Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-06 / 204. szám

Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1924. szept. 6. Szombat V. évfolyam 204. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fütffíoilon keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Pusztul a nemzeti vagyon és nincsen mód reá, hogy megmentsék, amig nem is kerülne utólérhetetlen értékekbe a helyreállítása. Országunk szerencsétlen feldarabolása, a határmegállapitás évekig folyó munkája ellenére, mely a milliárdok tömegeit emésztette fel, olyan vonalak mentén különit el bennünket szomszédainktól, melyek az egy testet képező magánvagyon részeit két állam területébe sorozzák, községek lakosságát zárják el határaikban fekvő birtokaiktól, szervesen egy cél szolgálatába rendelt pályaudvarok épületcsoportjait felezik meg, hidak felét hagyják meg nekünk, szóval magán és közérdeket sértenek lépten-nyomon. A magánérdek megsértése nem olyan dolog, ami mellett szó nélkül mehet el az ember, annál kevésbé a közérdek, de hiszen ezek olyan sérelmesek, melyeknek orvoslását meghozza a közel jövő, amely kétségtelenül jóvátesz mindent a hitünk szerint — majd mikor megint lesz igazság ezen a meggyötört szegény földön. Hanem a képtelen helyzetük folytán menthetetlenül pusztuló értékek pótolhatatlan veszteséget jelentenek az emberi kultura számára. Arról kapunk most hirt, hogy a komáromi hid napról-napra közeledik a menthetetlen pusztulás felé. A Csallóköz szinmagyarságát hozzánk kapcsoló hatalmas hid, mely a csehországi fának legrövidebb utja hozzánk, melyen rengeteg magyar buza megy a világpiacra, mai állapotában már nem szolgálhatja a célját, mert nagy darabokon letöredeztek és elkorhadtak azok a provizórikusan reá szegezett deszkák, melyekkel tiz év tatarozási munkájában mutatkozó hiányosságait pótolni igyekeztek. A hatóságok, melyek akarvaakaratlanul foglalkozni voltak kénytelenek a hid sorsával, mindenfelé próbálkoztak már vele, hogy felhatalmazást, főleg pedig költségeket szerezzenek a javitás késő, de még nem egészen elkésett munkája számára, de senki sem tudja megállapítani, hogy melyik az erre illetékes hivatal és a hid javitatlanul néz a tél elé, amely végleges megölője lesz bizonyára. A komáromi hid — melynek csak a fele a miénk — a közlekedés szempontjából világjelentőségü és ezt a jelentőségét épen a trianoni szerződés adta neki. Pusztulása, ha elsősorban a mi kárunk is, kára minden bizonnyal a nemzetközi forgalomnak és ez is a trianoni szerződés következménye. Ilyen értékek pusztulását látni, tehetetlenül látni, nem tartozik a felzaklatott kedélyek megnyugtatásának módjai közé. Amig a rosszakaratú nemtörődömségnek ilyen megnyilatkozásai lebegnek a szemeink előtt, addig a nemzetek igazán komoly megbéküléséről hiába tanácskoznak Genfben a politika nagyjai. Kicsi dolgokból tevődnek össze a nagyok. Ha nem egyéb, abban volna valami megnyugtató, ha az értékeink megbecsülését és konzerválását látnók, hogy bizhatnánk legalább abban, hogy rendben kapunk vissza mindent, majd ha csakugyan megbékélnek a nemzetek. (b.) Magyarok részvétele a Nemzetei! Szövetségének bizottsági munkájában Genf, szept. 5. A Nemze.ek Szövetségének közgyűlése megalakította hat főbizotttságát, melyekben a magyar delegáció aktiv részt vesz. Az első bizottság jogi és alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozik. A magyar kiküldött, Apponyi Albert gróf, helyettesei Khuen Héderváry Sándor gróf és Gajzágó László miniszteri tanácsos. A második bizottság a technikai szervezeteket és közgazdasági kérdéseket tárgyalja. Magyar kiküldött Korányi Frigyes báró, helyettese Lukács Simon, osztálytanácsos. A harmadik bizottság a leszerelés és a kölcsönös garanciális szerződés bizottsága. Magyar kiküldött Táncos Gábor altábornagy, helyettese Szigler Géza, ezredes. A negyedik bizottság a nemzetek szövetségének házi költségvetéseit állapítja meg. Magyar kiküldött Táncos Gábor, helyettese Bárányi Zoltán miniszteri titkár. Az ötödik bizottság az emberbaráti és a szovjetkérdéssel foglalkozik. Magyar kiküldött Korányi Frigyes báró, helyettesei Lukács Simon és Bárányi Zoltán. A hatodik bizottság a politikai. Ebben a magyar kiküldött Apponyi Albert gróf, helyettesei Sebess Dénes volt államtitkár és Gajzágó László. A magyar delegációhoz még be van osztva Ulain párisi követségi titkár. 9 csehek félnek a német ipar konkurenciájától Prága, szeptember 5. flvval a törvénnyel kapcsolatban, mely a gabonaőrlést és lisztárakat szabályozza, a Narodny Listi a következőket irja. R kormány azért határozta el ennek a törvénynek meghozatalát, mert számitásba vette a londoni egyezménynek a Németországra, illetve a német valuta stabilizálására kifejtendő következményeit, a 11 órás munkaidőnek a német birodalomba való tényleges behozatalát és Németországnak a világversenybe való belépését. R kormány tudatában van annak, hogy Németország most komoly versenytársa lesz Csehországnak és a kormánynak kötelessége ezzel a jelenséggel lelkiismeretesen számolni. Nem szabad eltitkolni, hogy Csehországra nézve nehéz viszonyok kezdődnek, mert a legyőzött német népben roppant nagy energia és erő jakozik. 9z összehívott nemzetgyűlés megkezdte ülésezéseit 9 szociáldemokraták üres indokai Budapest, szeptember 5. A mai napra összehívott nemzetgyűlést egynegyed 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnökAz ülés megnyitása előtt már megteltek a karzatok és a képviselők is nagy, feltűnő számban jelentek meg. A miniszterek közül Vass József népjóléti miniszter, Pesthy Pál igazságügyminiszter, gróf Klebelsberg Kuno közoktatásügyi miniszter és Bud János miniszter van jelen. Az elnök bejelenti, hogy 30-nál a nemzetgyűlés Összehívásáról több képviselő az október l-ig elnapolt nemzetgyűlés összehívását kérte. Minthogy a kérelem a házszabályokbeni kellékeknek megfelel, az elnökség a nemzetgyűlést még a mai napra összehivatta. Farkas Tibor a házszabályokhoz kér szót. Megemlíti, hogy Bud János volt közélelmezési minisztert az állásától felmentették és a pénzügyminisztériumba nevezték ki tárcanélküli miniszternek. Kifogásolja, hogy a nemzetgyűlést nem tájékoztatták arról, hogy milyen megbízatása van és milyen a hatásköre Bud Jánosnak. Az ország tudni akarja azt, hogy az ország pénzügyi vezetéséért ki a felelős. Vass népjóléti miniszter, helyettes miniszterelnök : Farkas Tibor képviselőtársam felszólalásában kifogásolja, hogy a kormány a pénzügyminiszteri hatáskörnek a megosztása alkalmával a nemzetgyűlést nem tájékoztatta e tényről. Annyira váratlalanul ért ez a felszólalás, hogy konkrét választ nem tud adni. Azonban tényleg történt mulasztás, ez a mulasztás reparáltatni fog. Ezután Payer Károly szólal fel, ki megindokolja a Ház összehívását. Rámutat a munkanélküliségnek a háború előtti és a háború utáni, valamint a legutóbbi esztendőkben történt alakulására. Csupán az építőiparban Iát csökkenést a munkanélküliség terén. Ezután rátér a munkanélküli munkások helyzetére és ezzel kapcsolatban a drágaságra. Hosszas összehasonlítást tesz a budapesti és bécsi élelmiszer árak között. Azt állítja, hogy a kormány a munkanélküliség kérdésével nem foglalkozik kellőképpen, ugy látja, hogy a munkanélküliek segélyezése teljesen a szakszervezetre hárul. Hibáztatja a kormányt, amiért megakadályozza, hogy a munkanélküli munkások kivándorolhassanak. Az állami üzemek munkásainak az elbocsátása növeli a munkanélküliséget. Ugyancsak hozzájárul a munkanélküliség növeléséhez még az is, hogy az állam milliárdos megrendeléseket eszközöl a külföldön. A posta 1 és fél milliárd értékű gépeket rendelt külföldön, holott ezeket a gépeket itthon is elkészíthették volna. Belpolitikai helyzet jellemzéséhez hozzátartozik az Eskütt-ügy is. Ez a per már évek óta izgalomban tartja az egész közvéleményt. Az ügy birói részét nem kívánja érinteni, tisztán a kisérő jelenségeit akarja szóvátenni, amelyek bizonyos politikai színezettel bírnak. Kijelenti, hogy véleménye szerint Nagyatádinak semmi takargatni való ja nincs, tehát érdeke, hogy az Esküttügy mielőbb letárgyaitassék. Ezért a Ház sem térhet napirendre az Eskügy-ügy vizsgálatában történt események felett. Feltétlen szükségesnek tartja, hogy a Ház foglalkozzék a munkanélküliség kérdésével, valamint az Eskütt-üggyel, ezért javasolja, hogy a Ház maradjon együtt. Javasolja, hogy holnap tart-