönfont mondatok felolvasása, amit egyre fogyó türelemmel hall­gatott a nagy számmal begyüleke­zett hadirokkantak, özvegyek, árvák és tisztviselők sokasága. Vajmi ke­veset lehetett érteni abból, hogy ki, mit és miért kap, csak rendeletek­nek, ítéleteknek, törvényeknek száma röpködött a levegőben. Mikor a felolvasás — melyet ke­resgélések és lapozgatások gyakran percekre megszakítottak — végetért, megkérték a jelenlevők Láncy bírót, hogy mondja el röviden, amit meg­érteniük nem sikerült és ami a csa­bai földigénylők érdeklődése körébe esik. Erre összefoglalta a biró néhány szóban a lényeget: A póttárgyaláson bejelentett igé­nyek kielégítésére közelfekvő nagy­birtok hiányában a gróf Wenck­heim Friederika tulajdonát képező Gyula—eperjesi pusztából szakitottak ki 154 katasztrá­lis holdat és mivel ez nem fedezte a szükségletet, Do boz és Sarkad között gróf Almássy Imre birtokából 13 holdat. Ezzel ki lehet elégíteni a békés­csabai igénylók I. oszt. csoportját, a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadisrvákat. R többi csoportokra csak később és máshol kerülhet a sor. R hallgatóság a házhelyigénylők póttárgyalásának feldolgozása iránt intézett kérdést Lánczy biróhoz, aki kijelentette, hogy miután a földigény­lök kielégítését fontosabb­nak tartotta, először ar­ról készítette él ismerte­tett javaslatát. Mert majd sorra kerül a másik is. Még a kamuti földek uj tulaj­donosai érdeklődtek földjeik bir­tokbavételének időpontja iránt, mire tréfás felelet alakjában megtudták, hogy nem tartozik a OFB. hatás­körébe, de nem sok örömük lesz benne, ha rá kerül a sor. •

Next

/
Thumbnails
Contents