Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-18 / 239. szám

Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1924. október 18. Szombat I IMI Ildi illllMIIHil III Tilll V '. évfolyam 23 8 , szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetésigárak: Negyedévre 750C0 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 10C0 K Wolff Károly beszéde (vk) A politika homlokterében most Wolff Károlynak a Köz­ségi Keresztény Párt vezérének csü­törtökön elmondott beszéde áll. Ezzel foglalkoznak az összes lapok. A ke­resztény irányúak megfelelően mél­tatják a hatalmas és értékes fejtege­tést, mig a liberálisok vagy minden kommentár nélkül leközlik annak ki­vonatát, vagy igen vérszegény meg­jegyzést fűznek hozzá. A Wolf beszéde tulajdon képen vé­dekezés volt, azok ellen a r ndszeres támadások ellen, amelyeket ellene fel­vonultat már évek óta az u. n. libe­rális sajtó s a parlament baloldala. És ez jellemző. Akkor, amikor ke­resztény irányzatról beszélnek, akkor, amikor ugy mondják, hogy keresz­tény alapelvű kormány az vezeti ügye­ket — ugyanakkor védekeznie kell annak a vezető politikusnak, aki egész hitével, meggyőződésével és energiájával következetesen küzd a keresztény gondolat diadaláért. De ha védekezni is kellett Wolff­nak, jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy védőbeszéde elérte a legna­gyobb hatást. Nemcsak a támadókat semmisítette meg, hanem a kétkedő­ket is meggyőzte. Akik ép az u. n. liberális sajtó hatása alatt már-már odaálltak a kereszténycsoport ellen­ségeinek sorába, azok is meggyő­ződtek arról, hogy az a Községi Keresztény Párt mégsem olyan ha­szontalan, mégsem olyan munka­képtelen, mint amilyennek lefestették. Szükség volt arra, hogy Wolff ezt a beszédet elmondja, mert az a kon­centrikus támadás, amely őt és egész pártját ostromolta, még azokat is megingatta, akik egy uton voltak vele sokáig, de a hamis beállítású újságcikkek folytán már-már az el­leségnek aotak igazat. Gyönyörűen rámutatott Wolff be­szédében arra a valóban fejlett tech­nikára, amellyel minden ténykedé­süket rosz színben tudták feltün­tetni a másik oldalon. Különösen érdekes színben látjuk most a vá­dat, amely azzal gáncsolta a ke­resztényeket, hogy nem építettek, nem slkottak. Kimutatta, hogy nem ók voltak az építés megakadályo­zol, hanem épen az u. n. liberális körök voltak a megakadályozói an­nak, hogy komoly építkezésekre na­gyobb kölcsönöket bocsássanak a a főváros rendelkezésére. Wolff beszéde élesen rávilágít arra a jól megszervezett aknamunkára, amely mindent nevetség és guny tátgyává tesz, ami keresztény és semmi értéket nem 'hajlandó elis­merni, ha az nem az ő körükben született meg. Wolff beszédéből azt a megnyug­tató igazságot szűrheti le mindenki, hogy a Keresztény Községi Párt ko­moly munkát végez, jót akar és eredményesen dolgozik a keresztény Magyarország felépítése érdekében. A nemzetgyűlés pénteki ülése flz ülést tegnap 11 órakor nyi­totta meg Szczitovszky Béla elnök. Elsőnek Lendvay szólalt fel napi­rend előtt a főiskolai hallgatóság sztrájkjáról beszélve. Utána Pakots József beszélt ugyanerről a kérdés­ről. Klebelsberg Kunó gr. vallás és közoktatásügyi miniszter azonnal válaszol mindkét felszóllalásra és tárgyilagos magyarázatával elosz­latja a nemzetgyűlés többségének aggodalmait. Majd a fővárosi törvény tárgya­lására térnek át, melynek során elsőnek Klárik Ferenc szólal fel. Az egészségügyi és lakásügyi vi­szonyok rendezését sürgeti. Összeha­sonlítja a budapesti és bécsi állapo­tokat, panaszkodik a villamosra, hogy gorombák a kalauzok és sok a kol­dus. A munkássegélyt sürgeti. flzt kívánja, hogy az általános titkos választójogot alkossa meg a nemzetgyűlés, azután oszoljon szét. (Lapunk zártakor az ülés még folyik.) GONDOLATOK * * * A hatodik parancs Dr. Fro­reich Ernő puszta kézzel megfojtotta az apósát, Egyedi Arlhurt. Hirtelen felindulásában tette, mert mesébe illő gazdagsága ellenére tűrte család­jának nélkülözéseit és megtagadta gyermekeinek segélyezését, sőt őt, aki emiatt interveniált nála, becsü­letében durván megsértette, még tettleges inzultálással is fenyegette. Az enyhítő körülmények egész tömege lebeg a beismerésben levő gyilkos körül, ami bizonyára mi­nősiti, de nem teszi meg nem tör­téntté azt, ami történt. Csak azoknak a machinációknak a rugóit nem értjük egészen, ame­lyekkel Froreich igyekezett csele­kedetének minden nyomát eltüntet­ni, hogy a hatóságok elől eltagadja. Mert hogy nem akarta, hogy gyer­mekére ujjal mutassanak azzal, hogy „gyilkos volt az apád" — ez tisz­teletre méltó akarata kell, hogy le­gyen minden szülőnek — de lé­nyegében csak azzal lehetett volna elkerülni, hogy ne öljön embert. A hatodik parancsolathoz eredeti­leg nem volt magyarázat, az csak ebből a két szóból állott: Ne ölj. * A tanulóifjúság sztrájkol. A menekült selmeci főiskolán fe­gyelmi ügyből kifolyólag akadályok gördültek a tanítás normális mene­tének amúgy is döcögős útjába . .. Az autonóm főiskolának ez a lát­szólagos belső ügye azonban or­szágszerte felkavarta a főiskolai if­júság nyugalmát. Bezárták, vagy be­záratták a kapukat olyan intézeteinek, melyeken a nyugodt munkára, a mindenáron való komoly értékű munkára soha nagyobb szükség nem volt, mint most, mikor csak a lelkiismeretesen kiképzett diplomás emberek megfeszített munkája biz­tosithatja azoknak az intézmények­I nek a pótlását, amelyek a megráz­kódtatások borzalmas éveiben meg­fontolt szándékkal romboltattak le, vagy a véletlen döntötte romokba a normális medrükből kicsapó élethul­lámokkal. A főiskolák fegyelmi és tanulmá­nyi szabályai országos törvények alapján nyugosznak. Aki ezekkel a szabályokkal szembehelyezkedik, az az országos törvények tiszteletét ta­gadja meg. Már pedig az ifjúságnak a törvények tiszteletét ép ugy a fő­iskoláról kell magukkal vinni, mint a tudományos felkészültséget, mert ennek a hiánya a legjobban vérte­zettnek is olyan Achilles sarkot hagy a testén, amely mindenki számára könnyen megtalálható. A nemzetnek pedig sebezhetlenül vértezett egész emberekre van szük­sége. Pekinget alfoglalták a kínai felkelők Mukden, okt. 11. Négy napos el­keseredett csata után Csangcsu-Lin marsall hadai kiverték Pekingből a kormánycsapatokat. A Sanghai-kvani kerület hegységeiben Csang-Si-Sung tábornok a pekingi kormánycsapatok hadosztályparancsnokát ópiumszívás közben meglepték és egész törzska­rával együtt meggyilkolták. A Fábián—Ulain párbaj Budapest, okt. 17. Háromnegyed 10 órakor tartották meg a Santelli vívóteremben az elhalasztott Uiain­Fábián párbajt. A párbajt nehéz karddal félbandázzsal vívták meg, mely a második összecsapás után [ Ulain sebesülésével végződött. Mind­j két összecsapás Fábián heves tá­í madásával kezdődött. A második II összecsapás mindkét fél könnyebb sérülésével végződött. Ulain szemsé­rülése miatt a párbajt beszüntet­ték. A felek nem békültek ki. aranyban állapították meg az ipartestületi tagdíjakat flz ipartestület előljárósági ölése Csütörtökön délután tartotta az Ipartestület elöljárósága ülését Ko­vács Mihály elnöklete alatt a tagok elég nagy érdeklődése mellett. Ifj. Horváth Mihály jegyző ter­jesztett elő a mult ülés jegyzőköny­vével kapcsolatosan néhány jelentést, majd felolvasták az alapszabály­módosítás végett kiküldött bizottság javaslatát. A bizottság elsősorban is javaslatot terjeszt elő a tagdijaknak aranykoronában való megállapításá­ról. Eszerint javasolják, hogy az alkalmazottnélküli iparos évi 50 aranyfillér, az egy—három alkal­mazottal rendelkező iparos 1 arany­korona, a három—öt alkalmazottal rendelkező iparos 2 aranykorona, míg az ötnél több alkalmazottal ren­delkező iparos 3 aranykorona tag­dijat fizessen. A belépési dijat 10 aranykoronába javasolják megállapí­tani. Az előterjesztett javaslatot az elöljáróság egyhangúlag elfogadta és azt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Ezek a tagdijak természetesen csak a jövő évre vonatkoznak. Aztán javasolta a bizottság, hogy az alapszabályok 17. §-át, mely szerint a testületnek egy elnöke és két alelnöke van oly módon változ­tassák meg, hogy a jövőben az elnök mellett legyen egy ügyvezető­elnök és két alelnök. A javaslatot az elöljáróság, mivel ennek szük­ségét nem látta, többek hozzászólása után egyhangúlag elvetette. Bejelentette ezután Kovács elnök, hogy mérlegelve az ipartestületi tiszt­viselők igen csekély javadalmazását, a bizottság 100 százalékos fizetés­emelést javasol. A javaslat ugyan­csak egyhangúlag elfogadásra talált. A méltányos fizetésemelésért a tiszt­viselők nsvében ifj. Horváth Mihály jegyző mondott meleg köszönetet az elöljáróságnak. A Horváth jegyző által előterjesz­tett tagforgalmi és intézeti ügyek, valamint Csjernyik Pál pénztáros ál­tal előterjesztett pénztári jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vették. Megbízta az elöljáróság az elnök­séget, hogy a testületnek a részvény­jegyzésből kifolyólag az Iparos Banknál fennálló 46 métermázsa buza tartozását a lehető legrövidebb időn belül rendezze.

Next

/
Thumbnails
Contents