Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-17 / 238. szám

Békéscsaba, 1924. október 17. Ara ÍOOO korona. Péntek V'. évfolyam 238, szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Orvosolt panaszok Miután végkép meg lehet állapítani, hogy tökéletesen elsimult az a válság, amelyet a földmivelésügyi miniszter lehangoltságábót s az ezzel kapcsolatba hozott kívánságokból dagasztottak politikai nehézséggé, nem lesz érdektelen rámutatni arra, hogy milyen jelentéktelen és könnyen elsimítható látszólagos ellentétek voltak azok, amelyekből ellenzéki oldalon, sajtóban s a nyilvánosság összes fórumain kormánybukásról, rendszerváltozásról s országos megrázkódtatást hozó esetleges uj választásokról gyártottak híreket. n nemzetgyűlés szünete alatt a választóik körében megfordult képviselők közvetlenül értesültek természetesen az egyes kerületeknek részben lokális, részben országos érdekű panaszairól, látszólagos sérelmekről, egyszersmind méltányolható kívánságokról, amelyeket a pártoknak a politikai eseményekre való felkészülését előkészítő konferenciáján kötelességszerűen szóba is hoztak. Igy alakult ki magában az egységes pártban, az agrár velleitásu csoport tagjaiban az a felfogás, hogy sürgetőleg kell szorgalmazni azoknak az adminisztrációs s a pénzügyi igazgatás körébe vágó rendelkezéseknek végrehajtását, amelyeknek keresztülvitelét ki sem kívánja őszintébben, mint maga a kormány és maga a kormányzópárt, mely a szóbanforgó kérdésekben életrehivott kormányrendeleteket annakidején megalkotta és törvényerőre emelését előkészítette. Ilyen a földreform, ilyen a rokkant ügy, ilyen a mezőgazdasági hitel stb. Érthető, hogy minden törvény és rendelet végrehajtása során merülnek fel nehézségek és sokszor a végrehajtó szervek aggályos elővigyázatossága miatt lassúbb tempóban történik az intézkedések megtétele, de az is bizonyos, hogy a kormánytól kiinduló intenció s a rendeletekben kifejezésre jutó tiszta szándék előre nem számolhat akadályokkal, amelyek könnyen eliminálhatók s hozzá csupán az egyes resszortögyek közötti megértésre és előzékenységre van szükség. Legjobban illusztrálhatja ezt a megállapításunkat a kisüst példája s a vagyonváltságföldek ügye is, amelyekhez, valamint az adókivetési anomáliákhoz felelős pénzügyi kormányunk konsiderációja kell, nem pedig ellenzéki oldalról fűtött felejőtlen elégedetlenség. ffltalában mondhatjuk, hogy nagyobb tárgyi biztosítékot maguk a kisgazdák sem követelnek választóközönségük panaszainak orvoslására, mint a kormánynak határozott igyekezetét minden téren a legteljesebb és mindenkit kielégítő olyan intézkedések megtételére, amelyek a személyi jellegű változások közbeiktatását is teljes mértékben feleslegessé teszik. Bizonyos, hogy azok számára volna kedvező egy valóban komplikált válság, akik ha már kormánybuktatást nem lehet végbevinni, a személycserék felidézésével szeretnének, legalább látszólagos eredményt elkönyvelni a kabinet egysége s a kormányzópárt szilárd öszszetartásának rovára. ahogy a franciái! és a Rémeteli vélekednek a Z. H. III. sikeréről •A Presse cimü esti lap a zeppelinnek Amerikába való érkezésével kapcsolatában a következőket irja: Arendkiv&l nagy jelentőségű esemény Franciaországnak kötelességévé teszi, hogy szigorú betartását követelje azoknak a rendelkezéseknek, amelyeket a versaillesi szerződés a német léghajó épités tárgyában előirt. A lap a következőket irja: Németország azon mesterkedik]a zeppelin ut kihasználásával, hogy a léghajózás előmozdításáról beszéljenek a friedrichshafeni zeppelincsarnok révén. Ennek a fogásnak nem szabad felülni, semmi körülmények között sem lehet arról szó, hogy ilyen veszélyes dolgot a németek kezében hagyjanak. Ez a különleges szempont ép ugy mint több más szempont is arra int, hogy a versaillesi békeszerződés teljes betartását kell követelni. Berlin, október 16. A német iparosok és kereskedők gyűlésének vezetősége a Z. R. III. ragyogó sikere alkalmából annak a hizott reménynek ed kifejezést, hogy azok a műhelyek, amelyekben ennek az alkotásnak utolsó tételét előkészítették, nem kerülnek csákány alá, hanem továbbra is közreműködnek abban, hogy a népek békés egyetértése és Európa újjáépítésének közös munkája megvalósuljon. Mac Donald diadalmenetben járja be Skóciát London, okt. 16. Edinburgi jelentés szerint Mac Donald miniszterelnök valóságos diadalmenetben halad skóciai választási körútján. Az ünneplésben elsősorban a munkáspárt tagjai vesznek részt, akik vezérüket sok helyen vörös zászlókkal üdvözlik. Mac Donald miniszterelnöknek majdnem minden községben beszédet kell mondania, úgyhogy gépkocsijából ki sem szállva szónokol. A miniszterelnök csaknem negyedóránkint mond egy-egy beszédet. Á nömzöigyüíés csütörtöki íifféso Budapest, október 16. ( A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt 5 perccel nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja özv. Köves Hermanné bárónénak levelét, amelyben férje elhunyta alkalmából kifejezett részvétét köszöni meg a nemzetgyűlésnek. Jelenti az elnök, hogy Reisinger Ferenc, Hébelt Ede és Vázsonyi Vilmos Írásban jelenti be, hogy a házszabálymódositás 33-as bizottságának tagságáról lemondanak. A megüresedett tagsági hely betöltésére vonatkozólag később tesz javaslatot. Ezután a ház folytatja a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását. Első szónok Wolff Károly, aki beszéde elején foglalkozik a szociáldemokrata párt részéről ért támadásokkal. Kifogásolja, hogy mindig politikai szempontok szerint bírálják a Főváros ügyét. A mai gazdasági helyzetért a keresztény községi pártot teszik felelőssé. A Főváros életét nem lehet elkülöníteni az államétól. Az állam pénzügyi helyzete, az állam hitelpolitikája befolyással van a Fővárosra. A Fővárosnak számolnia kellett a súlyos gazdasági helyzettel az állam hiteléletében. Elsősorban a romokat kellett eltakarítani. Mielőtt rátérne azokra a támadásokra, amelyek a keresztény községi pártot érték, csak azt kivánja megjegyezni, hogy bárki jöjjön is utánuk a Fővárosnál, az a keresztény községi pártnak köszönheti, hogy alkothat, mert ők takarították el a gazdasági romokat. Ezután pénzügyi szempontból világítja meg azt a gazdasági helyzetet, amelyet a keresztény községi párt a Főváros ügyeiben talált. Adatokat sorol fel 1910-től kezdve a Főváros zárszámadásaiból. Megállapítja, hogy 1910-től kezdve a keresztény községi párt uralomrajutásáig csak 3 év zárt felesleggel, mig a többi évek ijesztően növekvő deficitet hoztak. Rátér ezután a Főváros külföldi kölcsönére. 1917-től kezdve a liberális fővárosi uralom 270 millió aranykorona külföldi kölcsönt vett fel, tehát többet mint amennyit az egész mostani országos külföldi kölcsön kitett. Ilyen terhek mellett még az alkotás lehetősége is ki van zárva. Az ö pártjának elvi felfogása kezdettói fogva az volt, hogy a Főváros kiadásait kizárólag a bevételekből szabad fedezni, nem pedig külföldi kölcsönből, mint ahogy azt az előbb uralmon levő párt tette. A Főváros kiadásainak fedezése szempontjából tehát csak a bevételek fokozása lehetett a cél. Fedezet tekintetében a kereseti adó jöhetett számításba. Példákkal igazolja, az adótítkolás ijesztő mérvét és az adómorál csökkenését. A keresztény községi párt e nehézségek mellett is biztosítani tudta a közszolgáltatások zavartalanságát, hozzá foghatott az alkotásokhoz és emellett még 1920-iki zárszámadásában 73 miliió felesleget tudott kimutatni. Ami pedig az üzemeket illeti, felemlíti, hogy az üzemek élén majdnem ugyanazok állnak, akiket még a demokraták neveztek ki és ha azok jó vezetők voltak annak idején, akkor kell, hogy ma is azok legyenek. Beszéde során kijelenti, hogy a tanító személyzet fegyelmi ügyeit és az elbocsátást az illetékes bizottságok intézték, a szabályokat betartották és csak az állambiztositó intézkedésekről volt szó. A választói névjegyzék lelkiismeretes összeállítását kivánja a bemondott adatok igazolásával. Ezután arról beszél,